Magyar polgári jog

Tartalom

1. A POLGÁRI JOGRÓL ÁLTALÁBAN
1.1. A magyar polgári jog fogalma 3
1.1.1. A jogrendszer tagozódásának elvi alapjai 3
1.1.1.1 A társadalom gazdasági alapja /termelési viszonyok/ és a jog mint a felépítmény egyik eleme 3
1.1.1.2 A jogilag szabályozott termelési viszonyok köre 5
1.1.1.3 A jogrendszer tagozódása; a struktúra elmélet 5
1.1.2 A magyar polgári jog tárgya 7
1.1.2.1. A vagyoni viszonyok meghatározása 7
1.1.2.2. A gazdasági jog problematikája 7
1.1.2.3. A személyi viszonyok köre 11
1.1.3 A magyar polgári jog módszere 12
1.1.4 A magyar polgári jog fogalma 13
1.1.4.1. A fogalom megközelítése 13
1.1.4.2. A polgári jog fogalma 13
1.1.4.3. Vita a polgári jog fogalmáról 14
1.2 A magyar polgári jog rendszere 15
1.2.1. A polgári jog tagozódásának alapjai 15
1.2.2. A magyar polgári jog tagozódása 16
1.2.3. Vita a polgári jog rendszeréről 17
1.3. A polgári jog mint a szocialista jogrendszer egyik ágazata 18
1.3.1. A társadalmi viszonyok komplexitása, a jogági átfedések 18
1.3.2. A polgári jog összefüggése más jogágakkal 19
1.3.2.1. A polgári jog és az államjog 19
1.3.2.2. A polgári jog és az államigazgatási jog 20
1.3.2.3. A polgári jog és a munkajog 20
1.3.2.4. A polgári jog a földjog és a termelőszövetkezeti jog 21
1.3.2.5. A polgári jog és a családjog 22
1.3.2.6. A polgári jog és a nemzetközi magánjog 22
1.3.2.7. A polgári jog és a pénzügyi jog 23
1.4. A magyar polgári jog alapelvei 23
1.4.1. Az alapelvek fogalma és jelentősége 23
1.4.2. A burzsoá magánjog alapelvei 25
1.4.3. A szocialista polgári jog alapelvei 25
1.4.3.1. A szükségletkielégítés alapelve 26
1.4.3.2. Az alanyi jog, a tulajdon, különösen a társadalmi tulajdon védelmének alapelve 27
1.4.3.3. Az egyéni, a csoport, és a társadalmi érdek összehangolásának alapelve 30
1.4.3.4. A rendeltetésszerű joggyakorlás szabadságának, a rendeltetésellenes joggyakorlás tilalmának alapelve 33
1.4.3.5. A szocialista együttélés alapelve 34
1.4.3.6. A szocialista együttműködés alapelve 36
1.4.3.7. A reális teljesítés alapelve 37
1.4.3.8. A kármegelőzés alapelve 37
1.4.3.9. A Ptk. értelmezési alapelve 38
1.4.4. Vita a polgári jog alapelveiről 39
2. A MAGYAR POLGÁRI JOG FEJLŐDÉSE
2.1. A magánjog a kapitalizmusban 41
2.1.1. A burzsoá magánjog kialakulása /kodifikációk / 41
2.1.2. A magyar magánjog kialakulása 43
2.1.3. A magyar magánjog a liberálkapitalizmusban 45
2.1.4. A magyar magánjog a monopolkapitalizmusban 47
2.2. A magyar szocialista polgári jog 49
2.2.1. A magyar szocialista polgári jog kialakulása 49
2.2.2. Az első magyar polgári törvénykönyv 52
2.2.3. A polgári törvénykönyv módosításai 54
2.2.4. A szocialista polgári jog és a kapitalista magánjog 56
3. A SZOCIALISTA ORSZÁGOK POLGÁRI JOGA
3.1. A szocialista országok polgári jogi kodifikációja 59
3.2. A szocialista országok polgári jogi szabályainak főbb jellemzői 60
4. A POLGÁRI JOGSZABÁLY
4.1. A polgári jog forrásai általában 63
4.1.1. Az írott jogforrások a polgári jogban; a Polgári Törvénykönyv 63
4.1.2. A szokásjog 67
4.1.3. A jogalkalmazó szervek'gyakorlatának jogforrási jellege 67
4.2. A polgári jogszabály szerkezete 70
4.2.1. A polgári jogszabály szerkezeti elemei 70
4.2.2. Az önálló és nem önálló jogszabályok 73
4.2.3. A főszabály, a kivétel és a vélelem 74
4.3. A polgári jogszabály hatálya 75
4.3.1. A jogszabály hatálya általában 75
4.3.2. A jogszabály területi hatálya 76
4.3.3. A jogszabály személyi hatálya 76
4.3.4. A jogszabály időbeli hatálya 76
4.4. A polgári jogszabály alkalmazása 77
4.4.1. A jogalkalmazás általában 77
4.4.2. A polgári jog szabályainak értelmezése 80
4.4.3. Az analógia a polgári jogban 82
5. A POLGÁRI JOGVISZONY
5.1. A polgári jogviszony fogalma 83
5.1.1. A jogviszonyról általában 83
5.1.2. A polgári jogviszony jellemző sajátosságai 84
5.1.3. A polgári jogviszony elemei 85
5.2. A polgári jogviszony fajai 85
5.2.1. Az abszolút és relatív jogviszonyok 85
5.2.2. A vagyoni és személyi viszonyok 87
5.2.3. A tulajdon, a kötelmi és az öröklési viszonyok 87
5.3. A polgári jogviszony keletkezése, változása és megszűnése 88
5.3.1. A jogi tényekről általában 88
5.3.1.1. A jogi tény fogalma 88
5.3.1.2. A jogi tények fajtái 89
5.3.1.3. A jogi tények összefüggése 92
5.3.2. A jogi tények hatása 92
5.3.2.1. A jogkeletkeztető jogi tények 93
5.3.2.2. A tartalom változtató jogi tények 94
5.3.1.2.3. A jogszüntető jogi tények 94
5.3.3. Az alakító jog és a kifogás 96
5.3.3.1. Az alakító jog fogalma és fajai 96
5.3.3.2. A kifogás 96
5.3.4. A függő jogi helyzet, a váromány 97
5.3.4.1. A függő jogi helyzet 97
5.3.4.2. A váromány 98
5.3.5. Az idő mint jogi tény 98
6. AZ EMBER MINT A POLGÁRI JOGVISZONY ALANYA
6.1. Az ember jogképessége 101
6.1.1. A jogképesség fogalma 101
6.1.2. Az ember jogképességének terjedelme 102
6.1.3. A jogképesség kezdete és vége 102
6.1.3.1. A jogképesség kezdete 102
6.1.3.2. A jogképesség vége 102
6.2. Az ember cselekvőképessége 105
6.2.1. A cselekvőképesség fogalma és fokozatai 105
6.2.2. A cselekvőképesek 107
6.2.3. A korlátozottan cselekvőképesek 108
6.2.4. A cselekvőképtelenek 111
6.2.5. A korlátozottan cselekvőképesek és a cselekvőképtelenek jognyilatkozataira vonatkozó közös szabályok 112
6.2.6. A gondnokság; a cselekvőképességet érintő gondnokság közös szabályai 114
7. AZ ÁLLAM MINT A POLGÁRI JOGVISZONY ALANYA
7.1. Az állam jogképessége 117
7.2. Az állam közvetlen részvétele a polgári jogviszonyokban 117
8.A JOGI SZEMÉLY MINT A POLGÁRI JOGVISZONY ALANYA
8.1. A jogi személyről általában 119
8.1.1. A jogi személyek fogalma és kritériumai 119
8.1.2. A jogi személyek jogképessége és működése 122
8.1.3. A jogi személyek keletkezése és megszűnése 123
8.1.4. A jogi személyek fajai 125
8.2. Az állami gazdálkodó szervek 125
8.2.1. Az állami vállalat 125
8.2.1.1. Az állami vállalat fogalma, szabályozása 125
8.2.1.2. A vállalat alapítása 126
8.2.1.3. Az állami vállalat szervezete 127
8.2.1.4. A vállalat vagyoni önállósága 129
8.2.1.5. Az állam és a vállalat kapcsolata 131
8.2.1.6. Az állami vállalat megszűnése és áttervezése 133
8.2.2. Az állami vállalat különleges fajtái 134
8.2.2.1. A tröszt és a tröszti vállalat 134
8.2.2.2. A közüzemi vállalat 136
8.2.3. A költségvetési szervek 136
8.3. A szövetkezetek 137
8.3.1. A szövetkezetekről általában 137
8.3.2. A szövetkezet létrejötte 139
8.3.3. A szövetkezet szervezete 140
8.3.4. A szövetkezet gazdasági önállósága 141
8.3.5. A szövetkezet megszűnése 142
8.3.6. A szövetkezet érdekképviseleti szervei 142
8.4.1. A gazdasági együttműködés-társulások 143
8.4.2. A jogi személyiséggel rendelkező társulások általános szabályai 144
8.4.3. A közös vállalat 146
8.4.4. A betéti társulás 147
8.4.5. Az egyesülés 147
8.4.6. A jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok 148
8.5. A társadalmi szervezetek 149
8.6. Az egyesületek 149
8.7. Magánvállalatok 151
9. A SZEMÉLYEK POLGÁRI JOGI VÉDELME
9.1. A személyiség jogi védelme 153
9.2. A személyiségi jogok sérelmének egyes esetei 154
9.3. A személyiségi jogok védelmének eszközei 157
9.4. A kegyeleti jogok védelme 158
9.5. A szellemi alkotások védelme 158
10. A POLGÁRI JOGVISZONY TÁRGYA
10.1. A polgári jogviszony tárgya általában 161
10.2. A dolog 162
10.3. A dolog hasznai és a ráfordított költségek 164
10.4. A vagyon 165
11. A POLGÁRI JOGVISZONY TARTALMA
11.1. A polgári jogviszony tartalma általában 167
11.2. A polgári jogok gyakorlása, visszaélés a joggal 168
11.3. A felelősség 171
11.4. A polgári jogviszony és az állami kényszer az elévülés 172

Témakörök