A jelenkori Francziaország alakulása I-V.

Tartalom

I. kötet:
ELŐSZÓ 1
ELSŐ KÖNYV
A TÁRSADALOM ALKOTÁSA.
I. FEJEZET. A szabadalmak eredete 11
I. A papság szolgálatai és jutalma 12
II. A nemesség szolgálatai és jutalma 18
III. A király szolgálatai és jutalma 24
II. FEJEZET. A szabadalmak 28
I. A szabadalmazottak száma 28
II. Javaik, tőkéik és jövedelmök 29
III. Mentességeik 33
IV. Hűbéri jogaik. - Ennek előnyei az ős hatalom maradványai 38
V. Helyi és általános szolgálatok okadatolják ezt 48
III. FEJEZET. A szabadalmazottak köteles helyi szolgálatai 51
I. Német- és angolországi példák. - A szabadalmazottak Francziaországban nem teljesítik ezen szolgálatokat 51
II. Birtokaikon székelő urak. A jó hűbéri szellem maradványaid. Nem kemények jobbágyaik iránt, de már nem bírják a helyi kormányzatot. - Elszigeteltségük - Jólétök csekélysége vagy középszerűsége - Kiadásaik. - Nincsenek azon helyzetben, hogy elengedhessék a népre terhes jövedelmeiket. - Miképen gondolkoznak rólok a parasztok 54
III. Birtokaikon nem székelő urak. - Jószágaik és jogaik nagy kiterjedése. - Nagyobb előnyökkel bírván, nagyobb szolgálatokat is kötelesek teljesíteni. - Távollétök okai. - Távollétök következményei - A tartományokban uralkodó közönyösség. - Földjeik állapota. - Nem gyakorolnak jótékonyságot. - Jobbágyaik nyomora. - Bérlőik zsarolásai. - Adósságaik nagysága. - Igazságszolgáltatásuk állapota. - Vadászati jogaik következményei. - A parasztság érzelmei irányukban 70
IV. FEJEZET. A szabadalmazottakra nézve kötelező általános szolgálatok 90
I. Angol példák. - Francziaországban a szabadalmazottak nem teljesítik e szolgálatokat. - A befolyás és jogok, melyek nekik megmaradnak. - Ezeket csak saját érdekökben használják fel 99
II. A papság gyülekezetei. - Csupán egyházi érdekeket szolgálnak. - Az adó alól felmentett papság. - Ügynökeinek faggatásai. - A papság túlbuzgósága a protestánsok ellen 101
III. A nemesek befolyása.- Az érdekökben megszabott eljárás. - Az egyházban élvezett kitüntetéseik. - A püspökségek és apátságok osztogatása. - Az államban élvezett kitüntetéseik. - Kormányzóságok, tisztségek, sinecurák, kegydíjak, jutalmak. - A helyett hogy használnának, terhesek 105
IV. A fők elszigeteltsége. - Az alárendeltek érzelmei. - A vidéki nemesség. - A
plébánosok 117
V. A király. - Az ő szabadalma legnagyobb mindannyi közt. - Magához ragadván minden hatalmat, magára vállalta a valamennyivel járó működést is. - E feladat súlyos volta. - Vagy kivonja magát alóla, vagy nem képes neki megfelelni. - Lelkiismeretének nyugalma. - Francziaország az ő tulajdona. - Miképen él ezzel vissza. - A királyság a visszaélések központja 125
VI. Francziaországnak lappangó felbomlása 136
MÁSODIK KÖNYV.
AZ ERKÖLCSÖK ÉS JELLEMEK.
I. FEJEZET. A régi uralom alatti erkölcsök ismertető jelei. - Az udvar és nyilvános élete 138
I. Versailles külseje és erkölcsi jelleme 140
II. A király háza. - Személyzete és kiadásai. - Katonái, istálója, vadászata, kápolnája, orvosi kara, konyhája, szobája, ruhatára, épületei, szertára, utazásai 145
III. A király társasága. - Házi tisztjei. - A szalonjába meghívottak 158
IV. A király foglalkozásai. - Felkelés, mise, ebéd, séták, vadászat, vacsora, játékok, estélyek. - A király mindig látható és társaságban van 165
V. A királyi család és az udvar szórakozásai. - XV. Lajos, - XVI. Lajos 174
VI. Más hasonló életmódok. - A királyi herczegek és herczegnők - Az udvari főurak - Pénzemberek és jött-mentek. - Nagykövetek, miniszterek, kormányzók, főtisztek 179
VII. Főpapok, vidéki főurak és alsóbb nemesek. A hűbéri aristocratia szalontársasággá
lőn 188
II. FEJEZET. A szalon-élet 194
I. A szalon-élet csupán Francziaországban tökéletes. - Ennek okai: a franczia jellem; a franczia udvarban dívó hang. - Ez életmód mindig kellemesebb, de egyszersmind időt-rablóbb lesz 194
II. Egyéb érdekek és kötelességek alárendelése. - Közönyösség a köz ügyek iránt. - Ezek csak elmés ötletek tárgyát képezik. A magánügyek is elhanyagoltatnak. - Rendetlenségek a háztartásban és a pénzzel való visszaélés 199
III. A házasfelek erkölcsi elválása. - Az udvarlás. - A szülők és gyermekek elválasztása. - A nevelés, hiányai és tárgyai. - A cselédek és szállítók modora. - A világias kinyomat általánossá lesz 207
IV. Ez életmód kellemei. - Az illemtudás a tizennyolczadik században. - Tökélye és forrásai.
- A nők tekintélye annak tanításában és meghatározásában 218
V. A dísz és környezet kellemei. - Tétlenség, időtöltés, tréfák 225
VI. A vígság a tizennyolczadik században. - Okai és hatásai. - Türelem és ledérség. - Tánczvigalmak, ünnepélyek, vadászat, vendégeskedések, mulatozások. - A hatóságok és főpapok szabadságai 231
VII. Fő szórakozás a társaság színjátékai. - Fény és túlzások 239
III. FEJEZET. A szalonélet árnyoldalai 247
I. A szalonélet mesterkélt és száraz. - Visszatérés a természetességhez és érzelemhez 237
II. A szalonélet érzelgőssége képezi a század arczulatának utolsó vonását. - Ez érzelgősség keletkezésének kora. - Jelei a művészetben és irodalomban. - Befolyása a magán életre. - Negédlései. - Őszintesége. - Kíméletessége 252
III. Az így képződött jellem ki nem elégít. - A tényleges helyzethez alakulva, nem felel meg az ellenkező helyzetnek. - Az értelmiségben mutatkozó hiányok. - Az akaratban mutatkozó hiányok. - E jellemet az illendőség leigázza 260
HARMADIK KÖNYV.
A SZELLEM ÉS A TAN.
