A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

A szocializmus politikai gazdaságtana I.

Egységes jegyzet a tudományegyetemek Állam- és Jogtudományi Karai számára/Kézirat

Szerző
Szerkesztő
Budapest
Kiadó: Tankönyvkiadó Vállalat
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 203 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 23 cm x 17 cm
ISBN:
Megjegyzés: Tankönyvi száma: J1-266. Kézirat.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A szocialista gazdaság létrejöttének történelmi szükségessége és sajátosságai
A XX. század elején a marxizmus elmélete gyakorlattá vált. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom ténye igazolta a... Tovább

Előszó

A szocialista gazdaság létrejöttének történelmi szükségessége és sajátosságai
A XX. század elején a marxizmus elmélete gyakorlattá vált. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom ténye igazolta a tőkés gazdaság átmeneti jellegét, azt a marxista tételt, hogy a tőkés termelési viszonyok a fejlődés egy bizonyos pontján szükségszerűen át kell adják helyüket új termelési viszonyoknak, amelyek a termelőerők szabad kibontakozását elősegitik. A marxizmus tudományos egzaktsággal bebizonyította, hogy a tőkés társadalomban a termelési viszonyok egy bizonyos ponton a társadalmi haladás gátjává válnak, a termelőerők fejlődésének akadályát képezik, amely szükségszerűvé teszi a tőkés gazdaság felváltását egy új, magasabb rendű társadalmi formával a szocialista, illetve a kommunista termelési móddal. Az elemzésből, amelyet Marx a tőkés gazdaság belső működésére vonatkozóan végzett, feltárta a tőkés társadalom feszitő ellentmondását, amelynek feloldódása egyben a tőkés gazdaságát pusztulását és az eljövendő társadalom születését jelenti. A kapitalizmus alapvető ellentmondása, mint ez a korábbiakban látható volt, a termelőeszközök, a technika szükségszerű fejlődése következtében a termelés egyre nagyobb fokú társadalmasodása és ezzel szemben a termelés anyagi tényezőinek egyre kevesebbek kezén való összpontosulása, vagyis a termelőeszközök tulajdonának centralizációja a társadalom bizonyos csoportjai kezén. Az ellentmondás feloldódásában a termelés társadalmi jellege szükségszerűen megköveteli az elsajátítás társadalmi jellegét, ami csakis a termelési eszközök társadalmi tulajdona lehet. A szocialista gazdaság létrejöttének alapját tehát a tőkés gazdaság megjelenése, történelmileg bizonyos fejlettsége teremti meg, amely a társadalmi termelés és a magánelsajátitás ellentmondását olyan mértékűvé növeli, hogy az ellentmondás feloldódásaként szükségszerűen megjelenik az új társadalmi forma, amely a termelési eszközök társadalmi tulajdonán alapszik. Döntő jellemvonása tehát a termelési eszközök társadalmi tulajdona. Megállapíthatjuk tehát, hogy az olyan társadalmi berendezkedést, amelyre nem a termelési eszközök társadalmi tulajdona jellemző, nem nevezhető szocialista gazdaságnak. Vissza

Tartalom

I. fejezet:
A kapitalizmusból a szocializmusba vezető átmenet
A szocialista gazdaság létrejöttének történelmi szükségessége és sajátosságai 3
A szocializmus épitésének általános törvényszerűségei és nemzeti sajátosságai 8
A kapitalizmus és szocializmus közötti átmeneti korszak szükségessége, lényege 11
Az átmeneti korszak második szakasza, a szocializmus teljes felépitése 21
Az átmeneti gazdaság szektorai, gazdaságpolitikája és ellentmondása 22
II. fejezet:
A szocialista termelési viszonyok fő vonásai
A szocializmus gazdasági érdekviszonyai 35
A szocializmus gazdasági alaptörvénye 41
A szocialista társadalom osztály szerkezete 43
Az árutermelés és az értéktörvény a szocializmusban 45
Az értéktörvény a szocializmusban 51
A munka szerinti elosztás szükségessége a szocializmusban 54
A szocializmusból a kommunizmusba való átmenet szükségessége 59
A szocialista és a kommunista gazdaság eltérő és közös vonásai 60
III. fejezet:
A gazdasági törvények érvényesülése a szocializmusban. A tervszerűség törvénye 66
A gazdasági törvények érvényesülésének módja a szocializmusban 68
Az ellentmondások jellege és a gazdasági törvények tendencia jellege a szocializmusban 72
A tervszerüség törvénye 72
Az arányosság kritériumai 73
Az arányosság és optimális növekedés 77
Az arányosság és a piaci egyensúly 79
A tervszerűség és a tervezés 80
IV. fejezet:
A gazdasági növekedés 81
A nemzeti jövedelem 82
A gazdasági növekedés fogalma és tényezői 85
A gazdasági növekedés közvetlen tényezői 88
A munka-termelékenység emelkedésének szerepe a gazdasági növekedésben 90
A gazdasági növekedés extenziv és intenzív módja 92
A gazdasági növekedés közvetett tényezői 93
A termelőalapok hatékonyságának a növekedése 95
Az alapok hatékonysága és a népgazdaság szerkezetében beálló változások 96
A beruházási tevékenység szerepe a gazdasági növekedésben 97
A beruházások abszolút és relativ hatékonysági együtthatói 99
V. fejezet:
A szocialista újratermelés fő arányai
A szintetikus arányok alakulása értékben vizsgálva 101
A fő arányok használati értékben mért alakulása 107
Az ipar, a mezőgazdaság és a tercier szektor arányának alakulása 112
VI. fejezet:
A népgazdaság tervszerű irányítása 115
A központi gazdaságirányítás és a tervgazdálkodás objektív szükségessége a szocializmusban 115
A gazdaságirányítási rendszer alapfunkciói 117
A központi gazdaságirányítási rendszer három alapeleme 118
A népgazdasági tervezés rendszere 118
A népgazdasági tervek fajtái 119
A népgazdasági tervezés módszerei 120
A központi gazdasági szabályozás rendszere 122
A jogi szabályozás, mint a gazdasági irányitás rendszere 124
A központi gazdasági szabályozás fejlődésének iránya 125
A gazdaságirányítás szervezeti rendszere 129
VII. fejezet:
Az árrendszer a szocializmusban 131
Az árak funkciói és az árakkal szemben támasztott követelmények a szocializmusban 131
Az árcentrum a szocializmusban 134
A világpiaci és a belső, nemzeti árak kapcsolata 138
Az árak eltérései az árcentrumtól 140
Az ár és az állami preferenciák 142
Hazai árrendszerünk 143
VIII. fejezet:
A pénzügyek fogalma és a pénz lényege a szocializmusban 148
A szocialista hitelrendszer és bankrendszer 148
A kamat a szocializmusban 153
A pénz funkciói a szocializmusban 154
A pénz mint forgalmi eszköz 155
A pénz, mint a felhalmozás eszköze 156
A pénz, mint fizetési eszköz 156
A pénz a szocialista országok külső kapcsolataiban 156
Költségvetési pénzügyek 158
IX. fejezet:
A lakosság jövedelmei és elosztásuk a szocializmusban 163
A lakosság reáljövedelme és annak megoszlása 164
A jövedelmek megoszlása 165
A munkajövedelmek 168
A bér szinvonalat meghatározó tényezők 170
A bérarányok 172
A bérszínvonal szabályozása 176
A végzett munka mennyiségének és minőségének felmérése azonos munkakörön belül 177
A társadalmi juttatások 179
X. fejezet:
A személyes fogyasztás a szocializmusban 182
A kereslet-kínálat globális és strukturális egyensúlya 184
A reáljövedelem 186
Az árarányok 187
A kínálat 188
A lakosság összetétele 189
Az életkörülményekkel kapcsolatos egyéb tényezők 190
A fogyasztói árpolitika 190
A fogyasztói árak stabilitásának problémája 191
A világpiaci árak hatása a belső árszínvonalra 195
A mérsékelt áremelések egyéb gazdasági okai 197
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem