Takarmányozástan

Tartalom

Előszó 3
A táplálkozásról általában
I. RÉSZ
Élettani áttekintés
1. fejezet
Az állati test és a takarmányok összetétele
A) Szerves anyagok 7
a) A nyers fehérjék 7
b) A zsírok 10
c) A szénhidrátok 12
aa) A N-mentes kivonható anyagok 12
bb) A rostok 12
d) A vitaminok 13
B) Ásványi anyagok 14
a) A víz 14
b) A mész és a magnézium 15
c) A foszfor 16
d) A nátrium és a kálium 16
e) A halogének és a kén 16
f) Egyéb szervetlen alkotórészek 17
C) A takarmányok összetételét módosító tényezők 17
a) A növény fejlődési foka 18
b) A talaj és a trágyázás 19
c) Az éghajlati tényezők 19
d) A tenyészterület 19
e) A növény fajtája 20
f) A növény betegsége 20
g) A szénaszárítás módja 20
h) Az erjesztés módja 20
i) A takarmány megfagyása 21
2. fejezet
A takarmány kihasználása
A) Az emésztés 21
B) A felszívódás 23
C) A ballaszt és a tömeg (volumen) 24
D) A emésztési gázok és a bélsár 25
E) A takarmány kihasználásának a megállapítása 26
F) A kihasználást módosító tényezők 27
3. fejezet
A közbülső (intermedier) anyagforgalom
A) Az anyag- és energiaforgalom meghatározásának módszerei 30
B) A szervesanyagok forgalma 33
a) A szénhidrát, a zsír és a fehérje átalakulása 33
b) A takarmány táplálóérték megállapítása 37
aa) A keményítőérték 37
bb) Egyéb takarmányegységek 40
C) Az ásványi anyagok forgalma 41
a) A savbázisegyensúly 42
b) A földalkálisók forgalma 44
aa) A földalkáli-alkalicitás biztosítása 44
bb) A földalkálisó-szükséglet 47
cc) Törekvések a földalkálisó-forgalom rendezésének egyszerűsítésére 52
c) Az alkálisók forgalma 53
d) A vas és a réz forgalma 55
t) A jódforgalom 57
f) Egyéb, nyomokban ható elemek hatása 53
D) A vízforgalom 59
E) Az anyagforgalmat szabályozó tényezők 61
a) A'szerves tápanyagok aránya 61
b) Avitaminózisok és hipovitaminózisok 63
aa) Az A-hipoVitaminózis 63
bb) A D-hipovitaminózis 66
cc) Az E-vitamin hatása 68
dd) A B-vitamincsoport hiányjelenségei 69
(a) A tiamin, Bi-vitamin vagy aneurin hiányjelenségei 70
(ß) A riboflavin, G- vagy B2-vitamin hiányjelenségei 70
(y) A nikotinsav vagy niacin, és a nikotinsavamid hiányjelenségei 71
(ő) A piridoxin, Be-vitamin vagy adermin hiányjelenségei 71
(e) A pantoténsav hiányjelenségei 72
(C) A biotin vagy H-vitamin hiányjelenségei 72
(17) Az állati protein faktor (ÁPF), B12-vitamin 72
ee) A C-vitamin vagy aszkorbinsav hiányjelenségei 73
ff) A citrin vagy P-vitamin hiányjelenségei 74
gg) A K-vitamin hiányjelenségei 74
c) A táplálék mennyisége 74
d) Az alkat 76
4. fejezet
Az állati termékek keletkezésének törvényszerűségei
A) A szárazanyagfogyasztás mértéke 77
B) Az éhezés, az elégtelen táplálás és a létfenntartás 78
C) A növekedés és fejlődés anyagforgalma 83
a) A fejlődés szakaszossága 84
b) A szervezeti ellenállás 85
c) A táplálék mennyisége 86
d) A táplálék biológiai értéke 88
e) Az elválasztás 91
D) A szaporodás anyagforgalma 91
a) A vitaminszükséglet 92
b) A fehérjeellátás 94
c) A táplálék mennyisége és a tápláltsági állapot 95
d) A sószükséglet 96
e) Egyéb táplálóanyagok hatása 97
f) Az elapasztás és az anyagforgalom 98
g) A kitőgyeltetés 99
E) A tejképződés anyagforgalma 100