I. FEJEZET. A forradalmi szellem alkatrészei - Első elem: a tudomány vívmányai 268
I. A természettudományok terén történt számos felfedezés és haladás. - Ezek az új bölcsészet kiindulási pontját képezik 269
II. A tudomány szempontjának megváltozása. - A tudomány elválik a hittudománytól, és a természettudományhoz csatlakozik mint annak folytatása 275
III. A történelem átalakulása. - Voltaire. - Az itészet és annak áttekintése. - Montesquieu. - A társadalmi törvények áttekintése 279
IV. A lélektan átalakulása. - Condillac. - Az érzések és jelek elmélete 285
V. Az elemző módszer. - Ennek alapelve. - Sikerének feltételei. - E feltételek a tizennyolczadik században hiányoznak, vagy elégtelenek - Az elv igazsága és
fenmaradása 288
II. FEJEZET. Második elem: a klasszikai szellem 290
I. Ennek jelei, tartóssága, hatalma. - Eredete és közönsége. - Szótára, nyelvtana, iránya. - Eljárása, érdemei, hibái 291
II. Sajátságos hiányai - E hiányok jelei a tizenhetedik században. - E hiányok idővel és a sikerrel növekednek. - E növekedés bizonyítékai a tizennyolczadik században. - Komoly költemények, színház, történelem, regény. - Az emberről és emberi életről szóló korlátolt fogalom 307
III. A klasszikai szellem egybehangzása a bölcsészeti módszerrel. - Az eszmetan. - A mennyiségtani eljárás visszaélései. - Condillac, Rousseau, Mably, Condorcet, Volney, Sieyés, Cabanis, Tracy. - Túlságos egyszerűsítés és vakmerő alkotások 317
III. FEJEZET. A két elem egyesülése 322
I. A tan, következményei és jellege. - Az észnek új tekintélye az emberi dolgok kormányzásában. - Eddig ezen kormányzás szerepét a hagyomány viselte 322
II. Az öröklött előítéletek keletkezése, természete és értéke. - Ennek tekintetéből az erkölcsök, a vallás és az állam törvényszerűek 327
III. A klasszikai ész nem fogadhatja el ez álláspontot. - A hagyomány régi és új jogczímei félreismertetnek. - Az ész a hagyomány szétrombolására törekszik 334
IV. E működésben két korszak jelezhető, - Az első korszak: Voltaire, Montesquieu, a deisták és reformátoroké. - Mit rombolnak le s mit tartanak fenn 337
V. A második korszak : visszatérés a természethez. - Diderot, Holbach és az anyagelvűek. - Az élő anyag és az önszervezkedés elmélete. - Az állati ösztön erkölcstana és a jól felfogott érdek 341
VI. Rousseau és a spiritualisták. - Az ember eredeti jósága. - A polgárisúltság tévedése. - A tulajdon és a társadalom igazságtalanúl vannak szervezve 349
VII. A bölcsészeti párt elbukott harczosai. - Naigeon, Sylvain Maréchal, Mably, Morelly. - A hagyomány és a belőle származott intézmények teljesen elvesztik hitelöket 364
IV. FEJEZET. A jövendő társadalom alkotása 366
I. A mennyiségtani módszer. - Az elvont ember meghatározása. - A társadalmi szerződés. - A szerződők függetlensége és egyenlősége.-A törvény előtt mindnyájan egyenlők, s mindeniknek lesz része a főhatalomban 366
II. Az első következmények. - Ez elméletek alkalmazása könnyű. - A bizalom indoka azon meggyőződés, hogy az ember főkép értelmes és jó 369
III. Az emberben levő ész elégtelensége és gyarlósága. - Az emberiségben levő ész elégtelensége és ritkasága. - Az ész alárendelt szerepe az ember viseletében. - Az állatias és veszélyes hatalmak. - A kormányzás természete és hasznossága. - Az új elmélet által a kormányzás lehetetlenné válik 376
IV. A további következmények. - Az új elmélet által az állam zsarnoki lesz. - Ez elmélet előzményei. - A közigazgatási központosítás - Az oeconomisták agyrémei. - Semmiféle elébbi jognak nincs érvénye. - Semmiféle mellé rendelt társulás nem töretik. - Az egyed a község által teljesen lefoglaltatik. - Az állam joga a tulajdonnal, neveléssel, vallással szemben. - Az állam spartai kolostor 385
V. A klasszikai ész teljes diadala és végső túlzásai - Miképen lesz az észhői monomania? - Miért nem életképesek a klasszikai ész munkái? 394
NEGYEDIK KÖNYV.
A TAN ELTERJEDÉSE.
I. FEJEZET. E bölcsészet sikerei Francziaországban. - Ugyanennek sikertelensége
Angliában 396
I. E különbség okai. - Az írás művészete Francziaországban. - E korszakban magas fokon áll. - Az új eszmék előmozdítására szolgál. - A könyvek a nagyvilági emberek számára
írvák. - A bölcsészek is ily nagyvilági emberek, s ennek következtében a nagy világ írói - Ezért fogadtatik be a bölcsészet a szalonokba 398
II. A bölcsészet, módszere következtében népszerűvé lesz 402
III. Irálya következtében kellemes lesz. - A tizennyolczadik század két különös fűszere: az elfátyolozott szemérmetlenség és a tréfálkozás 405
IV. A mesterek ügyessége és eljárása. -Montesquieu. -Voltaire. - Diderot. - Rousseau. - Figaro házassága 408
II. FEJEZET. A franczia közönség 435
I. Az aristocratia. - Rendesen ellenzi az újításokat. - Ez ellenzés okai. - Angolországi
példák 435
II. Az ellenkező okok találkoznak Francziaországban. - Az aristocraták tétlensége.
- A bölcsészet a szellem gyakorlásának látszik. - Sőt a társalgásnak táplálékul szolgál. - A bölcsészeti társalgás a tizennyolczadik században. - Fölénye és bája. - Vonzereje 438
III. A tétlenség más hatása. - A kételkedés, ledérség és elégedetlenség szelleme. - Régi ellenszenvek és új elégedetlenségek a megállapított rend ellenében. - Azon tanok, melyek megtámadják, vonzalomra találnak. - Mely mértékben vannak elfogadva? 446
IV. Eltérjedésök az aristocratia kebelében. - A hitetlenség növekedése. - Ennek eredete. - A regensség alatt kitör. - A papság elleni növekvő ingerültség. - Az anyagelvüség a szalonokban. - A tudományok divatba jönnek. - A vallásról alkotott végleges nézet. - A
főpapság kétkedősége 451
V. A politikai ellenzék haladása. - Ennek okai - Az oeconomisták és parlamentaristák. - Ezek a bölcsészek számára egyenesítik az utat. - A szalonok elégedetlensége. - szabadelvüség az asszonyok között 461
VI. Végtelen és ingadozó remények. - Az érzelmek és viselet nemessége. - A kormány szelídsége és jó szándékai. - Elvakultság és optímismus 465
III. FEJEZET. A közép osztály 479
1. A harmadik rendben régente uralkodott szellem. - A közügyek csak a királyt illették - A jansenista és parlamenti ellenzék határai 479
II. Változások a polgárok állapotában - A polgár meggazdagodik, az állam hitelezője lesz. - Követelése veszélyben van - A közügyek iránti érdeklődése felébred 482
III. A társadalmi fokozaton feljebb emelkedik. - A nemes közeledik hozzá. - Ő is közeledik a nemeshez. - Művelődik. - Az előkelő világhoz tartozik. - A nemessel egyenlőnek érzi magát. - A szabadalmak bántják 488
IV. A bölcsészet behat az így előkészült szellembe. - Ekkor épen Rousseau bölcsészete van divatban. - A harmadik rend elfogadja ezt 494
V. E bölcsészet hatásai a harmadik rendre. - A forradalmi szenvedélyek képződése. - Az egyensúly keresésének ösztöne. - Az uralkodás szükségének érzete. - A harmadik rend kimondja, hogy ő a nemzet. - Képzelődés, tudatlanság. lelkesedés 499
VI. Összefoglalás 513
ÖTÖDIK KÖNYV
A NÉP.
