1.059.310
kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Takarmánybázis 1971/1. Melléklet-Supplement
11. évfolyam 1. szám
Iregszemcse
| Kiadó: | Takarmánytermesztési Kutató Intézet |
|---|---|
| Kiadás helye: | Iregszemcse |
| Kiadás éve: | |
| Kötés típusa: | Varrott papírkötés |
| Oldalszám: | 65 oldal |
| Sorozatcím: | A Takarmánytermesztési Kutató Intézet Közleményei |
| Kötetszám: | 11 |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 24 cm x 17 cm |
| ISBN: | |
| Megjegyzés: | Megjelent 950 példányban. 3 fekete-fehér ábrával. Orosz, angol, francia és német nyelvű tartalomjegyzékkel és összefoglalókkal. |
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
Előszó
Hazánkban Surányi (1937) és Bajai (1967) honosító munkája következtében közönséges, majd édes szudáni füvet termesztettek. Napjainkban a hibrid szudáni fű egyre inkább elterjedt gazdaságainkban.... TovábbElőszó
Hazánkban Surányi (1937) és Bajai (1967) honosító munkája következtében közönséges, majd édes szudáni füvet termesztettek. Napjainkban a hibrid szudáni fű egyre inkább elterjedt gazdaságainkban. Termőképessége Barabás (1965), Kükedi (1964, 1966) és Bárdossy (1966) kísérletében nagyobb termőképességűnek bizonyult, mint az édes és közönséges szudáni fű. A debreceni löszháton Józsa (1970) kísérleteiben a silókukoricánál lényegesen többet termett. Jelentőségét az a körülmény is jelzi, hogy az iregszemcsei takarmánytermesztési rendszerbe is beiktatták (Kurnik 1965 és Varsányi-Fodor 1965).A cukorcirok Barabás-Bajai (1962) szerint fontos takarmánynövény. Bajai-O'sváth- Szabó (1963) kísérletükben az édescirkot silókukoricához viszonyították.
A szudáni fű és az édescirok nagy tápanyagigényű növény. Hazai vonatkozásban Surányi (1937) és Dworák (1937) már a Sorghumok honosításának kezdetén nyomatékosan felhívta a figyelmet e növények fokozott trágyaigényére. Bajai (1960) és munkatársai Bajai-Osváth-Szabó (1961) rámutattak arra, hogy a Sorghumok termésnövelésében nagy jelentősége van Magyarországon is a szervetlen trágyáknak. Vissza
Tartalom
Józsa László: Siló takarmánynövényekkel végzett kísérletek eredményei 5Kovátsits László: A silózás múltja és jelene hazánkban 17
Gaál László: A magyar takarmánynövény-termesztés múltja (Harmadik közlemény) 25
Simon Géza: A takarmánynövények gépi betakarításának helyzete 51
Megvásárolható példányok
Állapotfotók
A borítón címke található.
Állapot:
Jó
840 Ft
420 ,-Ft 50
2
pont kapható
Kosárba
Folytatás Microsoft-tal