Taiwan Calling

Előszó

Egy adott régió művészetét bemutató projekt megvalósításának megvannak a maga okai. Mi itt Budapesten, a Műcsarnokban és a Ludwig Múzeumban úgy gondoljuk, kivételesen magas színvonalú kreativitásukon túl, a tajvani alkotók munkái bátor témaválasztásukkal és a valóság bemutatásában meglepően éles látásukkal és kritikai tudatosságukkal emelkednek ki. Egyéb indokokat nem is kellene keresnünk egy ilyen nagyszabású tárlat megrendezésére.
A Műcsarnokban rendezett kiállítás koncepciója azon a tényen nyugszik, hogy a tajvani művészet, mint minden országé, mely periférián található, a nyugati világhoz szeretné viszonyítani magát, innen címválasztás is: egy jól ismert európai műalkotás - Luis Bunuel 1974-es filmje - mint referencia. Képzelő- és kifejezőerejét tekintve azonban a Műcsarnok tereiben bemutatott tajvani művészet sokkal nyitottabb, mint a nyugati művészetből ismert példák. Ez a különböző médiumokat, témákat és generációkat fel vonultató tárlat megmutatja a sziget markáns és egységes művészeti fogalmazásmódját. A kiállítás célja, hogy bebizonyítsa, földrajzi helyzetéből és politikai függetlenségéből fakadóan a tenger által ölelt Tajvanon a nemzetköziség aspektusait, a politikai és társadalmi öntudatot és tudatosságot nagyon világosan megfogalmazó művészet jött létre, mely változatos, sokrétű, izgalmas és gyakran elmélkedő művészei nyelven beszél a tajvani társadalom állapotáról. Vissza