I. FEJEZET 514
I. A nyomor - XIV., XV. és XVI. Lajos 514
II. A parasztság helyzete a rémuralom utolsó harmincz éve alatt. - Életszükségletei veszedelemben forognak. - A földmivelés állapota. - Parlagon heverő földek - Rossz föidmivelés. - Elégtelen napszám. - A jólét hiánya 527
III. A falu és a parasztság 534
IV. Miképen válik a parasztból birtokos. - Ezért azonban helyzete nem lesz jobb. -Terhei súlyosbodnak. - A régi uralomban ö az »öszvér« 540)
II. FEJEZET. A nyomor fő oka: az adó 545
I. Egyenes adók. - A különböző uradalmak állapota XV. Lajos uralkodásának vége felé. - A tizedek birtokosainak és a kincstárnak előleges levonásai. - Mi marad meg ezután a tulajdonosnak 545
II. Némely tartomány állapota a forradalom kitörésekor. - Jöldjövedelmi-, pót- és fejadó, huszad, robot - Mennyi esik mindezen adónemekből a jövedelemre. - Az előleges levonások óriási volta 548
III. Az adófizető, kinek nincs egyebe két kezénél, az egyenes adónak négy féle nemét
fizeti 550
IV. Adóbehajtás és lefoglalás 553
V. Közvetett adók. - Só- és fogyasztási adó 559
VI. Miért oly nyomasztó az adó? -A mentességek és szabadalmak 566
VII Városi adók. - A teher mindenütt a szegényekre esik vissza 576
VIII. Panaszfeliratok 580
III. FEJEZET. A nép szellemi állapota 585
I. Értelmi tehetetlensége - Miként alakúlnak át az eszmék legendákká 585
II. Politikai tehetetlenség. - Miképen magyarázzák a politikai újdonságokat és a kormány intézkedéseit? 590
III. Romboló ösztönök. - Mi ellen agyarkodik a vak düh? - A természetes vezetők iránti bizalmatlanság. - Eleinte gyanúsak, utóbb meggyűlöltetnek. - A nép hangulata
1789-ben 593
IV. Ujonczok, és a lázadások fejei. - Vadorzók. - Csempészek és titkos sófőzők. - Rablók. - Koldusok és csavargók. - A rablók megjelenése. - Párizs népe 596
IV. FEJEZET 612
I. A fegyveres hatalom elhanyatlása. - Miként történt az ujonczozás. - Minő bánásmódban részesült a katonaság 612
II. A társadalmi szervezet felbomlása. - Az egyesülés számára nincs semmi központ. - A tartományok tétlensége. - Párizs befolyása 617
III. Az áramlat iránya. - A nép emberét az ügyvéd vezérli. - Az elmélet és a tettek az egyedül fennmaradó hatalmak 620
V. FEJEZET. Összefoglalás 625
I. 625
II. 628
JEGYZETEK 688
1-ső jegyzet. Az egyháziak és nemesek számáról 688
2-ik jegyzet, A hűbéri illetékek, s egy hűbéri uradalom állapota 1783-ban 636
3-ik jegyzet. Az egyházi méltóságok és javadalmak valódi és névleges bevételei közötti különbségek 645
4-ik jegyzet. A királyi herczegek és herczegnök neveléséről 647
5-ik jegyzet. Az egyenes adókra vonatkozó számok 651
TARTALOM 653

II. kötet:
A FORRADALOM.
ELSŐ KÖNYV.
AZ ÖNKÉNTES FEJETLENSÉG.
I. FEJEZET. A fejetlenség kezdete 7
I. Első oka az éhség. - Rossz aratás. - Az 1788/1789-iki tél. - A kenyér drága és rossz. - Párizsban. - A vidéken 8
II. Második oka a remény. - A közigazgatási hatalom szétválasztása és meglazulása. - Helyi összejövetelek. - A nép állapotának tudatára ébred. - A rendek összehívása. - A remény megszületik. - Az első gyülekezetek és első zavarok összetalálkozása 14
III. A tartományok az 1789-ik év első felében. - Az éhség hatásai 19
IV. A kóborlók és rablók közbelépése 25
V. A politikai újdonságok hatásai 28
VI. Az első parasztlázadás Provenceban. - Az csak könnyedén, vagy sehogysem nyomatik el 31
II. Fejezet. Párizs július 14-ikéig 39
I. A környéken lázongó elemek. - A csavargók betódulása. - A szűkölködők nagy mennyisége 39
II. A sajót és a közvélemény izgatottsága. - A nép pártot foglal 44
III. A Réveillon-ügy 47
IV. A Palais-Royal 53
V. A népcsoportusolások politikai hatalommá lesznek. - A nemzetgyűlésre gyakorolt nyomás. - A katonák elpártolása 58
VI. Július 13-ika és 14-ike 65
VII. Fouloa és Berthier meggyilkoltatnak 76
VIII. Párizs a nép kezében 81
III. FEJEZET. A fejetlenség 1789 július 14-ikétől október 6-ikáig 85
I. A kormány megszűnése.- Kinek kezében van a tényleges hatalom? 85
II. A tartományok. - A régi hatóságok lerontatnak. - Az új hatóságok elégtelenek 89
III. A nép intézkedései. - Az éhség 94
IV. A rémület. - Az általános fegyverkezés 96
V. A nyilvánosság emberei és a köz tulajdon ellen intézett támadások. - Strassburgban. -
Cherbourgbau. - Maubeugeben. - Rouenban. Besanconban. - Troyesben 100
VI. Adókat már nem fizet senki. - Az erdőségek elpusztíttatnak. - Az új vadászati jog 111
VII. A magánemberek és magántulajdon ellen intézett merényletek. - Az aristocraták bevádoltatnak a nép előtt mint annak ellenségei. - A Párizsból jövő újdonságok hatása. - A falusi ügyvédek befolyása. - Egyes erőszakoskodások. - Keleti-Francziaországban az egész parasztság fellázad. - A kastélyoknak, hűbéri birtokoknak és a tulajdonnak szent háború. - Más parasztlázadások előkészítése 116
IV. FEJEZET. Párizs 132
I. A hatóságok tehetetlensége és egyenetlensége. - A nép-király 132
II. A nép nyomora. - Éhinség és munkahiány. - Miképen ujonczoztatnak a forradalmi borzalmak emberei 138
III. Az új nép vezetők. - Befolyásuk. Neveltetésük. - Érzelmeik. - Helyzetök. - Tanácsaik. - Vádaskodásaik 143
IV. Befolyásuk a kormányzásban. - A nemzetgyűlésre gyakorolt nyomásuk 150
V. Október 5-ike és 6-ika 155
VI. A kormány és a nemzet a forradalmi párt kezében van 170
MÁSODIK KÖNYV.
AZ ALKOTMÁNYOZÓ GYŰLÉS ÉS MUNKÁJA.
I. FEJEZET. Az alkotmányozó gyűlés. - A jó törvények hozatalára szükséges feltételek 173
I. E feltételek nincsenek meg az alkotmányozó gyűlésben. - A rendetlenség és esztelenség okai. - A gyűlésterem. - A képviselők sokasága. - A karzatok beavatkozása. - Nincsenek
házszabályok, s ha vannak is, azok vagy rosszak, vagy megsértetnek. - Nincsenek parlamenti vezérek. - Az alkotmányozó gyűlés érzékenysége és túlságos izgatottsága. - Lelkesedési rohamai. - A megindulások iránti előszeretete. - Színpadias jelenetek létrehozására bátorít. - Rossz benyomások, melyeket ez oktalanságuk a gyűlés helyes érzékére gyakorol 175
II. Az alkotmányozó gyűlés szellemi hiányai. - Összetétele. - A tagok legnagyobb részének társadalmi állása, értelmi készültsége. - Tehetetlenségök - Elbizakodottságuk. - A hivatott emberek tanácsai sikertelenek maradnak - A deductiv politika elfogadtatik. - A pártok. - A kisebbség. - Hibái. - A többség. - Ennek dogmatismusa 186
III. A forradalmi párt befolyása. - Az elmélet ennek részén van. - A kedélyekre gyakorolt kényszerítő hatása. - A szenvedélyekre való hivatkozása. - A nyers erő is részére áll. - Ezt saját hasznára szervezte. - A kisebbség elnyomatik 201
IV. Az alkotmányozó gyűlés vonakodik a minisztériumot megalkotni. - E hibájának következményei. - A helyzefélreismerése. - A vizsgáló bizottság. - Folytonos nyugtalankodások - A tudatlanság és félelem hatásai az alkotmányozó gyűlés munkálataiban 211
II. FEJEZET. A rombolások 218
I. A régi uralom két fő hibája. - Két fő reform. - Ezeket a király és a szabadalmazottak indítványozzák. - Megfelelnek a valódi szükségletnek. - Ha tágabbra terjesztetnek, megszűnnek használhatókká lenni 219
II. A társaságok természete, s az életképes alkotmány elve 224
III. A rendek az államban. - Az aristocratiának politikai ügyességei. - Intézkedései 1789-ben. - Azon különös szolgálat, melyet tehetett volna. - A nemzetgyűlés elve az eredeti egyenlőségről. - A felsőház visszavetése. - Az aristocratia hűbéri jogai. - Mily mértékben és miért voltak azok jogosúltak? - Hogyan kellett volna azokat átalakítani? - A nemzetgyűlés elve az eredeti szabadsággal szemben. - A különböztetés, melyet a hűbéri követelésekre nézve megállapít. - Hogyan magyaráztatik ennek elve. - A hozott törvény hiányai. - A hűbéri jogok megváltásának nehézsége. - Az összes hűbéri adózás tényleges megszüntetése. - A földbirtokok czímeinek és neveinek megszüntetése. - Az aristocratia
iránt táplált elfogúltság növekedése. - Az aristocratiát ért üldöztetések. - A kivándorlás 230
IV. Az államban levő testületek. - Az egyházi testületekben 1789-ben uralkodó visszaélés és lanyhaság. - Miképen gyakorolta az állam ezekkel szemben felügyeleti és reformáló jogait. - A testületek hasznossága társadalmi szempontból. - Mennyiben egészséges a kolostori intézmény? - A szerzetesek buzgósága és szolgálatai. - Miképen kellett volna az egyházi javakat felhasználni ? - A nemzetgyűlés által, a magán társulatok és a holt kéz iránt gyakorolt elvek. - Valamennyi testület megszüntetése és kisajátítása. - A tized önkényes megszüntetése. - Az egyházi javak elkobzása. - Ennek következményei a kincstárra és a kisajátított szolgálatokra. - A papság polgári alkotmánya. - Az egyház jogai az állammal szemben. - Az összekocczanás bizonyos ; ennek következményei. - A papok állami hivatalnokoknak tekintetnek. - A törvény fő intézkedései. - Az eskü kötelező volta. A papság nagyobb része visszautasítja annak letételét. - A hívek többsége részökön van. - A papok és a hívek üldöztetnek 259
III. FEJEZET. A tervezgetések. - Az 1791-iki alkotmány 299
A központi hatalmak. - A nemzetgyűlés által a hatalmak szétosztásában követett elvek. - Minden kötelék, mely a király és a törvényhozás közt van, szétszakíttatik. - A nemzetgyűlésnek a végrehajtó hatalom alárendeltsége tekintetében követett elvei. - Miként semmisíti meg a nemzetgyűlés a végrehajtó hatalmat. - Az összeütközés elkerülhetetlen. - A király letétele kikerülhetetlen 301
II. A közigazgatási hatalmak. - A nemzetgyűlésnek a rangfokozat tekintetében követett elvei. - Az elöljárók megsemmisítése. - A hatalmak összegyűjtőkké válnak. - A választások behozatala és az alárendeltek befolyása a szolgálat minden ágában irányadók lesznek. - A szervezet felbomlása bizonyossá lesz. - A hatalom a községi hatóságok kezébe jő 309
III. A községi hatóságok. - Rendkívül el vannak halmozva teendőkkel. - Tehetetlenségök. - Tekintélyök igen gyenge lábon áll. - Segédeszközeik igen hiányosak. - A nemzetőrség szerepe 316
IV. A nemzetőr-választó. - Hatalmának nagysága. - Feladatának nagysága. - A választó polgárok munkával túlterheltetnek. - Kivonják magukat ezek alól 324
V. A tevékeny kisebbség. - Elemei. - A klubbok. - Befolyásuk. - Miképen magyarázzák az emberi jogok kijelentését. - Bitorlásaik és túlkapásaik 333
VI. Az alkotmányozó gyűlés művének foglalata 341
HARMADIK KÖNYV.
