Előszó
Ebben a könyvben a talajbiológia még fejlődésben lévő, de már önálló célkitűzésekkel rendelkező, tudományának alapvető elemeit foglaltuk össze. Itt is hangsúlyozni szeretném, hogy e munkában a...
Tovább
Előszó
Ebben a könyvben a talajbiológia még fejlődésben lévő, de már önálló célkitűzésekkel rendelkező, tudományának alapvető elemeit foglaltuk össze. Itt is hangsúlyozni szeretném, hogy e munkában a »talajbiológia« kézikönyvét állítottuk össze, amely nem azonos a korábban ilyenirányú munkák megjelölésére használt »talajmikrobiológia« fogalomkörével. A talajbiológia ma már széles, nagy területeken dolgozó tudomány, amely a talajnak, mint élő szervezetnek teljes flóráját és faunáját vizsgálja a talajjal és a növénytermeléssel való szoros kapcsolataival.
A »talajbiológia« korábbi kézikönyvei, mint R üsse 11 1923-ban, Waksman 1927-ben, majd 1932-ben megjelent összefoglaló munkái, lényegileg a talaj növényi mikroszervezeteivel foglalkoznak. Rippel 1933-ban összeállított kisebb terjedelmű munkájában szintén csak a talaj mikrobiológiájának tárgyalására terjedt ki. L ö h n i s ismert kézikönyvének 1935-ben megjelent második kiadása ugyancsak a talaj mikroflóráját ismerteti, itt-ott kitérve a mikrofaunára is. Rippel, Blanck nagy talajtani kézikönyvében (1931 és 1939) lényegileg szintén csak a talaj mikroszervezeteivel foglalkozik. Waksman legújabban megjelent »Talajbiológia« c. tankönyve és P o c h on munkája is hasonló irányú. Eddig a szovjet tudományos irodalomban sem jelent meg önálló talajbiológiai munka. Fjodorov 1949-ben megjelent »Mikrobiológia« c. könyvében (magyar fordítása 1951-ben) sok talajbiológiai vonatkozást tárgyal ugyan, ámde munkája lényegileg a mikrobiológia általános fogalomkörének keretei között mozog és így nem is adhatja a talajbiológia részletes ismereteit. Legújabban két talajzoológiai munka is jelent meg osztrák szerzőktől. Kühnelt (1950) »Talajbiológiá«-nak címezi könyvét, de csak zoológiát ad, alig emlékezve meg ebben a talaj életében annyira fontos protozoonokról. Franz (1950) pedig jórészt saját és munkatársai eddigi zoológiai vizsgálatait foglalja össze ; sok értékes adatot tartalmazó munkájában szintén majdnem teljesen hiányoznak a protozoonok.
A mi munkánk új irányt követ. A talajbiológia története folyamán most kíséreltük meg első ízben a talajt benépesítő növényi és állati szervezetek alaktanára és működésére vonatkozó ismeretek korszerű formában való egységes összefoglalását. Ismertetni óhajtjuk a talajt benépesítő egész élővilágot, tehát a baktériumokat, gombákat, algákat és az állatvilágot is, külön-külön, de keresve egymásra, valamint a talajra való kölcsönhatásokat.
Az irodalmat igyekeztünk 1954. június 1-ig tekintetbe venni. Itt természetesen olyan nehézségekkel kellett megküzdeni, amelyek a nemzetközi tudományos életben ma annyira általánosak, hogy róluk részletesebben nem is kell szólnunk. A könyvben idézett munkák legnagyobb részét, vagy az eredeti folyóiratokban megjelent értekezések, ill. a birtokunkban lévő különlenyomatok, vagy a nagy referáló külföldi folyóiratokban rendelkezésünkre állott részletes ismertetések alapján közöljük. Ahol lehetett, a munka teljes címét is megadtuk. Kivételt csak akkor tettünk, amikor (viszonylag elég ritkán) kézikönyvek vagy olyan referátumok alapján idéztünk, amelyekben a munka teljes címét nem közölték. A közleményeket rendszerint azon a nyelven idéztük, amelyen azok megjelentek.
Vissza 
Folytatás Microsoft-tal