Takarékosság

Tartalom

I. FEJEZET.
Iparkodás.
Takarékosság eredete. Egyéni s közjólét. Takarékosság fejlesztése ; rokonsága a miveltséggel; viszonya a munkássággal. Az összmunkálás elve. A munka terhe s jutalma, Széchenyi s Kubinyi nézete. A munkások serege. Előrelátás és iparkodás. Mire van legnagyobb szüksége a magyarnak ? A takarékosság jótékony eredményei. A vesztegető osztály. Széchenyi a tőkéről. .... 1-11.
II. FEJEZET.
Takarékosság mint Szokás és Hajlam.
A legtöbb ember lehetne tőkepénzes. A megtakarítás nehezebb a szerzésnél. Idő- és pénzgazdálkodás értéke. A takarékosság alapföltétele a józan-ész s bátor kezdeményezés. Erre a középosztály is szert tehet. A vesztegetés átka. A pénz : függetlenség és jellem. A tőke hatalom. A nősülő ifjak felelőssége. A külső látszat átka. Hiábavaló vásárlás, Cicero talpraesett mondata. Az ifjúság kötelessége. Kossuth intése; Szókratész tanácsa. A szegénység nyomora. A takarékosság nem teher. Deák Ferencz a közelszegényülésről. Mire kötelez az önbecsérzet? Életünk bizonytalansága. A kislelkűek panasza. A jó s mostoha viszonyok. A látszólagos boldogulás. A pénz magában mit sem ér: erény, erély csatlakozzék hozzá. Nemzeti jólét. Eszélyes takarékosság................12-31.
III. FEJEZET.
Eszélytelenség.
Gazdagság és nyomor. A vad nép mit sem törődik a jövővel. Párhuzam hazánk népei között. Takarékosság és éghajlat. A nép önmaga teremti ínségét. Párhuzam hazánkban a magyar s németajkú polgárság között, Fáy András intése. Az angol és magyar bányászok
gondatlan életmódja. Miként szállíthatja a munkás lejebb a nagy adót? A munkás-osztály jobb jövője. .......... 32-42.
IV. FEJEZET.
A Takarékosság Eszközei.
A lehetetlenség bő köpönyege. A munkabér s életmód. Külföldi s magyar bányászaink jellemzése; vesztegetésök. A magas munkabér hátránya. A máramarosi vidék elkorcsosulása. Az iszákosság terjedése hazánkban s külföldön. A magyar iparossegédek jellemzése. A ,jó iparos" függetlensége. Ipar és rabszolgaság. Jobbágyi rendszer. Iparosaink helyzete 1848-ig. Az iparos ma már tekintély lehet. Batthyányi Lajos jóslata. Ipolyi Arnold nézete az iparos-osztályról. Emelkedésök akadályai. A tudatlanság is nagyhatalom, mit csak a tudomány győzhet le. Tehát fődolog a czélszerő nevelés. Mit
mond erre nézve Eötvös? Az iszákosság átka. Ipar és értelmesség. Miként javíthatunk helyzetünkön ? ......... 43-67.
V. FEJEZET.
Takarékosság Példányképei.
Takarékosság a rend lelke. A rend és jólét azonos fogalom. A főrangúak kényszerhelyzete. Szegényebb főrangúak takarékossága. Buchán gróf. Dumas Sándor anyja. Smiles és Kazinczy anyja. Szemere Bertalan apja. A takarékosság senki elől sincs elzárva. Berzsenyi Dániel, Kisfaludy Sándor, Kölcsey, Bod Péter, Stephenson György, Watt s többek példái. Tudomány és ipar. Iparos tudósok. Takarékos művészek. Flaxman, Ferenczy, Barabás, Canova, Haydn kartársai. Nasmythnak, a gőzkalapács föltalálójának tanulságos pályája. Balszerencse és siker. . . . ........ 44-91.
VI. FEJEZET.
Rendszer a Takarékosságban.
Kevesebbet költs jövedelmednél s mindig készpénzzel fizess. Rendes számvitel. A társadalmi jólét biztosítása. A magamutogatás mételye. Okos takarítást követel tőlünk emberi méltóságunk érzete is. Nemzeti erény magaslatára kell azt emelni. Egy svéd király tanácsa
fiához. Az első lépés fontossága. Az ingatagság veszélyessége. Munka a létei fő föltétele. A munkásság tiz-parancsa. Az együttmunkálás elve. Az erőszakolt munkabeszüntetés hátránya az iparos-osztályra
nézve. Együttmunkáló szövetkezetek. Magyar védegyletről Deák Ferencz nézete. Ropácsy bibornok-érsek s Zalamegye hölgyei. Védmalomegylet. Fogyasztási s nyers anyagbeszerzési szövetkezetek Angliában, Németországon s hazánkban. Építkezési társulatok. A magyar községek lakházai................92-116.
VII. FEJEZET.
Gazdálkodás az Életbiztosításban.
Az „életbiztosítás" és kölcsönös segély-egyletek haszna, Vörösmarty levele Tóth Lőrinczhez. Egy kúriai főbb hivatalnok özvegye. A családapa legelső kötelessége. A franczia s belga munkásosztály takarékossága. Munkás-egyletek hiányai, ferdeségei. Mi módon lehetne e bajon segíteni? . .........117-127.
VIII. FEJEZET.
Takarékpénztárak.
A legrémesebb titok. A munkás kezében száz forint mit jelent? A takarékpénztár erkölcsi értéke. A népbank eredete Angliában s nálunk. A mária-czelli népbank. Népbank s a magyar iparosok. Katonai bank Angliában. Mire lehetne képes egy jó iparos ? Még a
napszámos is takaríthat meg tőkét, ha akar. Hazai viszonyaink Győr, Garam, Gesztes, Rőcze tájékáról. A népbank jó eredménye. Iskolai takarékpénztár anyagi s erkölcsi haszna. Ez intézmény jövője hazánkban. A népbankok szaporodása. Az angol posta-bank. Síkes kísérlete. Az első magyar takarékpénztár vázlatos története; általános áttekintés pénzintézeteink körül. Takarékosság s jótékonyság.................. 128-162.
IX. FEJEZET.
Aprólékosságok.
Az élet apró események folytatólagos lánczszeme. Munka tehet emberré. Az aprólékosságok elhanyagolása bukást eredményez. Egy rosz kilincs több ezer forintra rugó kárt okozhat. Egy krajczár is nagyfontosságú kicsiség. A nő ne hanyagolja el az aprólékosságokat. A józanéletű munkás párbeszéde a korhely vesztegetővel. A családi
boldogság nagy részben a nőtől függ. Egy krajczár értéke. Egy nagy üzleti Önök életrajza s tanácsai........... 163 - 179.
X. FEJEZET.
Példány képek az Iparvilágból.
Kik terjeszthetik a takarékosságot? A munkás-osztály tévhite. Szabad ipar és siker. A tőkegyűjtés. Carlyle hogyan jellemzi az angol iparost ? Jó hitelű gyárak. Ashworth, Lister angol iparosok. Napoleon ós az iparosok. A jó gyárosnak és iparosnak ép oly szüksége van a bátorságra, mint a jó hadvezérnek. Salt Titusz pályája. A munkások helyzetének javítására életbe léptetett jótékony intézkedések. Akroyd Eduárd üzletfőnök s az általa alapított népbank. A fillérbank története. ............180-200.
XI. FEJEZET.
Példányképek az ipar világból.
Részvénytársulatok. A Crossley-czég története. Crossley Mártha fogadása. Több nevezetes és jótékony czég. Különbség a jelen s a mult század között külföldön s hazánkban. Nemesség, robotolás, katonafogdosás. Politikai élet; nemzeti irodalom. Evés-ivás; tudatlanság. Az angol gépészek, svájczi iparosok, a takarékos francziák. Magyar népünk takarékossága minő lábon áll? Heyduk Ambrus a magyar iparosok hanyatlásának okáról. Iparunk emelésének harczosai. Bakay Nándor életrajza.............201-229.
XII. FEJEZET.
Urhatnámság.
Az Urhatnámság veszedelmes kórjel. A látszat minden áron! „Fenn az ernyő, nincsen kas!" a kor jelszava. A rangkórság lépcsőzete. Wesselényi Miklós a valódiságról. A világ tapsa ezreket buktat meg. Jósika Miklós a bő költekezésről. Az öngyilkosság nyomozása. Osztálygyülölet ferdeségei. A nők hiányos nevelési rendszere. A talmi-aranykor fenn és alant. Az alsóbb osztály fényűzése hazánkban. A kereskedők által nyújtott hitel veszedelmes tőr. Adósságcsinálás és becstelenség egy úton járnak. Ifjaink könnyelműsége.
Szomorú példák. Az országgyűlési ifjak egyletének védiratából. Jósika Miklós jövendőlése. Az ifjú gavallérok főerénye. Az adós jellemzése. Az ifjú Perényi Zs. derék szüléi. Kazinczy gyötrelmei. A számtan értéke a családi életben. Wesselényi az anyákról. Egy szerencsétlen története, ki nem tudott „Nem"-et mondani. Legyen bátorságunk „Nem"-et válaszolni. A divat zsarnoksága sírjáig kiséri az embert. Koporsó és látványosság. Halotti tor. Temetkezési pompa. Mit tartott erről Bessenyei György, Jósika Miklós apja, gróf Mikó Imre.
Egyszerűség a temetkezés alkalmával....... 230-256.
XIII. FEJEZET.
Hírneves adósok.
Az adósság gyötrelme. Több magyar nagybirtokos bukásának oka. Adósság és a nagy emberek. Az adósság mentsége, árnyoldala. Mi csábit leginkább az adósságcsinálásra ? A tudósok gondatlansága. Bacon, Pitt, Fox, gróf Czobor, Balogh János, gróf Majláth János,
Sheridán és még többen. Lamartine, Dumas Sándor, Kepler, Leibnicz, Bessenyei s több külföldi tudós és művész. Könnyelmű adósok. Cibber Teofil, Foote, Steele, Bernáth Gazsi. A szegény Burns; Robinson irója; Walter Scott, Johnson, Beranger, Balsac, Csokonay,
Kazinczy, Kisfaludy Károly, Vörösmarthy, Kuthy Lajos, Garay János Irodalmi viszonyaink a negyvenes években. Petőfi nézete az adósságról. Czakó Zsigmond, Vahot Imre, Lisznyay, Beöthy László. Az irodalmi férfiak kötelezettsége. ... ..... 257-288.
XIV. FEJEZET.
Gazdagság és jótékonyság.
A takarékosság áldása. Széchenyi; Festetich; egyháznagyjaink. A fölösleg megosztása legédesebb gyönyör. Nem gazdag ember is gyámolithat másokat. Pestalozzi, Franké, L'Epée a siketnémák intézetének alapitója, Heinicke s több mások. Egy gazdag s jótékony egyházi szolga. A gazdagság valódi értéke. Adoma a perselyszedőről. A pénz mint bálvány. Az aranyhegy terhe. A gazdagodási kór nyomorúsága. Tudomány és pénz. A fösvény halálos ágya mellett. A fösvény bűnhődése. Egy budapesti gazdag s egyébb semmi
sem. Hazánk virilisei. A pénz szerelme. Szegény Szaladin szultán! Egy spanyol vállalkozó. Gazdagság s boldogság nem mindig egy uton járnak. A szegénység kárpótlása. Egy vasut-király és egy német lovag. Széchenyi álmatlansága. A gazdag irigyli a koldust. Orvosi rendelvény az étvágyhiányban szenvedő urak számára. Két koldus párbeszéde. A vagyonszerzés küzdelmei. A szegénység áldása. A legboldogabb ember. A megelégedés ára. Jótékony czélra kibocsátott gyüjtőivek. A könyörület papjai. A tőkepénzes koldus Az ingyen-adakozás hátránya. Miképen segítsünk a szegényeken ? Báró Vay Miklós anyja; Kossuth nővére, Székács. Női ipar-egylet. Kerkapoly és a honvéd özvegye. Felnőttek oktatása, házi ipar. A gazdagok végrendelete. Girard István, Gay Tamás, Peabody. Jótékony főpapjaink: Széchenyi György, Mártonfi József, Kunszt József, Lonovics, Haynald. Főúri nők: Lorántfi Zsuzsánna, Palóczy Horváth Mária, gróf Bethlen Kata, Damjanácsné. Főuraink: gróf Mikó Imre, b. Wesselényi Miklós, gróf Károlyi György végrendelete, Bésán József báró és Gecse Dániel végrendelete. Sina Simon báró jótékonysága. 289-318.
XV. FEJEZET.
Egészséges Otthon.
Egészség és jólét Természeti törvények megsértése bűnhődést idéz elő. Mennyi levegőre van az embernek szüksége? Rosz levegő és váltóláz. Mit mondanak az egészségügyi irók: Dr. Cseh Károly, Dr. Fodor József, Veszelovszky ? A lakás tisztasága. Értelmi müveltség és egészség. Az Otthon. Nőink hivatása - Otthon. Hogy építsük lakházunkat? A közegészségügyi tudomány fejlesztése, alapelve - a Tisztaság. Tisztátalanság és erkölcsi sülyedtség. A Senki fia. Senki és Valaki. Kiki magán körben mozdítsa elő az egészségügyet. Amilyen a hajlék, olyan a népe. Mi a férfiú első kelléke Wesselényi szerint ? Friss víz és mosakodás. A nők és az élettan. A gazdasszonykodás, helyes háztartás' és jó konyha. A nő legszentebb temploma - a család. Meg kell tanítani a szegényebb osztályt a háztartásra, a főzésre. Asszonynak - Otthon a helye................. 319 - 356.
XVI. FEJEZET.
Az Életboldogság művészete.
A boldog élet művészet. Az élet-boldogság az apróbb örömek okos és nemes élvezete. Túlos gyönyör. Életuntság. Munka és tiszta izlés. ízlés kell a háztartáshoz. Gondosság és takarékosság. Boldog lehet a legszegényebb ember élete is. Otthon és otthoniasság.
Égalj és társas viszonyok. A kényelem viszonylagos. Milyen az otthonias ember? Az otthonias nőnek mi az első kelléke? Férfi- és nőszakács. Serény iparkodás és okos elővigyázat. A pontosság kiváló háztartási erény, meg a háztartás is. A jó modorról. Udvariasság és jótékonyság. Wesselényi a modorról. Modor és külső illem. A jó modor kellékei. A modor nem kiváltság. A francziák udvariassága. Az iparosok, modora. A mulatság nem időrablás. Sötét kedély hátránya Nevelés és zene. A magyar zene. A szép-érzék. A virág bája s értéke. Festmények, aczélmetszetek. Az életboldogság művészetének rövid foglalata....................357-382.

Témakörök