AZ ALKOTMÁNY ALKALMAZÁSA
I. FEJEZET 346
I. A szövetkezések. - A bölcsészeti elméletek alkalmazása. - A társadalmi fejlődés idylli megünnepeltetése. - A felületes és alapos akarat közötti különbség. - A rendetlenség állandósíttatik 346
II. A községek függetlensége. - Kezdeményezésök okai - A veszély előérzete. - Issy-l'Évéque 1789-ben. - A gőg felmagasztaltatása. - Bretagne 1790-ben. - A községek túlkapásai. - A fellegvárak bevétele. - A parancsnokok elleni erőszakoskodások - Az élelmi szállítmányok lefoglalása - A directóriumok tehetetlensége. - A miniszterek tehetetlensége. - Marseille 1790-ben 359
III. A csoportok függetlensége. - Kezdeményezések okai. - A tanácskozó nép - A községek tehetetlensége. - Az erőszakoskodások, melyeknek ki vannak téve. - Aix 1790-ben. - A
kormánynak sehol sem engedelmeskednek, vagy megrontják azt 378
II. FEJEZET. A szabad szenvedélyek uralma 393
I. A régi vallási gyűlölségek. - Montauban és Nimes 1790-ben 394
II. Az uralkodó szenvedély. - Legfeltűnőbb alakja: az éhségtől való félelem. - Gabona már nem jő forgalomba. - A választási gyülekezetek beavatkozása és túlkapásai. - A maximum és a tartományi jog Nivernaisben. - A négy központi tartomány 1790-ben. - A drágaság maradandó oka. - Az aggodalom és biztalanság. A gabonaforgalom megakadása. - A Párizszsal szomszédos megyék 1791-ben. - A lefoglalt, megbírságolt és erőszakkal elvett gabona. - Az 1792-iki csoportosulások nagysága. - Az eure-i, seine-inferieure-i és aisne-i falusi hadseregek - A rendetlenség újra kitör augusztus 10-ike után. - A fékezetten ösztön dictatúrája. - Ennek gyakorlati és politikai expediensei 403
III. Az adófizetésre kötelezettek önzése. - Issoudun 1790-ben. - Az adó elleni lázadás. - Az egyenes adók 1789 és 1790-ben. - A só-, ital- és fogyasztási adók eltörlése. - A közvetett
adók 1789 és 1790-ben. - A fizetések csekély mértékben és lassan történnek. - Az 1791 és 1792-iki új adók. - Az adójegyzékek elkészítésében uralkodó késedelmeskedés, részrehajlás és eltitkolások. - A behajtás elégtelensége és lassúsága.- Az assignátákkal való fizetés. - Az adóra kötelezett fél áron megszabadúl. - Az erdőségek elpusztítása. - A községi javak szétosztása 430
IV. A jobbágyok bír vágy - A harmadik és negyedik pórlázadás. - Bretagne, Limoges,.
Quercy, Périgord és a szomszédos tartományok 1790 és 1791-ben. - A kastélyok megtámadtatnak és felgyújtatnak. - Az okmányok elégettetnek. - A hűbéri illetmények fizetése megtagadtatik. - A tavak elromboltatnak. - A forradalom, fő jellemvonása, fő rugója, és uralkodó szenvedélye 452
III. FEJEZET. A fő szenvedély fejlődése 475
I. A nemesek magatartása. - Ellentállásukban nyilvánuló mérsékletök 476
II. Milyennek képzeli a nép képzelete a nemességet? - A gyanakodás rögeszméje. - A gyanús nemesek, kikkel ellenség módjára bánnak. - A nemes helyzete uradalmában. - Bussy ügye 482
III. Házmotozások. - Az ötödik pórlázadás. - Burgund és Lyonnais, 1791-ben. - Chaponay és Guillin-Dumontet ügye 492
IV. A nemesek kénytelenek távozni jószágaikról. - A városokba menekülnek. - Az őket ott fenyegető veszélyek. - A nyolczvankét caeni nemes 500
V. A nemesek üldöztetése a magán életben 608
VI. A katonatisztek magatartása. - Önmegtagadásuk. - A katonák kedélyállapota. - Katonai lázadások. - A fegyelmetlenség terjed és növekszik - A tisztek elbocsáttatása 516
VII. A kivándorlás és okai. - A kivándorlás ellen hozott első törvények 531
VIII. Az esküt megtagadó papok magatartása. - Miképen lesznek gyanusakká. - A helyi közigazgatási hatóságok törvénytelen végzései. - A nemzetőrök erőszakoskodása, vagy egyetértése. - A söpredék merényletei. - A végrehajtó hatalom délen. - A hatodik pórlázadás. - Ennek két oka. - Elszigetelt fellázadások északon, keleten és nyugaton. - Általános lázadás a központon és délen 535
IX. A kedélyek állapota. - Az esküt megtagadó papokból álló három szállítmány a
Szajnán. - A forradalom lélektana 560
TARTALOM 567

III. kötet
ELŐSZÓ 1
NEGYEDIK KÖNYV.
A JAKOBINUSOK HÓDÍTÁSA.
I. FEJEZET. Az új politikai közeg keletkezése 5
I. A forradalmi párt elve. - Alkalmazásai 6
II. A jakobinus keletkezése. - Jellemének elemei az emberi faj sajátságainak szempontjából tekintve.- A gőg és dogmatismus minden emberi társulatban elnyomatik és fellázad. - Miképen tartatnak ezek korlátok közt a jó módú társulatokban. - Miképen fejlődnek az új rend alatt.- Az eszköz hatása a képzelődésre és nagyravágyásra. - Az ábrándozásra való
kihívás, a szavak dagálya, az eszmék összezavarodása. - Az állomások megüresedése, a kicsapongásra való izgatás, a kedélyek megzavarása 12
III. A jakobinusok psychologiája. - Értelmi eljárásuk. - A formulák uralma és a tettek elnyomása. - Az értelmi egyensúly megzavarása. - E megzavarás jelei a forradalmi irányban. - A jakobinusok nyelvezete és gondolkozásmódja. - Miben kártékony eljárásuk? - Miben hatásos? - A csalódások, melyeket előidéz 24
IV. Miket igér az elmélet? - Miképen hízeleg a sértett önszeretetnek. - A jakobinusok fő szenvedélye. - E szenvedély jelei irályokban és magukviseletében. - A jakobinus szemeiben egyedül ő erényes, ellenei mind gazok. - Ebből kifolyólag kötelességének tartja azt, hogy őket megsemmisítse. - A jakobinus jellem befejezettsége. - A józan ész veszendőbe megy, az erkölcsi érzés megromlik 32
II. FEJEZET 42
I. A jakobinus párt megalakulása. - Ujonczai. - A fensőbb osztályból és a nagy néptömegből kevés hívet nyer. - Azonban számosakat a közép polgárságból s a nép felsőbb rétegéből. - A helyzetek s a nevelés, melyek az embereket e párthoz
sorakoztatják 42
II. Az ideiglenes politikai társulatok 1789 július 14-ike után. - Feloszlásuk. - A józan és elfoglalt emberek viszszavonulása. - A választásoktól távol maradók mennyisége. - A jakobinus társulatok keletkezése és szaporodása. - Befolyásuk párthíveikre. - Fogásaik és önkényök 50
III. Miképen értelmezik a sajtószabadságot? - Politikai szerepök 63
IV. Egyesülési központjuk. - A párizsi társulat eredete és alkotó elemei. - Ez a vidéki társulatokat magához csatolja. - E társulat vezetői. - A fanatikusok. - A fondorkodók. - Czéljok. - Eszközeik 70