a) A tej képződése 100
b) A tejképződés fehérjeigénye 103
c) A tejképződés sószükséglete 106
d) A tejképződés vitaminszükséglete 107
e) A takarmány hatása a tej minőségére 107
F) A zsír- és húsképződés anyagforgalma 110
G) Az erőkifejtés anyagforgalma 114
Oldal
II. RÉSZ
Takarmányismerettan
1. fejedet
A legelő
A) Legelőtipusok 121
B) Faji igények a legelővel szemben 123
C) A legelés hatása az életjelenségekre 124
D) A rét- és a legelő mérgező növényei 126
2. fejezet
Szántóföldi zöldtakarmányok
A) Pillangósvirágú zöldtakarmányok 129
B) Fűféle zöldtakarmányok 132
C) Egyéb fajú zöldtakarmányok 134
D) Takarmánykeverékek 136
3. fejezet
Szénák és cséplési melléktermékek
A) Szénák 138
a) Rétiszénák 139
b) Szántóföldi szénák 142
c) Lombszénák 144
B) Szalmák 144
a) Gabonaszalmák 145
b) Egyéb szalmák 146
C) Pelyvák, héjak, tőrekek 147
4. fejezet
Erjesztett takarmányok
A) A szilázs életrendi hatása 146
B) A gyakrabban erjesztett takarmányok 151
5. fejezet
Gyökerek, gumók és húsostermések
A) Gyökerek 153
B) Gumók 155
C) Húsostermések 156
6. fejezet
Szemek és magvak
A) Gabonaszemek 157
B) Hüvelyesmagvak 159
C) Egyéb magvak és termések 161
7. fejezet
Malomipari takarmányok
A) Korpák és takarmánylisztek 162
B) Egyéb őrlemények 163
C) Magtisztítási melléktermékek 164
D) Szénalisztek 164
8. fejezet
Olajipari takarmányok
A) Fehérjében gazdag pogácsák és extr. daráli 166
B) Fehérjében mérsékelten gazdag pogácsák és extr. darák 167
C) Fehérjében viszonylag szegény pogácsák és extr. darák 169
9. fejezet
Egyéb ipari takarmányok
A) Cukorgyári melléktermékek 169
B) Szeszgyári melléktermékek 171
C) Keményitőgyári melléktermékek 172
D) Sörgyári melléktermékek 173
10. fejezet
Állati eredetű takarmányok
A) Tejgazdasági melléktermékek 174
B) Húsipari melléktermékek 176
C) Hallisztek 179
11. fejezet
Kiegészítő takarmányok
A) Sókészítmények 180
B) Vitaminkészítmények 181
C) Vegyes abrakok 182
D) Étkezdei hulladékok 184
E) Hormonok és anti biotikumok 184
III. RÉSZ
A takarmányozás módszerei
1. fejezet
A takarmányok tartósítása
A) A szénaszarítás 185
B) Takarmányerjesztés (silózás, savanyítás) 188
a) Biológiai folyamatok silózáskor 189
b) A takarmányok silózhatósága 191
c) Az erjesztő tartályok (Silók, Vermek, Kazlak) 191
d) Az erjesztés technikai kivitele 193
e) A szilázs minősítése 196
C) A répa, a burgonya és a tök eltartása 196
D) Az abrakok tárolása 198
E) A kukoricaszár eltartása 198
2. fejezet
A takarmányok előkészítése és adagolása
A) A széna, szalma és a pelyva előkészítése 199
a) A szalma és törek feltárása 199
b) Füllesztés („Gyorssilózás" ) 200
c) Szénafőzet készítése 200
B) A pácolás 201
C) Kelesztés (Élesztősítés) 201
D) Szemek és magvak előkészítése
a) A malátázás 203
b, A pörkölés 203
c) A kilúgozás 203
d) A csíráztatás 203
e, Főzet készítése gabona magvakból 204
E) A répa, a burgonya és a szilázs előkészítése 204
F) Egyéb takarmányok előkészítése 204
3. fejezet
Az etetés és itatás technikája
A) A legeltetés
a) A legelő berendezése 206
b) A legeltetés higiénéje 206
c) A legeltetés módszerei 207
B) Az etetés módjai 209
C) Az etetések száma és ideje 211
D) Az itatás 214
4. fejezet
A takarmány termelőértékének és egyéb hatásainak megállapítása
A) Hiteles mintavétel 217
B) Kísérleti módszerek 217
a) A szálasok hatásának megállapítása 218
b) A legelő termelőértékének megállapítása 220
c) Egyéb takarmányok termelőértékének megállapítása 221
5. fejezet
Takarmányozási előirányzatok készítése és takarmányadagok összeállítása
A) Takarmányozási előirányzatok 222
a) A zöldtakarmányozás folyamatosságának a biztosítása (zöld futószalag) 223
b) A téli takarmányozási előirányzat 226
B) Az abrakok viszonylagos pénzértéke 226
C) A táblázatos adatokat módosító tényezők 227
D) A Takarmányadag ellenőrzése a földalkálisók forgalma tekintetében 228
IV. RÉSZ
A különböző fajú és hasznosítású állatok takarmányozása
1. fejezet
A szarvasmarha takarmányozása
A) A fejőstehén takarmányozása 231
aj A tejtermelés táplálóanyagszükséglete 232
&) A tehéntej minőségét befolyásoló takarmányok 235
e) Tákarmányozás a laktáció különböző szakaszaiban 236
aaj Takarmányozás a vemhesség utolsó harmadában 237
bbj A frissfejős tehenek takarmányozása 238
cc) Takarmányozás a laktáció derekán 239
dd)J Takarmányozás a laktáció végén 240
d) Takarmányozás a változó évszakokban 241
e) Takarmányozás az istállózott tehenészetben, nyáron 244
f) Takarmányozás a tehenészetben, télen 146
g) A különleges hasznosítású tehenek takarmányozása 248
aa) Takarmányozás különleges tej termelésekor 248
bb) Az igás tehén takarmányozása 249
B) A tenyészbika takarmányozása 250
C) A felnevelendő szarvasmarha takarmányozása 251
a) A borjú táplálóanyag szükséglete 252
b) Az éven aluli növendékek takarmányozása 257
c) A növendékek legeltetése 259
d) A másodéves növendékmarhák takarmányozása 260
D) A hizómarha takarmányozása 261
a) Szokvány-minőségek 262
b) A hizlalás táplálóanyagszükséglete 263
c) A „borjúfogas" tinó hizlalása 264
aa) Hizlalás répaspelettel 266
bb) Hizlalás szeszmoslékon 267
cc, Hizlalás legelőn 267
d) A választott borjú (baby beef) hizlalása 268
e) A selejt borjú és a selejt idősmarha feljavítása 268
E) Az igásökör takarmányozása
2. fejezet
A ló, takarmányozása
A) A ló takarmányozása munkában 272
B) A tenyészmén takarmányozása 274
C) A vemhes és a szoptató kanca takarmányozása 274
D) A csikó takarmányozása 276
3. féjezet
A sertés takarmányozása
A) A vemhes koca takarmányozása 279
B) A szoptató koca takarmányozása 281
C) A kanok takarmányozása 282
D) A szopós malacok takarmányozása 283
E) A választott malacok takarmányozása 284
F) A hízósertés takarmányozása 286
a) A békn (bacon) és a sonkasüldő hizlalása 287
b) A tőkesertés hizlalása 289
c) A zsírsertések hizlalása 291
aa) A mangalica expresszhízlalása 293
bp) A kifejlett sertések hizlalása 294
cc) A makkoltatás 295
d) Az öreg (szalámi) sertések hizlalása 296
4. fejezet
A juh takarmányozása
A) A táplálék hatása a gyapjú mennyiségére és minőségére 397
B) Az ürü és a meddő anya takarmányozása 399
C) A kos takarmányozása 300
D) A vemhes anyajuh takarmányozása 301
E) A szoptató és a fejős anya takarmányozása 303
F) A bárány és a toklyó takarmányozása 303
G) A hízó juh takarmányozása 305

Témakörök