Már megint a paradicsomleves

Fülszöveg

Tíz éve, az Erdélyi Riport 2002 őszi indulása óta jelentkezik írásaival Tamás Pál az erdélyi hetilapban. Visszatérő helyszínei: a Kárpát-medence, ezen belül Magyarország és Románia, némelykor Szlovákia, a jugoszláv utódállamok. S ahogy tanárként maga is távoli vidékek törzsutasa, elemzéseinek tárgyaként is megjelenik a Baltikum, s számunkra egzotikus posztszovjet államok: Fehéroroszország, Kazahsztán, Ukrajna, Moldávia. Ami a fejlődésben eltérő utakat bejáró társadalmakat írásaiban összeköti, az a nemzetté válási folyamatok vizsgálata, az átmeneti idők történéseinek tanulságai. Lett légyen szó a 90-es évek eleji, Apartheid utáni Dél-Afrikáról, vagy a lettek, litvánok, észtek államainak első önálló lépéseiről a Szovjetunió széthullása után. Nem kevésbé izgalmas a szerbek, horvátok, bosnyákok csatazajtól hangos együttélése, az identitások keresése, kezelése. Abba is betekintést nyerünk, milyen szerepet töltöttek be a térség etnikai pártjai.
Nyomon követhetjük e dolgozatok segítségével a rendszerváltás utáni budapesti kormányzatok viszonyának alakulását a határon túli magyar közösségekkel, ezek politikai szervezeteivel. A viszonyok változásaival járó retorikai fordulatokat, politikai nyelvváltásokat is megjeleníti. A szerző időnként a könnyebb áttekinthetőség érdekében pontokba rendezi megállapításait, mindig szociológiai mérésekre alapozva. Máskor történeteket mesél, helyenként az irónia eszközével él. A tudományos igényességből nem engedő, jó tollú publicistával van dolgunk. Tamás Pál publicisztikáinak - etnopolitikai leveleinek - fontos témáját jelentik a különböző jövőképek, illetve azok hiányai. Ez a könyv, túl azon, hogy a műfaj határait átlépve élvezetes olvasmányt kínál, fontos adalék - szakembernek és civil olvasónak egyaránt - saját közelmúltunk megismeréséhez és megértéséhez. Vissza