V. A jakobinusok csekély száma. - Hatalmok forrása. - Szövetséget képeznek. - Jóhiszemben cselekszenek. - Nincsenek lelkiismereti aggályaik. - A párt kebelében a túlsúly azon csoporté, melyben e feltételek leginkább megvannak 79
III. FEJEZET. A jakobinusok hatalomra vergődnek. - Az 1791-iki választások. - Minő arányban nyerik el a jakobinusok az állásokat 91
I. Ostromlási eszközeik. - Minő módokat használnak fel arra, hogy a mérsékelt választókat és jelölteket kizárják. - A választások gyakori volta. - Az eskü kötelező volta 93
II. A közhivatalok iránti utálat, és az azokkal járó veszélyek. - Az alkotmányozó gyűlés tagjai kizáratnak a törvényhozó gyülekezetből 95
III. A rend barátaitól elvonatik a gyülekezési jog. - Az egyleteik ellen végbevitt erőszakoskodások Párizsban és a vidéken. - A conservativ társulatok törvény általi betiltatása 99
IV. Az 1790-iki választásoknál elkövetett erőszakoskodások. - Az 1791-iki választások. - A király menekülésének hatása. - A házmotozások. - Mortagne a választási időszakban 105
V. A mérsékeltek megfélemlítése és visszavonulása. - Népzendülések Burgundban, Lyonnaisben, Provenceban és a nagy városokban. - A jakobinusok eljárása a választásoknál. - Példák erre Aixben, Daxban és Montpellierben. - Az izgatók büntetlensége. - Névszerinti feljelentések. - A parasztokkal való bánásmód. - A jakobinusok általános taktikája 111
IV. FEJEZET 118
I. A törvényhozó gyűlés alkatrészei. - A képviselők társadalmi fokozata. - Tapasztalatlanságuk, tehetetlenségök, előítéleteik 118
II. Értelmiségök és míveltségök fokozata 125
III. Gyűléseik képe. - A klubban általok előidézett jelenetek és komédiák. - A nézők közreműködése 129
IV. A pártok. - A jobb oldal. - A centrum. - A bal oldal. - A girondisták nézetei és érzelmei. - Szövetségeseik a szélső balon 133
V. Cselekvésök eszközei. - A feuillant-ok klubbjának feloszlatása. - A karzatok nyomása a gyülekezetre. - Külső csoportosulások 139
VI. Parlamenti fogások. - Visszaélés a sürgősség kimondásával. - Az »elv« feletti szavazás. - Névszerinti szavazás. - A centrum megfélemlítése. - Az ellenzékiek tartózkodása. - A többség végleges elnyomatása 143
V. FEJEZET 147
I. A törvényhozó gyűlés politikája. - Francziaország állapota 1791 vége felé. - A törvény tehetetlensége 147
II. A gyűlés ellenségeb érzülettel viseltetik az elnyomottak, kedvezővel az elnyomók iránt. - A nemesség és papság ellen kibocsátott rendeletek. - A szökevényeknek, gályaraboknak és
rablóknak megkegyelmezése. - Fejetlenségi és egyenlősítési elvek 155
III. A háború. -- A külföldi hatalmak hangulata. A király idegenkedése. - A girondisták kihívásai. - A szakadás kelete és okai 163
IV. A vezetők titkos indokai. - Befolyásukat a béke compromittáija. - A jólétben élő és művelt osztály elégedetlensége. - A király és a párt egymáshoz való közeledése 174
V. A háború hatása a népre. - Ennek félelme és dühe. - A forradalom második rohama és jellemvonásai. - A girondisták és a népség szövetsége. - A veres sipka és a szuronyok. - Az erőszak kormánya mindenütt a törvény kormányának helyét foglalja el 182
VI. FEJEZET. A megyék 191
I. Példa: a Provence 1792-ben. - A jakobinusok korai uralma Marseilleben. - A párt alkatrészei. - A klubb és a helyhatóság. - Az Ernő-ezred kiűzése 191
II. A marseilleiek expedícziója Aixbe. - A lefegyverzett ezred. - Az elűzött directórium. - Az új directóriumra gyakorolt nyomás 199
III. Az arlesi alkotmányhívek. - Kihágásaik a városban és annak környékén. Apt inváziója, a klubb és önkéntesei 205
IV. Az avignoni jakobinusok. - Miképen ujonczoztatott ezek hadserege. - A rablás a Comtatban. - Az avignoni helyhatóság menekül vagy tömlöczben van. - Lécuyer meggyilkoltatása s a glaciérei mészárlás. - A marseillei szövetségeseik által támogatott mészárlók visszatérése. - A jakobinusok dictatúrája Vaucluse és Bouches-du-Rhóneban 214
V. A többi megyék. - A jakobinus foglalás egyöntetű eljárása. - A jakobinus állam
alapjai 226
VII. FEJEZET. Párizs 237
I. A törvényhozó gyűlés nyomása a királyra. - Ennek veto-joga megsemmisíttetik vagy kijátszatik. - Miniszterei meggyaláztatnak és elűzetnek. Grirondista minisztereinek bitorlásai. - A király visszautasítja ezeket. - A zendülésre való előkészületek 237
II. Párizs hullámzó és szűkölködő lakossága. - A munkások hangulata. - A munkahiány és a nyomor hatása. - A jakobinusok izgatásainak hatása. - A forradalmi hadsereg. - Ujonczainak minősége. - Első szemléje. - Tényleges állománya 244
III. Fejei. - Bizottmányuk. - Eljárásuk az izgatásban 249
IV. Június 20-ika. - A programm. - Az összegyűlés. - A törvényhozó gyűlés előtti felvonulás - A királyi kastélyba való berontás. - A király a nép jelenlétében 255
VIII. FEJEZET 268
I. Az alkotmány-pártiak méltatlankodása. - Gyengeségök oka. - A girondisták újra kezdik a támadást. - Kettős tervök 269
II. A királyra gyakorolt nyomás. - Pétion és Manuel visszahelyeztetnek hivatalukba. - A miniszterek kénytelenek lemondani. - Jakobinus izgatás a király ellen. - A törvényhozó gyűlésre gyakorolt nyomás. - A párizsi községtanács kérvénye. - A kérvényezők és a karzatok fenyegetései. - Augusztus 8-iki ülés. - A girondisták fondorlatának kettős
veresége 273
III. A girondisták a jakobinusok számára dolgoztak. - A hadsereg el van távolítva
vagy felbomlott. - A szövetségesek fellebbezése. - A brestiek és marseilleiek. - A községi tanácsok gyűléseinek nyilvánossága. - A községi tanácsok és városi kerületek állandósíttatnak. - E rendszabályok hatása. - A városi kerületek központi irodája a városházán. - A forradalmi községtanács eredete és alakulása 280
IV. A girondisták hasztalan erőlködnek az akadályok elhárítására. - A jakobinusok nyugtalankodása, felhevülése és programmja 291
V. Augusztus 8-ikának estéje. - Az augusztus 9-iki ülés. - Augusztus 10 -ikén reggel. - A törvényhozó gyűlés megrostálása 295
VI. Az augusztus 9 és 10-ike közti éj. - A kerületek. - A városi kerületek biztosai a városházán. - A forradalmi községtanács a törvényesnek helyére áll 302
