Találatgaranciás lottóvariáció ötöslottóra és kenóra

Előszó

Jó néhány év szünet után, remélhetőleg a fogadók nagy örömmel fogadják ezen ötöslottó variációs gyűjteményt. A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság, illetve néhány privát kulcsszerkesztő jóvoltából jó néhány évvel ezelőtt jelent meg utoljára ehhez hasonló, átfogó, variációs kiadvány. A Szerencsejáték Rt. megalakulását követően, az Rt. már nem jelentetett meg az elődjét követendően hasonló kiadványokat, s a privát szerkesztők kiadványainak a terjesztését sem merte felvállalni. A játékosok egyetlen szerencsejátékos szaklapja a Sportfogadás megszűnt önállóan létezni, ma már csak egy napilap állandó mellékleteként elérhető. Bár igény lenne rá, sajnos az a tény, hogy a lottózókban nem igen kaphatók ilyen kiadványok. A pécsi Teletipp Kft. mint az egyik legnagyobb forgalmú, és legtöbb kiadványt megjelentető Kelet-Európai szerencsejátékos szakkönyv és szoftver kiadója, a sporttársak régi elvárásainak tesz eleget, egy ilyen könyv megjelentetésével. Ez a kiadvány azért is egyedülálló, mert teljességre törekszik, s a fogadók igényeihez igazodó kulcsokat tartalmaz. Valamennyi olyan egyszerű találatgaranciás lottókulcs benne van, amely 1000-nél kevesebb játékmezőn megjátszható. Ezen szempontok alapján került a kiadványba 311 darab 1, 2, 3 hibapontos - 2-es, 3-as, vagy 4-es találatot minimum garantáló - , 7-90 variált számot tartalmazó, 5-986 játékmezőn megjátszható ötöslottó variáció. Egy adott feltételrendszernek megfelelő kulcstípusból mindig csak egyet, a legkevesebb játékmezőn megjátszhatót szerepeltettük az összeállításban. A mai értelemben vett lottójáték őshazájának a XVI. századvég Itáliáját tekinthetjük. A genovai polgárok 90 jelölt közül minden évben 5 név kihúzásával választották meg az új tanácstagokat. 1620-tól már nem a politikáé a főszerep, megtartják az első állami lottósorsolást Genovában. A lottósorsolások a XVIII. század második felére már kilépnek Itália határai közül, szinte valamennyi európai országban megjelenik valamelyik formája. Octavio Cataldinak köszönhetően, 1762-től Magyarországon is megjelenik a 90/5-ös formájú "őslottó". 1770 szeptemberében immáron Budán is megtartják az első "lutri" sorsolást. A sorozatos támadások miatt 1897. március 2-án a lutri beszüntetéséről született egy törvénycikk, melynek nyomán a magyaroknak közel egy emberöltőt kellett várnia arra, hogy a játék újraindulhasson. 1957. március 7-én, 1.505.546 db beérkező szelvénnyel újraindul a lutri, most már lottó néven. Ez a ma is használatos ötöslottó szabályai szerint működött, a genovai lottó szisztémáját követve. Az ötöslottó az 1957. március 7-i első sorsolását követően egészen hamar az ország legkedveltebb szerencsejátékává vált, s az is maradt a mai napig. A játék egyszerűsége, az elképesztően nagy nyeremények lehetősége, csaknem minden családot arra késztet, hogy mielőbb "megvegye már az e hetiét". A játékszelvényen egy-egy mező kitöltéséért 100 Ft-ot kel fizetni, 1999-től. Az egyre magasabb szelvényárnak, illetve a halmozódásnak köszönhetően, 1999-ben megszületett a játék történetének első milliárdos nyereménye is. A manapság jellemző heti 4 milliós szelvényszámot jóval meghaladó mértékben fogytak a szelvények a 80-as évek végén, illetve a 90-es évek elején. A legtöbb szelvénymezőt 1990. 20.hetében X-eltük, amikor is a beérkező szelvények száma 21.148.405 db volt. Ezt a mennyiséget valószínűleg a következő emberöltőben sem sikerül már felülmúlni. Az ötöslottót 1 és 5 hetes változatban, számtáblás és kombinációs módon is meg lehet játszani. On-line, off-line, telefonos játékon túl, 1998-tól már interneten keresztül is fogadhatunk. A szerencsekártya segítségével készpénzkímélő módon, a telefonkártyákhoz hasonló elv alapján vehetünk részt a fogadásokban. A sorsolásokat szombat esténként egy látványos televíziós show műsor keretében tartják, s közjegyző jelenlétében, a tv-nézők előtt húzzák ki az adott hét nyerőszámait, illetve a JOKER játék nyertes számjegyeit. Vissza