Talajtani alapismeretek

BSC levelező hallgatók számára

Szerkesztő

Gödöllő

'Michéli Erika: Talajtani alapismeretek ' összes példány

Kiadó:	Szent István Egyetem Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar
Kiadás helye:	Gödöllő
Kiadás éve:	2006
Kötés típusa:	Spirál
Oldalszám:	73 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	30 cm x 22 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Fekete-fehér ábrákkal illusztrálva.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Részlet:

A talaj a Föld legkülső szilárd burka, amely a növények termőhelyéül szolgál. Alapvető tulajdonsága a termékenysége, vagyis az a képesség, hogy kellő időben és a szükséges mennyiségben képes ellátni a rajta élő növényzetet vízzel és tápanyaggal, és így lehetővé teszi az elsődleges biomassza megtermelését. A talaj egyben a természeti környezet része, mely biztosítja az anyagok biológiai körforgását. Mint a környezet része fogadja a földfelszínre érkező energia- és anyagáramlásokat; részben tárolja, részben átalakítja azokat. A termőföld természeti erőforrás, amely az élővilággal szoros kapcsolatban és kölcsönhatásban megújul, ha az anyagok körforgása zavartalan. Ha azonban az anyagforgalomban fennakadás van, vagy a talaj megsemmisül, mint erőforrás meg nem újítható. A Föld felszínén a pedoszféra,- a talajképződés által vezényelt földkéreg-, szoros kapcsolatban van a litoszférával, a bioszférával, és az atmoszférával. Mint termelőeszköz, a talaj termékenységével alapot ad a növénytermesztésnek és tárgya mindazon tevékenységeknek, amelyek a nagyobb és biztosabb termések elérését célozzák. Ezek a beavatkozások, mint a talajművelés, a trágyázás, a vegyszeres gyomirtás, az öntözés, a talajjavítás, mind a talaj tevőleges közreműködésével érik el hatásukat. Közben a talaj maga is változik és e változások lehetnek időlegesek vagy tartósak, illetve kedvezők vagy kedvezőtlenek. Mind a kedvező, mind a kedvezőtlen hatások befolyással vannak nem csak a talajra, hanem a természeti, valamint művi környezet egyéb elemeire, ezért a talajra való ráhatások értékelésénél nem elegendő csak a termőföld változásait nyomon követni, hanem a teljes természeti környezetben bekövetkező változásokat is értékelni kell. 1.2. A talaj felépítése, talaj szelvény Ha talajról beszélünk, akkor minden esetben nem csak területi kiterjedésére vagyunk tekintettel, hanem a mélységi sajátságaira is. Talajnak tekintjük mindazt, ami a felszín és a talajképző kőzet között fekszik és a rajta díszlő növénytakaróval kapcsolatban van. A jegyzet a talajokat részben függőleges szelvényükben, morfológiai tulajdonságaik szerint, másrészt fizikai, kémia, biológiai tulajdonságaik szerint tárgyalja. A talaj szelvényét ásott gödörben, útszéli vagy bánya falakban, ritkábban fúrásokban tanulmányozhatjuk. Vissza

Tartalom

1. A TALAJ FOGALMA ÉS FELÉPÍTÉSE 2
1.1. A talaj fogalma 2
1.2. A talaj felépítése, talaj szelvény 2
1.3. A talaj összetevői 4
2. A TALAJ FIZIKAI, NEDVESSÉGGAZDÁLKODÁSI TULAJDONSÁGAI 6
2.1. A talaj szemcseösszetétele és szemcseösszetétel szerinti osztályozása 6
2.1.1. A szemcseösszetétel meghatározásának elve (mechanikai elemzés) 7
2.1.2. A talajok osztályozása a szemcseösszetétel alapján (textúra osztályok) 8
2.1.3 A talajok besorolása háromszög diagramok segítségével 8
2.1.4. A textúracsoport megállapítása egyéb fizikai jellemzők alapján 9
2.2. A talajszerkezet kialakulása 11
2.2.1. Az aggregátumok képződése 11
2.2.2. A talajszerkezet értékelése 13
2.3. A talaj pórustere 15
2.3.1. A talaj összes porozitása 16
2.3.2. A pórusok méret és funkció szerinti csoportosítása (differenciált porozitás) 17
2.3.3. Aggregátumporozitás 18
2.4. A talajok vízgazdálkodási tulajdonságai 18
2.4.1. A talaj vízforgalmának jellemzői 18
2.4.2. A nedvességtartalom mérése 19
2.4.3. A víz megkötése és visszatartása a talajban 20
2.4.4. A talajnedvesség energiaállapota 21
2.4.5. A talaj vízkapacitása, nedvességformák 23
3. A TALAJ KÉMIAI TULAJDONSÁGAI 28
3.1. Talajkolloidok 28
3.1.1. A talajkolloidok tulajdonságai 28
3.1.2. A talaj kolloidméretű alkotórészei 29
3.1.2.1. Ásványi kolloidok 29
3.1.3. A talajkolloidok töltése 32
3.1.4. A talaj adszorbeált kationösszetételét jellemző paraméterek 33
3.2. A talaj savanyúsága és lúgossága 36
3.2.1. A talajok kémhatása 36
3.2.2. A talaj savanyúság formái 37
3.2.3. A talajok lúgossága 38
3.3. A Talaj pufferoló hatása 39
3.3.1. A talaj sav/bázis pufferképessége 39
3.3.2. Tápelem és toxikus elem lekötő-képesség 40
3.4. A savanyú talajok javítása (Meszezés) 40
3.4.1. A talaj savanyúság káros hatásai 40
3.4.2. Meszezés elve 41
3.4.3. A meszezés hatása 41
4. A TALAJOK KÉPZŐDÉSE ÉS OSZTÁLYOZÁSA 43
4.1. A talajképző tényezők és folyamatok 43
4.1.1. A talajképző tényezők 43
4.1.2 A talaj képződési folyamatok 44
4.2. Talajaink hazai osztályozása 47
4.3. A talajok nemzetközi osztályozása 53
5. TALAJPUSZTULÁS - TALAJVÉDELEM 57
5.1. Talajerózió 57
5.1.1. A vízeróziót kiváltó és befolyásoló tényezők 58
5.1.2. A vízerózió formái 61
5.1.3. A vízerózió fokozatai 64
5.1.4. Az eróziós talaj veszteség meghatározása USLE módszerrel: 65
5.1.5. Az erózió keletkezési helyén fellépő károk 65
5.1.6. A szedimentáció helyén fellépő károk 66
5.1.7. Erózió elleni védekezés 66
5.1.8. A szélerózió, vagy defláció 67
5.2. A Talajvédelmi Információs és Monitoring (TIM) Rendszer 67
5.2.1. A TIM létrehozása, célja 67
5.2.2 A TIM felépítése 67
5.2.3 A TIM program keretében végzett vizsgálatok 68
5.2.4. A TIM működtetése 69
FELHASZNÁLT IRODALOM: 71

Témakörök

Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem