Talajvizsgálati módszerkönyv

A talajtani értekezletek előterjesztései és határozatai alapján a M. Áll. Földmivelésügyi miniszter úr megbizásából

Szerző

Dr. madara Kreybig Lajos

Budapest

'Dr. madara Kreybig Lajos: Talajvizsgálati módszerkönyv ' összes példány

Kiadó:	M. Áll. Földtani Intézet
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1944
Kötés típusa:	Varrott papírkötés
Oldalszám:	302 oldal
Sorozatcím:	M. Áll. Földtani Intézet gyakorlati, alkalmi és népszerű kiadványai
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 18 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Fekete-fehér ábrákkal illusztrálva. Nyomatott Kulcsár Andor sokszorosítómester könyvnyomdájában, Budapesten.

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A magyar talajtani szakirodalomban mindig hiányát éreztük olyan laboratóriumi módszerkönyvnek, amely a talajvizsgálatok során használatra ajánlható laboratóriumi vizsgálati módszereket és egyben a külső talajfelvételi eljárásokat is ismertetve, a vizsgálati eredmények gyakorlati kiértékelésére is felvilágosítást nyújt.
Ilyen magyarnyelvű szakkönyv hiánya annál is inkább érezhető volt, mert a sajátos magyar igényeknek megfelelő módszerkönyv a külföldi szakirodalomban nincsen. Az idevágó nagyon kisszámú, különben kitűnően megírt külföldi szakmunka értékes segédkönyve a laboratóriumi munkáknak, azonban hiánytalan összefoglalást - legalábbis a hazai szükséglettel számolva - ezek egyikében sem találunk.
Ez a m. kir. földmívelésügyi kormányzat jóvoltából megjelenő talajvizsgálati módszerkönyv, melynek tartalmát a talajtani szakemberek mélyreható szakértekezleteken állapították meg, eddig nem állt rendelkezésre, tehát hézagpótló a szakirodalomban. Egyben az első kísérletet jelenti a hazai talajvizsgáló intézetek egységesítésére is.
Az elkövetkező évtizedekben a magyar mezőgazdaságnak szükségszerűen sokat kell fejlődni. Ebben a nagyon kívánatos fejlődési folyamatban igen fontos feladat vár kísérletügyünkre és különösen talajvizsgáló intézeteinkre. A talajjavítás és termőerő fokozás szakkérdései csak a talajvizsgáló szakintézetek közreműködésével oldhatók meg eredményesen. Ezeknek az intézményeknek hasznosítását, egységes szellemű működését pedig csak egységes szakirányítás és egységesen elfogadott vizsgálati eljárások biztosíthatják.
E kiadványban, még nem tehettünk eleget minden vonalon az egységesítés kívánalmainak s néhány esetben több azonos célú módszert is leírva, az egyes intézetekre bízzuk, a viszonyainak legmegfelelőbb, módszer megválasztását. így jártunk el akkor, ha még vitatható a használatos módszerek valamelyikének elsőbbsége vagy, ha a legjobbnak ellenőrizhető módszer olyan felszerelést igényel, hogy a szükséges felszerelésnek valamennyi intézetünk számára történő beszerzése a mai háborús viszonyok között egyelőre megoldhatatlannak látszik. Vissza

Tartalom

Előszó. Írta: dr. Madari Kreybig Lajos	1
Helyszíni felvétel és talajvizsgálat. Írta: dr. Endrédy Endre	3
A felvételhez szükséges felszerelés	3
A vizsgálati helyek kijelölése	5
Átnézetes (1:25.000 léptékű: térképezésnél)	5
A talajszelvény feltárása és vizsgálata	11
A talaj típusjellegének meghatározása helyszíni vizsgálatok alapján	19
Elhatárolás, térképezés	22
Mintavétel. Írta: dr. Csiky János, dr. Endrédy Endre és Prettenhoffer Imre	26
Általános irányelvek, a mintavételhez szükséges feltárások készítése	26
Mintavétel térképezési célokra (egyes minták)	27
Mintavétel tápanyagállapot meghatározása, talajjavítás végzése, kísérletek beállítása stb. céljára (egyes és átlagminták)	29
A talajminták előkészítése a laboratóriumi vizsgálatokra	33
A talajok fizikai és vízgazdálkodási sajátságai. Írta: dr. Mados László	35
A talaj mechanikai összetételének meghatározása	35
Előkészítő eljárások a mechanikai elemzéshez	37
A mechanikai elemzés eljárásai	38
Az Atterberg-féle iszapolás	39
A pipettás eljárás	40
A talajok kötöttségének jellemzésére szolgáló egyéb eljárások	41
A talaj higroszkóposságának meghatározása	41
Az Arany-féle kötöttségi szám meghatározása	44
A talajok fajsúlyának, térfogatsúlyának és hézagtérfogatának meghatározása	45
A talajok vízgazdálkodási sajátságainak meghatározása	48
A talaj mindenkori nedvességtartalmának meghatározása	48
A talaj víztartalmának statikai állapota	48
A talajok vízkapacitásának meghatározása	50
A talajok holtvíz-értékének meghatározása	51
A talajok maximálisan lehetséges képessségének meghatározása	53
A talajszelvény hasznos víztároló képességének meghatározása	54
A talajvíz lehetséges mennyiségének és a talaj kapilláris vízemelő képességének meghatározása	54
A talaj vízvezetőképességének meghatározása	57
Az adszorpciós komplexus és a reakció-állapot vizsgálata. Írta: dr. Di Gléria János	59
A talajok vízoldható sótartalmának mennyiségi meghatározása	59
A vizes kivonat készítése	60
A vizes kivonat vizsgálata	60
A karbonát és hidrokarbonát ionok meghatározása	60
A klorid-ion meghatározása	61
A szulfát-ion meghatározása	61
A nitrát-ion meghatározása	62
A vas-, alumínium-, kalcium- és magnézium-ionok meghatározása	63
A kálium- és nátrium-ionok meghatározása	64
A vizsgálati eredmények ellenőrzése	65
A talajok kicserélhető katiónjainak és telítettségének meghatározása	66
A kicserélhető katiónok meghatározása földalkálikarbonátot nem tartalmazó talajokban	66
Az ammoniumkloridos talajkivonat készítése	66
A kicserélhető vas és alumínium meghatározása	67
A kicserélhető kalcium és magnézium meghatározása	67
A kicserélhető kálium és nátrium meghatározása	68
A kicserélhető katiónok meghatározása földalkálikarbonátot tartalmazó talajokban	68
A kicserélhető katiónok összegének (a talaj S-értékének) meghatározása	69
A talajok telítetlenségének (U) meghatározása ammoniumadszorbcióval	70
A talajok reakciószámának (pH értékének) meghatározása	70
A talajok pH-értékének meghatározása elektrometrikus úton. (hivatalos módszer)	71
A talajok pH-értékének kolorimetrikus meghatározása Kühn szerint. (helyszíni vizsgálatoknál)	73
A talajok pufferképességének meghatározása	73
A talaj pufferképességének meghatározása Jensen szerint	74
A talaj szénsavas mész (CaCO3) tartalmának meghatározása	74
A savanyú talajok mészigényére vonatkozó vizsgálatok	76
A kicserélődési aciditás meghatározása	77
A hidrolitos aciditás meghatározása	77
A meszezéshez szükséges mész mennyiségének kiszámítása	77
Kereskedelem úrján forgalomba kerülő meszezésre használatos anyagok minőségi kellékei és a vizsgálatukra használt módszerek	78
Minőségi kellékek	78
Vizsgálati eljárások	79
A talajok tápanyagállapotának vizsgálata. Írta: Prettenhoffer Imre	84
A talaj nitrogénállapotának megítélésére szolgáló vizsgálati eljárások	87
