A renessaince | |
A színház | |
A közönség. A színpad | 2 |
A tizenhatodik század erkölcsi állapota | 6 |
Az angol erkölcsök | 15 |
A költők. A költő és százada jellemének általános összehangzása. Nash, Decker, Kyd, Peel, Lodge, Green. Állapotuk jellemök. Marlowe. Élete. Művei. Tamerlan. A maltai zsidó. II. Edvard. Faust. Mily fogalmam van az emberről | 23 |
A színház keletkezése. E művészet jelleme és módja. Utánzó rokonszenv, mely kifejező példányok által fest. Klasszikus és germán művészet ellentéte. E két művészet lélektani alkata és sajátos területe. | 43 |
A férfiúi jellemek. A dühös szenvedélyek. A tragikus események. A túlságos jellemek. Massinger Milanói herczege. Ford Annabellája. Webster Malfi herczegnője és Vittoriája | 50 |
A női jellemek. A szerelem és házasság germán fogalma. Euphrosia, Bianea, Arethusa, Ordella, Aspasia, Amoret Beaumont és Fletcher-nél. Ford Pentheája. Az erkölcsi és physikai typus megegyezése | 71 |
Ben Jonson | |
Az iskolák fejeinek állása iskolájokban és századukban. Jonson. Vérmérséklete. Jelleme. Nevelése. Föllépése. Küzdelmei. Szegénysége. Betegségei. Halála | 98 |
Tanultsága. Klasszikus ízlése. Didaktikus személyei. Terveinek szép elrendezése. Nyílt és szabatos irálya. Akaratának és szenvedélyének ereje. | 103 |
Drámái. Catilina és Sejan. Miért volt képes a római romlott személyeket és szenvedélyeket festeni? | 112 |
Vígjátékai. Milyen elmélete volt a színházról és hogyan reformálta. Szatirikus vígjátékai. Volpone. Miért komolyak és harcziasak komédiái? Hogyan festik a renessaince szenvedélyeit? Bohózatos vígjátékai. A hallgatag asszony. Miért nyersek és erővel teljesek vígjátékai? Miért felelnek meg a renessaince ízlésének? | 124 |
Tehetségének határai. Miben áll Moliére alatt? A magasabb bölcsészet és komikai vígság hiánya. Képzelő ereje. Hogyan tárgyalja a társalgási és a lyrai vígjátékot? Apró költemény. Az udvar színpadias és festői szokásai. A bús pásztor. Hogyan marad Johnson halálos ágyáig költő? | 150 |
Shakespeare általános fogalma. Mi Shakespeareben az alapeszme? Miben áll uralkodó tehetsége? | 158 |
Shakespeare | |
Shakespeare élete és jelleme. Családja. Ifjúsága. Házassága. Színésszé lesz. Adonis. Sonnetjei. Szerelmei. Kedélye. Eszessége. Vagyona. Visszavonúlása. | 164 |
Stylje. Képei. Túlzásai. Visszásságai. Bősége. A teremtő és az analytikus felfogás különbsége | 183 |
Az erkölcsök. Bizalmasságok, erőszakosságok, nyerseségek. A társalgás és a cselekvény. Az erkölcsök és a styl összhangja | 191 |
Személyei. Mindnyájan egy családból valók. Az otrombák és az együgyűek. Caliban, Ajax, Cloten, Polonius, a dajka. Hogyan képes a gépies képzelem megelőzni vagy túlélni az észt? | 204 |
A szellemes alakok. Az okoskodó és a művészi szellem különbsége. Mercutio, Beatrice, Rosalinda, Benedek, a bohóczok. Falstaff | 213 |
A nők. Desdemona, Virginia, Julia, Miranda, Imogen, Cordelia, Ophelia, Volumnia. Hogyan tünteti föl Shakespeare a szerelmet. Miért alapítja az erényt az ösztönre vagy a szenvedélyre? | 220 |
A gonoszak. Jago, III. Richard. A végletes vágyak és a lelkiismeret hiánya alkotják a szenvedélyes képzelő erő valódi terűletét | 227 |
A nagy alakok. A képzelem túlságai és betegségei. Lear, Othello, Cleopatra, Coriolan, Macbeth, Hamlet. Shakespeare és a franczia tragikusok lélektanának összehasonlítása | 230 |
A képzelem és megfigyelés egyezése Shakespearenél. Az érzelmes és regényes vígjáték. A hogy tetszik. Az élet esméje. Szentivánéji álom. A szerelem eszméje. A mű összes részeinek összhangja. A mű ás művész összhangja | 265 |
A keresztény renessaince | |
A pogány renessaince bűnei. A déli polgárosultságok hanyatlása | 278 |
A reformatio. A germán fajok és az éjszaki éghajlat alkalmatossága. Dürer Albert testei, lelkei, vértanúi és utolsó itéletei. Luther. Felfogása a megigazulásról. A protestantizmus szerkezete. a lelkiismeret válsága. A szív megújulása. A külső vallási gyakorlatok megszüntetése. A papság átalakulása.ó | 284 |
A reformatio Angliában. Az egyházi törvényszékek zsarnoksága. A papság kicsapongásai. A nép ingerültsége. Egy püspöki megyek benseje. Üldözések és megtérések. A biblia fordítása. A bibliai események és a héber érzelmek megegyeznek a korabeli erkölcsökkel és az angol jellemmel. A Prayer-Book. Az imádságok erkölcsös és férfias költészete. A hitszónoklat. Latimer. Nevelése. Jelleme. Bizalmas és meggyőző ékesszólása. Halála. A vértanúk Mária alatt. Anglia ettől fogva protestáns lesz | 295 |
Az anglikánok. A vallás és a világ összefüggése. Hogyan hatol az irodalomba a vallási érzés. Hogyan marad meg a szép érzése a vallásban. Hooker. Nagy szelleme és terjedelmes stylje. Hales és Chillingworth. Az ész és türelem dícsérete. Jeremy Taylor. Tudománya, képzelete, költészete | 325 |
A puritánok. A vallás és világ ellentéte. A dogmák. A morál. A lelki furdalások. Győzelmök és lelkesültségök. Munkájok és gyakorlati érzékök | 346 |
Bunyan. Élete, jelleme, költészete. A zarándok útazása. A protestantizmus jövője Angliában | 365 |
Milton | |
Szelleme és jelleme. Családja. Nevelése. Tanulmányai. Utazásai. Visszatérése Angliába | 391 |
A zárkózott és magába vonuló jellem hatásai. Szigorúsága, tapasztalatlansága. Házassága. Gyermekei. Házi bajai | 397 |
Harczias erelye. Polemiája a püspökök ellen. Polemiája a király ellen. Lelkesültsége és merevsége. A kormányzatról, egyházról és nevelésről való elméletei. Stoicismusa és erénye | 400 |
Öregsége, foglalkozásai, személye | 408 |
Prózája. Logikájának nehézkessége. Értekezés a házasság fölbontásáról. Otromba enyelgése. Anom adversions upon the remonstrant. Vitatkozásának durvasága. Defensio populi anglicani. Heves ellenségeskedése. Reasons of Church Government. Areopagitica. Nyelvezete. Terjedelmes ékesszólása. Képeinek gazdagsága. Lyrismusa és magasztossága. | 410 |
Milton mint költő. Miben közeledik a renessaince költőihez és miben különbözik tőlök? Hogyan ad erkölcsi czélt a költészetnek? Világi költeményei. Az Allegro és a Penseroso. Comus. Lycidas. Vallási költeményei. Az Elveszett paradicsom. A valódi epos föltételei. Nincsenek meg sem a korszakban, sem a költőben. Ádám és Éva összehasonlítása egy angol házaspárral. Isten és az angyalok összehasonlítása egy monarchikus udvarral. A mi megmaradt a költeményből. Összehasonlítás a sátán érzelmei s a köztársasági szenvedélyek közt. A tájfestések lyrai és erkölcsi jelleme. Az erkölcsi eszmék magasztossága és józansága. A költő és költeményének helyzete két korszak mesgyéjén. Szellemének és művének alkotása. | 437 |