kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Kiadó: | Mezőgazdasági Kiadó |
---|---|
Kiadás helye: | Budapest |
Kiadás éve: | |
Kötés típusa: | Könyvkötői vászonkötés |
Oldalszám: | 447 oldal |
Sorozatcím: | |
Kötetszám: | |
Nyelv: | Magyar |
Méret: | 24 cm x 18 cm |
ISBN: | |
Megjegyzés: | Fekete-fehér fotókkal illusztrálva. Második, átdolgozott kiadás. |
A TÁPLÁLKOZÁSRÓL ÁLTALÁBAN | |
ELSŐ RÉSZ | |
ÉLETTANI ÁTTEKINTÉS | |
Az állati test és a takarmányok összetétele | 8 |
Kalóriát szolgáltató anyagok | 8 |
A nyers fehérjék | 10 |
A zsírok | 12 |
A szénhidrátok | 13 |
A nitrogénmentes kivonható anyagok | 14 |
A rostok | 14 |
Az ásványi anyagok | 15 |
A víz | 15 |
A mész és a magnézium | 16 |
A foszfor | 17 |
A nátrium és a kálium | 17 |
A halogének és a kén | 18 |
Egyéb szervetlen alkotórészek | 18 |
Biológiailag ható anyagok | 19 |
Vitaminok | 20 |
Hormonok | 20 |
Antibiotikumok | 21 |
A takarmányok összetételét módosító tényezők | 21 |
A növény fejlődési foka | 23 |
A talaj és a trágyázás | 23 |
Az éghajlati tényezők | 24 |
A tenyészterület | 24 |
A növény fajtája | 24 |
A növény betegsége | 25 |
A szénaszárítás módja | 25 |
Az erjesztés módja | 26 |
A takarmány megfagyása | 26 |
A takarmány kihasználása | 26 |
Az emésztés | 26 |
A felszívódás | 30 |
A ballaszt és a tömeg (volumen) | 30 |
Az emésztési gázok és a bélsár | 32 |
A takarmányok kihasználásának megállapítása | 33 |
A kihasználást módosító tényezők | 34 |
A közbülső (intermedier) anyagforgalom | 37 |
Az anyag- és energiaforgalom meghatározásának módszerei | 38 |
A szerves anyagok forgalma | 41 |
A szénhidrát, a zsír és a fehérje átalakulása | 41 |
A takarmány táplálóértékének megállapítása | 47 |
A keményítőérték | 47 |
Egyéb takarmányegységek | 52 |
Az ásványi anyagok forgalma | 53 |
A savbázis egyensúly | 54 |
A földalkálisók forgalma | 56 |
A földalkáli-alkalicitás biztosítása | 56 |
A földalkálisó-szükséglet | 61 |
Törekvések a földalkálisó-forgalom rendezésének egyszerűsítésére | 65 |
Az alkálisók forgalma | 67 |
A vas és a réz forgalma | 69 |
A jódforgalom | 71 |
Egyéb, nyomokban ható elemek hatása | 72 |
A vízforgalom | 75 |
Az anyagforgalmat szabályozó tényezők | 76 |
A szerves táplálóanyagok aránya | 78 |
Avitaminózisok és hipovitaminózisok | 80 |
Az A-hipovitaminózis | 81 |
A D-hipovitaminózis | 84 |
A tokoferol (E-vitamin) hatása | 88 |
A B-vitamincsoport hiányjelenségei | 89 |
A tiamin vagy aneurin (B1-vitamin) hiányjelenségei | 89 |
A riboflavin (G-, vagy B2-vitamin) hiányjelenségei | 90 |
A nikotinsav vagy niacin és a nikotinsavamid hiányjelenségei | 91 |
A piridoxin vagy adermin (B6-vitamin) hiányjelenségei | 91 |
A pantoténsav hiányjelenségei | 91 |
A biotin (H-vitamin) hiányjelenségei | 92 |
Az állati proteinfaktor (APF) és a kobalamin (B12-vitamin) | 92 |
A B-vitamincsoport többi tagjainak hiányjelenségei | 94 |
Az aszkorbinsav (C-vitamin) hiányjelenségei | 95 |
A citrin (P-vitamin) hiányjelenségei | 98 |
A K-vitamin hiányjelenségei | 98 |
Antivitaminok | 99 |
Hormonok | 99 |
A pajzsmirigyek hormonjai | 103 |
A mellékpajzsmirigy hormonja | 104 |
A nemi mirigyek hormonjai | 104 |
A mellékvese kéregállományának hormonjai | 106 |
Az agyalapi-mirigy hormonjai | 106 |
Egyéb hormonhatások | 107 |
Antibiotikumok | 108 |
A táplálék mennyisége | 110 |
Az alkat | 112 |
Az állati teljesítmények keletkezésének törvényszerűségei | 114 |
A szárazanyagfogyasztás mértéke | 114 |
Az éhezés, az elégtelen táplálás és a létfenntartás | 116 |
A növekedés és a fejlődés anyagforgalma | 122 |