A talaj összes szervesanyag-tartalmának meghatározása	87
A humifikált (lúgban oldható) szervesanyag meghatározása	89
Az összes nyersanyag meghatározása oxidimetrikus titrálással	91
Az összes nitrogéntartalom meghatározása	92
Az ammoniák- és nitrátnitrogén meghatározása	94
Irányelvek a nitrogénállapotnak a talajvizsgálatok alapján történő megítélésére	94
A talaj foszfor- és káli-állapotának megítélésére szolgáló vizsgálati eljárások	95
A talaj összes foszfor- és kálium-tartalmának meghatározása	96
A talaj könnyen oldható foszfor- és kálium-tartalmának meghatározása Sigmond szerint	99
A lugossági fok meghatározása	99
A talajkivonat készítése	100
A talajkivonat feldolgozása	101
Az eredmények kiszámítása és kiértékelése	103
A talaj könnyen oldható foszforsav- és kálium-tartalmának meghatározása a Neubauer-féle eljárással	104
Felszerelés és segédanyagok	105
A kultúrák elkészítése	107
A kultúrák tenyésztése és feldolgozása	107
Az eredmények értékelése Neubauer szerint	109
Egnér eljárása a könnyen oldható foszforsav meghatározására	111
Egnér eljárása a könnyen oldható kálium meghatározására	115
Prettenhoffer eljárása a talaj felvehető káliumkészletének megállapítására	119
A talajok könnyen felvehető foszforsavának meghatározása ammoniumkarbonáttal, Kühn szerint	121
A talajok kicserélhető káliumtartalmának meghatározása ammonium-karbonáttal, Kühn szerint	122
Várallyay eljárása a szántóföldön bekövetkező foszforsav-, kálium- és nitrogéntrágyahatás laboratóriumi megítélésére	126
A laboratóriumi foszfor- és káliumtrágyázás és a laboratóriumi értékelés végrehajtása	126
A szántóföldi foszforhatás megítélése relatív módszerként alkamazott Egnér-eljárással	127
A szántóföldi káliumhatás megítélése relatív módszerként alkalmzott aspergillus eljárással	130
A talaj nitrogénállapotának megítélése	133
Szikes talajok vizsgálata. Írta: dr. Arany Sándor	135
Szikes talajok helyszíni vizsgálata és megmintázása	135
A talajok kötöttségi számának és pH-értékének megállapítása	137
A vízben oldható összes só meghatározása	137
A szóda meghatározása	137
Az egyes vízben oldható sók és az adszorbeált (kicserélhető) katiónok meghatározása	139
A szikes talajok megjavítására vonatkozó szaktanácsadás alapelvei	140
A szükséges javítóanyag mennyiségének meghatározása	145
Irányelvek a különböző talajjavító eljárások végrehajtására	146
A szikes talajok javítására leggyakrabban használt anyagok vizsgálati módszerei	149
Őrölt szénsavas mészkő	149
Cukorgyári mésziszap	150
Márga (meszes sárgaföld, digóföld)	150
Kéntartalmú anyagok vizsgálata	151
Szabad savat tartalmazó anyagok vizsgálata	151
Hidrolitos bomlás útján savat leadó anyagok (vasvitriol, timsó, kénsavalumínium stb.) vizsgálata	151
Gipsz vizsgálata	152
Talajbiológiai módszerek. Írta: dr. Fehér Dániel	153
A talajban élő mikroszervezetek munkássága	153
A talajbiológiai módszerek általános átnézete	159
A talajbiológiai vizsgálatokhoz szükséges laboratóriumi berendezések ismertetése	161
A talaj mikroorganizmusainak, elsősorban a baktériumoknak és gombáknak közvetlen minőségi vizsgálata	162
A talajt benépesíti mikroorganizmusok mennyiségi meghatározása	164
Közvetlen mikroszkópiai módszerek	164
Közvetett tenyésztési módszerek	166
A talajt benépesítő baktériumok rendszertani meghatározása	183
Néhány fontosabb biológiai feladatot végző baktérium-csoport tisztán való kitenyésztésre szolgáló különleges táptalajok	185
A mikroszkópikus gombák mennyiségi és minőségi meghatározása	192
A talajt benépesítő moszatok mennyiségi és minőségi meghatározása	194
A talajlékezés mérése	196
A talaj biológiai aktivitásának közvetett módszerekkel való meghatározása	203
A talajprotozoák kimutatására és számlázására alkalmas módszerek. Írta: dr. Telegdi Kováts László	212
A talajprotozoák jelentőségéről általában	212
A talajprotozoák előfordulása	213
A talajprotozoák számára	215
A talajprotozoák befokozódása	215
A protozoák táplálkozása	216
A talajprotozoák tevékenysége	218
A talaj biológiai egyensúlya	221
A talajprotozoák minőségi és mennyiségi kimutatására szolgáló módszerek	221
Talajmintavétel	222
Kozvetlen minőségi vizsgálat	224
Tenyésztéses minőségi módszerek	228
A tenyészetek megfigyelése	229
Talajprotozoák számának közvetlen meghatározása talajszuszpenzióban	230
Talajprotozák számának közvetlen meghatározása tápoldatban	231
Talajprotozoák számának lemezöntéses meghatározása	235
A hibaszámítás és a korszerű szabadföldi kísérletezés elméletének alapvonalai. Írta: dr. Telegdy Kováts László	235
A hibaszámítás elméletének alapelvei	241
Variációelemzés	244
A korszerű szabadföldi kísérletezés elmélete	245
Egyenletességi kísérletek	245
A talajheterogénitás számbavétele és a kísérleti hiba számítása	247
A tetszőleges parcellabeosztású blokkok módszere	248
A latin négyzet módszere	250
Az időjárás okozta eltérések számbavétele	253
Irodalom	255
A korszerű szabadföldi kísérletezés gyakorlata. Írta: dr. Csiky János	258
Parcellacsoportok véletlen elosztású kezelésekkel	261
Terméseredmények összeállítása	261
Az egész kísérletben mutatkozó összes eltérés és összvariáció számítása	261
A blokkeltérés és blokkvariáció kiszámítása	262
A kezelés-eltérés és kezelésvariáció számítása	263
A véletlen hibaokok következtében mutatkozó hibaeltérés és hibavariáció kiszámítása	264
A kísérleti eredmények valószínűségének meghatározása	265
A kísérleti eredmények gyakorlati elbírálása és értékelése a hibaérték kiszámításával	268
Latin négyzet	271
Terméseredmények összeállítása	272
Az egész kísérletben mutatkozó összes eltérés az összvariáció számítása	272
A hibaértékek számítása és a kísérlet értékelése	274
A kísérleti adatoknak a gazdasággal való közlése	275
A műtrágyák és szerves trágyák vizsgálata. Összeállította: dr. Di Gléria János	285
Mintavételi szabályok a kereskedelmi forgalomban lévő trágyafélékből	285
A vizsgálati anyag előkészítése	286
Foszfor műtrágyák vizsgálata	287
A nedvességtartalom meghatározása	287
A vízben oldható foszforsav meghatározása	287
A citromsavban oldható foszforsav meghatározása Petermann szerint	288
Összes foszforsav meghatározása enyvtelenített csontlisztben	288
Összes foszforsav meghatározása a csontlisztben és egyéb foszfátokban	289
Összes foszforsav meghatározása a Thomas-salakban	290
Porfinomság meghatározása Thomas-salakban	291
A foszfortrágyákban lévő mangán meghatározása	291
A foszfortrágyákban lévő jód meghatározása	291
A foszfortrágyákban lévő fluor meghatározása	292
A foszfortrágyákban lévő bór meghatározása	292
A foszfortrágyák vizsgálatához szükséges vegyszerek	293
A kálium műtrágyák vizsgálata	295
A káliumtrágyák előkészítése vizsgálatra	295
A káliumtartalom meghatározása platinakloridos eljárással	295
A káliumtartalom meghatározása perklórsavas eljárással	295
A kálium leválasztása kóbaltnitrites eljárással	296
A nitrogén műtrágyák vizsgálata	297
Ammonia-nitrogén meghatározása ammónia-tartalmú trágyákban	297
A salétrom-nitrogén meghatározása salétrom-tartalmú trágyákban	297
Az összes nitrogén meghatározása nitrátot nem tartalmazó trágyákban	297
Az összes nitrogén meghatározása mésznitrogénben	299
Az összes nitrogén meghatározása nitrátokat tartalmazó trágyákban	300
A csilisalétrom vizsgálata	300
A péti só vizsgálata	300
A nitrogén műtrágyák szennyezéseinek vizsgálata	300
A szabad sav meghatározása	300
Rhodán és cián vegyületek kimutatása	300
Klorát és perklorát vegyületek meghatározása	301
A szerves trágyák vizsgálata	301

Témakörök

Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem