Tájkép csata közben

Szerkesztő

Budapest

'Dr. Chikán Csaba: Tájkép csata közben ' összes példány

Kiadó:	Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	2001
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	221 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:	963-00-6744-7
Megjegyzés:	Fekete-fehér és színes fotókkal.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Mark Twain szerint „a XIX. század két legérdekesebb egyénisége Napoleon és Helen Keller volt." Napoleon nevét mindenki ismeri, de ki az a Helen Keller?
Több nyelvet beszélő tudós hölgy, aki 88 éves koráig élt. A magyar olvasó Csöndes sötét világom című könyvéből (Pont Kiadó, 1997.) követhette nyomon indulását. A kötet alcíme: Egy siket-néma-vak leány önéletírása. Egy valóságos emberrel, egy fiatal amerikai nővel ismerkedünk meg, aki rendkívül tehetséges és történetesen másfél éves kora óta nem lát és nem hall. Helen Keller nem csak Mark Twaint ismerte, de egyik legjobb barátja Alexander Graham Bell, a telefon feltalálója. Később Thomas Alva Edison, Rabindranath Tagore, Charlie Chaplin is életre szóló barátai sorába kerültek.
Somerset Maugham önmagáról írja:,, A legfontosabb, amit tudnia kell, hogy életemet és munkámat nagymértékben befolyásolta a dadogásom. Ha a dadogásom nem hátráltat, én is ugyanazt a klasszikus nevelést kaptam volna, mint a társadalmi osztályombeliek. Ahelyett, hogy ilyen világcsavargó lettem, mehettem volna a Cambridge-be, mint a bátyáim, talán professzor is lett volna belőlem, s időnként kiadtam volna egy-egy álmosító könyvet a francia irodalomról."
Renoirról, aki 47 éves korától a testi szenvedés poklát járta, Matisse jegyezte fel: „...élete utolsó éveiben már csak egyetlen hatalmas fájdalomtömb volt. Kézben vitték tolószékébe. Holtmereven zuhant az ülésre. Mindkét keze bekötve. Ujjai, mint a gyökerek, a szélütéstől oly merevek, hogy már az ecsetet sem bírta kézbe fogni. Az ecset nyelét becsúsztatták a kötésbe. Az arca eltorzult. De félóra múltán belejött, a holt feltámadt: soha nem láttam ilyen boldog embert!"
Folytathatnám a sort neves magyarokkal, de szándékosan nem teszem, mert az ebben könyvben előforduló nevek között nem egy akad, amelynek viselője máris híresség. Ki valamilyen művészetben, ki egészen másban.
Amikor egy szervezet krónikája készül, mindig emberek élettörténete (is) íródik. A MEOSZ eddigi történetének formálói és szereplői, akár nevesek, akár névtelenek, néhány vonásukban valamennyien hasonlítanak Kellerre, Maugham-ra, Renoir-ra és egymásra: vállalták, vállalják a sorsukat, de nem nyugszanak bele. Tehetségük, lelki erejük, adottságaik és külső körülményeik szerint küzdenek vele, hogy önmaguk lehessenek - mindannyiunk gazdagodásáért.
Józsa Teréz Vissza

Tartalom

Előszó 3
20 évesek vagyunk 4
A szövetség megalakulásáról 6
Kútásók
Személyes emlékeim a MEOSZ megalakulásáról (Dr. Fehér Miklós) 8
...
A szolidaritástól a polgári jogi megállapodásig
Kedves Olvasók! (Erhartné Dr. Molnár Katalin) 54
"Követendő példának tekintem..." (Gyene Piroska) 55
Megalakult a Fogyatékossággal Élő Emberek Szervezeteinek Tanacsa 56
Érzékeny pontjaink
A Liszt Ferenc tértől a Dob utcáig 58
Tévedés és ügyeskedés, avagy hibás a szabályrendszer 59
A csepeliek tárgyalást követelnek 60
Állásfoglalás (Dr. Chikán Csaba, Rádai Sándor) 62
Rendkívüli VT-ülés 63
Az épített környezet akadálymentesítése (Nagy Attila) 65
Egyesületeink (Székhely szerinti abc-sorrendben) 70
Munkahely-teremtő vállalkozásaink
A munkahelyek még állják a sarat 132
A PIREMON története (Dr. Gere Kálmán) 133
Az Alfa Ipari Részvénytársaság (Bolgárné Székely Mária) 136
Európai színvonalon (Balogh Zoltán) 138
PRAKTIKUM Kft. (Mester Józsefi 140
A MOVE Alfáról (Glück Ferenc) 141
MULTIUSER Ipari és Szolgáltató Kft. (Czeglédiné Kovács Ágnes) 141
Alapítványaink
a művészetért, a tudásért és a gyermekekért
A MONFODI Alapítvány tette és távlata (Dr. Losonczi Miklós) 144
A tizedik... (Eifert János) 145
Hegedűs István Alapítvány (Borsos Sándorné) 146
Bice-bóca Alapítvány a mozgássérült gyermekekért (Czeglédiné Kovács Ágnes) 148
Korszerű Technikával a Mozgáskorlátozott Emberekért Alapítvány (Rádai Sándor és Szabó János) 149
A Humanitás Információs Alapítványról (Józsa Teréz) 152
A Mikkamakka Alapítványról 153
Otthon, édes otthon
Böhm András: Jutkának 156
Akik szembenéznek sorsukkal (Máté G. Péter) 157
Az otthonházról (Kósik Lajos) 159
„Velünk és nem helyettünk!" 164
Tiszakürti otthon 166
A Siló Társasotthon és Önálló Élet Központról 167
Óriáskerék
Arcok és vallomások
Szénási Imre (Kiss Ervin) 172
Sebestyén Lajos: Eső, eső, esős szelek 173
„Sikereim, kudarcaim" (Böszörményi Gyula) 174
Egy orvos-vállalkozó Budapesten (Józsa Teréz) 176
Rácz J. Zoltán: Nem múlik el az nyomtalan 177
Még mindig élünk (Beszédes Attila) 178
Bort, bluest, békességet! (Ágoston Balázs) 180
Kanizsai-Nagy Zsuzsanna: Reggel 182
Fölmerülés (Pálinkás István) 182
Gondolatok az oktatásról
Csillagház 186
Tájkép csata közben (Józsa Teréz) 189
Mozgássérültként a nappali felsőoktatásban (Ittzés Adám) 193
Fagyos vizeink öblében (Rimóczi Rudolf) 197
Jövőnk
Fiatalok írásai
Böhm András: kései kamaszvers 200
Hé, te lány! (Böszörményi Gyula) 200
Kanizsai-Nagy Zsuzsanna: Reggel 201
Olyan nincs, hogy felállók... (Beszédes Attila) 201
Önmegvalósítás (Takács Claudia) 202
Volt egy lelkes csapat (Sipter Olga) 203
Inkább mégis otthon kísérleteztek 205
A szabadság útja (Sárhegyi Csaba) 207
„Integráltan" nőttem fel (Horváth Tibor) 211
Lehetőség vagy kényszer, szövetséges vagy ellenfél? (Dr. Mádai Mónika) 212
Vártak, szerettek, segítettek (Foglicsek Ákos) 213
A tükör
Mindenkinek egy szavazata lehet 216
Merre tovább? 218