Új Ifjúsági Szemle 2004. tavasz

Fülszöveg

Társadalmunkra nézve általános érvénnyel jelenthetjük ki, hogy a fiatalok erősen individualizáltak, s a közösségi lét értékeit és készségeit egyre kevesebb alkalmuk van elsajátítani.
A fiatal állampolgárok többségére sajnos jellemzővé vált a közügyektől való elfordulás és a közöny. Mindezen kihívásokkal számolniuk kell az ifjúságpolitika alakítóinak. A vidék és a város folyamatos eltávolodása tovább nehezíti a jelentős létszámú vidéki fiatal integrálását az ifjúságpolitika esélyteremtő folyamataiba.
(Pályázat a Gyermek-, Ijfúsági és Sportminisztérium gyermek- és ifjúságügyi helyettes államtitkára tisztségére)

Az új kampány csak másfél év után kezdett bele az ifjúsági intézményrendszerről szóló törvény kimunkálásába. Ennek megalkotása nélkül - a politikai-hatalmi játszmák okán - sajnos kétségkívül folytatódik a nonprofit autonómia további lebomlása.
Az ifjúsági intézményrendszerről szóló törvény hozzájárulhat a szektor felértékelődéséhez, hiszen rendezheti a szervezetek státuszát, definiálhat néhány ifjúsági projektet, meghatározhat pár forrásautomatizmust, leírhatja az állam feladatait, de legfőbb haszna, hogy kijjebb szoríthatja a politikát és az államot a civil szférából és biztosíthatja, hogy a szervezetek végre azzal foglalkozzanak, ami a dolguk: mosolyt csalni a gyerekek arcára.
(Javaslat az ifjúsági törvény szempontjaira)

A Magyar Információs Társadalom Stratégia (MITS) háttérmunkálatainak részeként megszületett egy "Ifjúsági rész-stratégia", azonban nem került a 18 kiemelt program közé (kellett volna) így a figyelem - legalábbis a következő egy-másfél évben - az információs társadalom politikaformálás felől nem fog ebbe az irányba fordulni. Kérdés, hogy a sport-ügyekkel ezidáig többet és sikeresebben foglalkozó GYISM szekerének rúdja vajon elkezd-e ebbe az irányba mutatni?
(Az információs társadalom találkozik az ifjúságpolitikával) Vissza