A fejlődés szakaszossága | 124 |
A szervezeti ellenállás | 125 |
A táplálék mennyisége | 126 |
A táplálék biológiai értéke | 128 |
Az elválasztás | 131 |
A szaporodás anyagforgalma | 131 |
A táplálék mennyisége és a tápláltsági állapot | 133 |
A vitaminszükséglet | 134 |
A fehérjeellátás | 137 |
A sószükséglet | 138 |
Egyéb táplálóanyagok hatása | 139 |
Az elapasztás és az anyagforgalom | 140 |
A kitőgyeltetés | 141 |
A tejképződés anyagforgalma | 143 |
A tej képződése | 143 |
A tejképződés fehérjeigénye | 146 |
A tejképződés sószükséglete | 149 |
A tejképződés vitaminszükséglete (4) | 150 |
A takarmány hatása a tej minőségére | 151 |
A hizlalás anyagforgalma | 154 |
Az erőkifejtés anyagforgalma | 158 |
MÁSODIK RÉSZ | |
TAKARMÁNYISMERETTAN | |
A legelő | 163 |
Legelőtípusok | 166 |
Faji igények a legelővel szemben | 167 |
A legelés hatása az életjelenségekre | 169 |
A rét és a legelő mérgező növényei | 171 |
Szántóföldi zöldtakarmányok | 175 |
Pillangósvirágú zöldtakarmányok | 176 |
Fűféle zöldtakarmányok | 179 |
Egyéb fajú zöldtakarmányok | 181 |
Takarmánykeverékek | 183 |
Szénák és cséplési melléktermékek | 185 |
Szénák | 186 |
Rétiszénák | 186 |
Szántóföldi szénák | 190 |
Lombszénák | 193 |
Szalmák | 193 |
Gabonaszalmák | 194 |
Egyéb szalmák | 195 |
Pelyvak, héjak, törekek | 197 |
Erjesztett takarmányok | 198 |
A szilázs életrendi hatása | 198 |
A gyakrabban erjesztett takarmányok | 200 |
Gyökerek, gumók és húsos termések | 202 |
Gyökerek | 203 |
Gumók | 205 |
Húsos termések | 206 |
Szemek és magvak | 207 |
Gabonaszemek | 208 |
Hüvelyesmagvak | 211 |
Egyéb magvak és termések | 213 |
Malomipari melléktermékek | 214 |
Korpák és takarmánylisztek | 214 |
Egyéb őrlemények | 216 |
Magtisztítási melléktermékek | 216 |
Szénalisztek | 217 |
Olajipari takarmányok | 217 |
Fehérjében gazdag pogácsák és extrahált darák | 219 |
Fehérjében mérsékelten gazdag pogácsák és extrahált darák | 219 |
Fehérjében viszonylag szegény pogácsák és extrahált darák | 221 |
Egyéb ipari takarmányok | 222 |
Cukorgyári melléktermékek | 222 |
Szeszgyári melléktermékek | 224 |
Keményítőgyári melléktermékek | 225 |
Sörgyári melléktermékek | 226 |
Állati eredetű takarmányok | 227 |
Tejgazdasági melléktermékek | 227 |
Húsipari melléktermékek | 230 |
Hallisztek | 233 |
Kiegészítő takarmányok | 235 |
Vegyes abrakok | 235 |
Étkezdei hulladékok | 236 |
Sókészítmények | 237 |
Vitaminkészítmények | 238 |
HARMADIK RÉSZ | |
A TAKARMÁNYOZÁS MÓDSZEREI | |
A takarmányok tartósítása | 241 |
A szénaszárítás | 241 |
A szénaszárítás módjai | 242 |
A kazalozás | 245 |
A takarmányerjesztés | 246 |
Biológiai folyamatok silózáskor | 246 |
A takarmány silózhatósága | 249 |
Erjesztő tartályok | 250 |
Az erjesztés technikai kivitele | 252 |
A szilázs minősítése | 255 |
A répa, a burgonya és a tök eltartása | 257 |
Az abrakok tárolása | 258 |
A kukoricaszár, a törek és a pelyva eltartása | 259 |
A takarmányok előkészítése és adagolása | 259 |
A széna, szalma, polyva előkészítése | 260 |
A szalma és a törek feltárása | 261 |
Füllesztés (gyorssilózás) | 261 |
Szénafőzet készítése | 262 |
A pácolás | 262 |
A pépesítés | 263 |
A szemek és a magvak előkészítése | 263 |
A darálás | 263 |
A kelesztés (élesztősítés) | 264 |
A malátázás | 266 |
Pörkölés | 266 |
A kilúgozás | 266 |
A csíráztatás | 267 |
Főzet készítése gabonamagvakból | 267 |
A répa, a burgonya és a szilázs előkészítése | 267 |
Egyéb takarmányok előkészítése | 268 |
Harmadik fejezet. Az etetés és itatás technikája | 269 |
A legeltetés | 269 |
A legelő berendezése | 270 |
A legeltetés higiénéje | 271 |
A legeltetés módszerei | 273 |
Az etetés módjai | 276 |
Az etetések száma és ideje | 278 |
Az itatás | 279 |
A takarmány termelőértékének és egyéb hatásainak megállapítása | 281 |
Hiteles mintavétel | 0 |
Kísérleti módszerek | 282 |
A szálasok hatásának megállapítása | 283 |
A legelő termelőértékének a megállapítása | 286 |
Egyéb takarmányok értékének a megállapítása | 287 |
Takarmányozási előirányzatok készítése és takarmányadagok összeállítása | 287 |
Takarmányozási előirányzatok | 287 |
A zöldtakarmányozás folyamatosságának biztosítása (zöld futószalag) | 289 |
A téli takarmányozási előirányzat | 292 |
Az abrakok viszonylagos pénzértéke | 293 |
A táblázatos adatokat módosító tényezők | 293 |
A takarmányadag ellenőrzése a földalkálisók forgalma tekintetében | 294 |
NEGYEDIK RÉSZ | |
A KÜLÖNBÖZŐ FAJÚ ÉS HASZNOSÍTÁSÚ ÁLLATOK TAKARMÁNYOZÁSA | |
A szarvasmarha takarmányozása | 298 |
A fejőstehén takarmányozása | 298 |
A tejtermelés táplálóanyagszükséglete | 299 |
A tehéntej minőségét befolyásoló takarmányok | 304 |
Takarmányozás a laktáció különböző szakaszaiban | 305 |
Takarmányozás a vemhesség utolsó harmadában | 306 |
A frissfejős tehenek takarmányozása | 308 |
Takarmányozás a laktáció derekán | 309 |
Takarmányozás a laktáció végén | 310 |
Takarmányozás a változó évszakokban | 311 |
Takarmányozás az istállózott tehenészetben, nyáron | 314 |
Takarmányozás a tehenészetben, télen | 316 |
A különleges hasznosítású tehenek takarmányozása | 319 |
Takarmányozás különleges tej termelésekor | 319 |
Az igázott tehén takarmányozása | 321 |
A tenyészbika takarmányozása | 322 |
A felnevelendő szarvasmarha takarmányozása | 323 |
A borjú táplálóanyagszükséglete | 325 |
Az éven aluli növenékek takarmányozása | 331 |
A növendékek legeltetése | 331 |
A másodéves növendékmarhák takarmányozása | 335 |
A hízómarha takarmányozása | 336 |
Szokványminőségek | 337 |
A hizlalás táplálóanyagszükséglete | 338 |
A "borjúfogas" tinó hizlalása | 339 |
Hizlalás répaszelettel | 342 |
Hizlalás szeszmoslékon | 342 |
Hizlalás a legelőn | 343 |
A választott borjú (baby beef) hizlalása | 343 |
A fejlődő bikák hizlalása | 344 |
A selejt borjú és a selejt idős marhák feljavítása | 345 |
Az igásökör takarmányozása | 346 |
A ló takarmányozása | 348 |
A ló takarmányozása munkában | 348 |
A tenyészmén takarmányozása | 350 |
A vemhes és a szoptató kanca takarmányozása | 351 |
A csikó takarmányozása | 353 |
A sertés takarmányozása | 355 |
A vemhes koca takarmányozása | 356 |
A szoptató koca takarmányozása | 358 |
A kanok takarmányozása | 360 |
A szopósmalacok takarmányozása | 361 |
A választott malacok takarmányozása | 364 |
A hízósertés takarmányozása | 366 |
A bacon- (békn) és a sonkasüldő hizlalása | 367 |
A tőkesertés hizlalása | 369 |
A zsírsertések hizlalása | 371 |
A mangalica expresszhizlalása | 374 |
A kifejlett sertések hizlalása | 375 |
A makkoltatás | 376 |
Az öreg (szalámi) sertések hizlalása | 376 |
A juh takarmányozása | 377 |
A táplálék hatása a gyapjú mennyiségére és minőségére | 378 |
Az ürü és a meddő anya takarmányozása | 380 |
A kos takarmányozása | 381 |
A vemhes anyajuh takarmányozása | 382 |
A szoptató és fejős anya takarmányozása | 384 |
A bárány és toklyó takarmányozása | 385 |
A hízójuh takarmányozása | 387 |
Szabvány a gazdasági állatok takarmányszükségletéről | 391 |
Szabvány a gazdasági állatok mész- és foszforszükségletéről | 404 |
A takarmányok táplálóértéke | 410 |
Tárgymutató | 423 |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.