VII. Augusztus 10-ike. - A király ereje. - Az ellentállás megszűnése. - A király a nemzetgyűlésen. - Veszekedés a királyi kastélyban és a svejcziek csatározása. - A kastély a
király parancsára kiüríttetik. - Az öldöklések. - A rabszolga-nemzetgyűlés és rendeletei 308
VIII. Párizs állapota az interregnum alatt. - A népség nagy tömege. - Az alárendelt jakobinusok. - A jakobinus-vezetők 324
IX. FEJEZET 338
I. A bandák kormánya a fejetlenség idejében. - Azon eset, melyben a fejetlenség új és rögtöni. - Az elbukott kormány öröklő bandája és közigazgatási eszközei 339
II. A gyilkolási eszme keletkezése a párt nagy tömegében. - Az augusztus 10-ike utáni nap. - Az augusztus 17-iki törvényszék. - Az augusztus 27-iki gyászünnep. - A börtönök összeesküvésének meséje 342
III. A gyilkos eszme keletkezése a vezetőkben. - Helyzetök. - Bitorlott hatalmok. - A fosztogatások, melyeket gyakorolnak. - A veszélyek, melyeknek ki vannak téve. - Boldogulásuk a rémület 351
IV. Az eszme keletkezésének ideje. - A szereplök és a szerepek. - Marat. - Danton. - A községtanács. - Ennek munkatársai. - Az akarat megegyezése és a működés
könnyűsége 362
V. A kézművesek.-Számuk. - Állapotuk. - Érzelmeik. - A gyilkolás hatása a gyilkosokra. - Letételök. - Elbutulásuk 379
VI. A mészárlás hatása a közönségre. - Az általános lehangoltság és társadalmi felbomlás. - A jakobinusok befolyása Párizsban döntővé válik. - A szeptemberi férfiak megmaradnak a községtanácsban és a Conventbe küldetnek 396
X. FEJEZET. A megyék. - A forradalmi kór járványos és ragályos volta 403
I. Elve a népfenségről szóló jakobinus dogma. - Az új jog hivatalos kihirdetése. - Az új kormány nyilvános meghatározása. - Ennek czélja, ellenzői, és eljárása. - Az új kormányforma Párizsból a vidékre terjed el 404
II. Több megyében az új kormányforma már elébb lépett életbe. - Példa Var
megyéből 408
III. Minden jakobinus csoport dictatúrája a maga helységében. - Saint-Afrique az interregnum alatt 413
IV. A jakobinus dictatúra rendes eljárása. - A kubbisták helyi bandája. - Személyzete. - Vezetői 419
V. Az önkéntesek vándorló bandája. - Az újonczok minősége. - A tisztek megválasztása. - Rablások és gyilkolások 424
VI. Utazás Francziaországon át a belügyminiszter kabinetjében. - Carcassoneból Bordeauxba. - Bordeauxból Caenbe. - Az észak és kelet. - Chálons-sur-Marneből Lyonba. - A Comtat és a Provence. - A jakobinus községi tanácsok hangja és feleletei. - A párt programmja 432
XI. FEJEZET 471
I. A jakobinus hódítás második állomása. - Az üresedésben levő hivatalok fontossága és sokasága 472
II. A választások. - A fiatal emberek és a szegények szavazata. - A jelöltek gyanánt fellépő mérsékelteket fenyegető veszélyek. - A mérsékeltek vezéreinek tartózkodása - A távollevők számaránya az elsőd-választói gyülekezeteken 477
III. A másod-választói gyülekezeteket képező elemek, és ezek hangja. - A feuillant-párti választók kirekesztése. - A többi választókra gyakorolt nyomás. - A mérsékeltek által megválasztottak visszalépni kényszeríttetnek. - A katholikus választások megsemmisíttetnek. - A jakobinus kisebbségek közötti szakadás. - Választottjaik megerősítése. - Egyenetlenség a hivatalos választásokban és a közvéleményben 483
IV. A nemzeti Convent elemei. - A hegypártiak eredeti mennyisége. - A centrum képviselőinek véleményei és érzelmei. - A girondisták. - A girondisták túlsúlya a Conventben. - Szellemök. - Elveik. - Alkotmánytervezetük. - Fanatizmusuk. - Őszinteségök, míveltségök, ízlésök. - Miben válnak el a tiszta jakobinusoktól? - Miképen értelmezik a népfelséget? - Minő eljárást állapítanak meg az egyének és csoportok kezdeményezésére vonatkozólag ? A bölcsészeti okoskodás és parlamenti hatalom gyengesége anarchia
idején 489
V. A közvélemény Párizsban. - A lakosság többsége alkotmányhű marad. - Az új uralom népszerűtlensége. - Az élelmi szerek hiánya és drágasága. - A katholikus szokások megsértései. - Általános és növekvő elégedetlenség. - A girondisták elleni ellenszenv és közöny. - A többség politikai visszavonulása. - Az új erkölcsöknek az absolút democratiával való összeférhetlensége. - A földbirtokosok és tőkepénzesek visszavonulása. - Az iparosok és kereskedők visszavonulása. - A mérsékeltek megoszlása, félénksége, tehetetlensége. - Egyedül a jakobinusok képezik a souverain népet 502
VI. A jakobinus párt elemei. - Számbeli és minőségi hanyatlása. - A kisiparosok, kiskereskedők, inasok. - Az élvhajhászó és csavargó munkások. - A külvárosi népsöpredék, - Az útonállók és rablók. - A kéjleányok. - A szeptemberi gyilkosok 514
VII. Az uralkodó egyéniségek. - Ezek jelleme és szelleme. - Saule politikai eszméi 526
XII. FEJEZET. Kétséges állapota a helyi hatalom által körülvett központi kormánynak 533
I. A jakobinusok előnyei. - Túlsúlyuk a városi kerületek gyűléseiben. - A községtanács fentartatik, újra megválasztatik és teljessé tétetik. - Új vezetői, Chaumette, Hébert és Pache. - A nemzetőrség újjáalakíttatása. - Tisztekké és altisztekké jakobinusok választatnak. - A tape-dur-ök fizetett bandája. - A párt nyilvános és titkos pénzforrásai 536
II. A jakobinusok ujonczai a parlamentben. - Ezek jelleme és szelleme. - Saint-Just. - A kisebbség erőszakoskodásai a Conventben. - A karzatok nyomása. - Utczai
fenyegetések 541
III. Elpártolások a többségrészén. - A physicai félelem hatása. - Az erkölcsi félénkség hatása. - A politikai szükségesség hatása. - A girondisták belső gyengesége. - Elveik
által a hegypárt bűntársaivá lesznek 552
IV. A girondista többség által alkotott főbb rendeletek. - Azon fegyverek és támadási eszközök, melyeket a girondisták ellenségeiknek kezébe adnak 560
V. A felügyelő bizottságok 1793 márczius 28-ikától kezdve. - Visszaállítása az 1792 augusztusi és szeptemberi uralomnak. - A lefegyverzés. - A polgári érzületről kiállított igazolványok. - A kényszertoborzás. - A kényszerkölcsön. - A behajtott pénz felhasználása. - A Convent hasztalan ellentállása. - Marat bevádoltatik, de felmentetik. - A lakosság hasztalan ellentállása. - A fiatal emberek nyilatkozásai elnyomatnak. - A jakobinusok erőszakoskodása és győzelme a városi kerületek gyűlésein 564
VI. A jakobinusok taktikája a Convent feletti uralomrajutásban. - A girondisták ellen intézett ápril 15-iki kérvény. Minő eszközökkel szereztettek meg e czélra az aláírások. -
A Convent kijelenti, hogy a kérvény rágalmazásokat tartalmaz. - A tizenkettes bizottság, és Hébert elfogatása. - Mészárlási tervek. - A hegypárt vezéreinek beavatkozása 578
VII. Május 27-ike. - A forradalmi központi bizottság. - A letett, és újra visszahelyezett helyhatóság. - Henriot főparancsnokká lesz. - Május 31-ike. - A községtanács rendszabályai. - Június 2-ika. - A tizenkettő és huszonkettő elfogatása 590
VIII. Az új uralkodók minősége. - Mi okból követte őket Francziaország? 608
TARTALOM 621

IV. kötet:
ELŐSZÓ 1-3
ELSŐ KÖNYV
A FORRADALMI KORMÁNY FELÁLLÍTÁSA
I. FEJEZET 7-78
I. Az előbbi kormányok gyöngesége. - Az új kormány ereje. - A jakobinus absolutistikus dogmái és ösztönei
II. Szavainak és tetteinek ellentéte. - Hogyan palástolja arczfordulását. - Az 1793. júniusi alkotmány. - Szabadsági igéretek
III. Az elődgyűlések. - A távollevők aránya. - A szavazók egyhangúsága. - Indító okaik az alkotmány elfogadásában. - A szavazatokra gyakorolt nyomás. - Delegáltak kiválasztása
IV. Párisba érkeznek. - Mily óvatossággal vannak irántok. - Kényszer és csábítás
V. Jakobinus hitvallást tesznek. - Szereplök az augusztus 10-iki ünnepen. - Lelkesedésök
VI. A hegypárt fogásai. - Az augusztus 11-iki este a jakobinusoknál. - Az augusztus 12-iki ülés a conventben. - A delegáltak megkezdik a rémuralmat. - A jakobinus dictaturát a nép szentesíti
VII. E fogás eredménye. - A megyei fölkelés terjedelme és nyilvánulása. - Fő gyöngesége. - A nép nagy tömege bizalmatlan vagy tétlen marad. - A girondisták csekély száma. - Párthíveik lanyhasága. - A menekülő képviselők és föllázadt hatóságok aggályai. - Nem állítnak föl központi kormányt. - A convent kezében hagyják a katonai tekintélyt. - Engedményeik végzetes haladása. - A megyék egymásután visszalépnek. - A mérsékelt csalódása. - A jakobinusok ellenkező jelleme
VIII. Az utolsó helyi ellenállások. - A fölkelt városok politikai orthodoxiája. - Meghódolásukat csak egy föltételhez kötik. - Állam-okok ennek elfogadására. - Párt-okok ennek elvetésére
IX. A lázadó városok eltiprása. - Bordeaux. - Marseille. - Lyon. - Toulon
X. A girondista párt eltiprása. - A jobb oldali követek proscriptiója. - Hetvenháromnak bebörtönzése. - Huszonegynek kivégzése. - A többiek kivégzése, öngyilkossága vagy futása
XI. A forradalmi kormány felállítása. - Elve, tárgya, eljárása, eszközei, gépezete. - A jóléti bizottság. - A convent és minisztérium alárendeltsége. - A közbiztossági bizottság és a forradalmi törvényszék használata. - Közigazgatási központosítás. - Képviselők küldöttségei, nemzeti ügynökök, forradalmi bizottságok. - A felségsértési törvény. - A régi monarchia intézményeinek visszaállítása és súlyosbítása
MÁSODIK KÖNYV
A JAKOBINUS PROGRAMM
I. FEJEZET 79-135
I. A jakobinus-párt programmja. - Az elmélet elvont elve és magától való kifejlődése
II. A társadalom fogalma. - A társadalmi szerződés. - Az egyén teljes beolvadása a közösségbe. - Az állam a dolgok tulajdonosa. - Elkobzások és lefoglalások. - Az élelmiszerek és árúczikkek elővétele és behajtása. - Személyek toborzása a katonai szolgálat számára. - Személyes toborzása a katonai szolgálat számára. - Személyek toborzása a polgári szolgálat számára. - Az állam emberbarát, nevelő, theologus, erkölcstanító, bíráló, az eszmék és benső érzelmek igazgatója
III. Az állam czélja, az ember ujjászületése. - E munka két része. - A természeti ember visszaállítása. - E munka két része. - A természeti ember visszaállítása. - A társadalmi ember alakítása. - A vállalat nagysága. - Végrehajtására az erőszak alkalmazása jog és kötelesség
IV. A természeti ember két idomtalansága. - A tételes vallás. - Az orthodox vallás eltiltása. - Rendszabályok az esküt nem tett egyháziak ellen. - Rendszabályok az orthodox hívek ellen. - Az alkotmányos vallás lerombolása. - Az esküt tett papokra gyakorolt nyomás. - Az egyházak bezárása és a szertartások megszüntetése. - Az üldözés folytatása a consulság koráig
V. A társadalmi egyenlőtlenség. - A faji aristocratia gonoszsága. - Rendszabályok a király és a nemesek ellen. - A vagyoni aristocratia gonoszsága. - Rendszabályok a birtokosok és tőkepénzesek ellen. - A nagy vagyonok elpusztítása. - Rendszabályok megújulásoknak megakadályozására
VI. A polgár képződésére megkivánt föltételek. - Tervek az inség megszüntetésére. - Rendszabályok a szegények javára
VII. Az önzés elnyomása. - Rendszabályok a földmivesek, iparosok és kereskedők ellen. - Socialista tervek. - A federalismus elnyomása. - Rendszabályok a helyi, társulati és családi szellem ellen
VIII. A szellemek és lelkek alakulása. - A polgári vallás. - A nemzeti nevelés. - Az egyenlőségi erkölcsök. - A kötelező polgáriság. - Az emberi természet újjáalakulása és megszorítása a jakobinus typusnak megfelelőleg
II. FEJEZET 136-177
I. Az állam retrográd felfogása. - Ennek és a régi eszmének analogiája. - A régi és új világ különbsége. - Változás a körülményekben
II. Változás a lelkekben. - A lelkiismeret és keresztény eredete. - A becsület és hűbéri eredete. - Az egyén ma megtagadja önmagának teljes elidegenítését. - Indítóokai. - Még több indítóok a jelenkori demokratiában. - A választás jellege s a megbizott minősége
III. A jelenkori állam eredete és természete. - Ténykedései, jogai, korlátai
IV. Kisértetbe jő túllépni határain. - Előzmények és okok, melyekre hivatkozik
V. A közvetlen közérdek. - A kényszer hiányában áll. - Két ok a szabadság javára. - Az ember egyéni jelleme általában. - A jelenkori ember megszerzett bonyolultsága
VI. A közvetett közérdek. - Az önkéntes erők leggazdaságosabb és legtermékenyebb alkalmazásában áll. - Különbség az önkéntes és a felparancsolt munka közt. - Az emberi cselekvés önkéntes forrásai. - Mily föltétel alatt ömlenek, dolgoznak és termelnek. - Indítóok, melyeknél fogva tulajdonosaik kezében kell hagyni. - A magánterület terjedelme. - Az egyesek kedvök szerint kiterjeszthetik. - Az állam területe az a rész, melyről lemondanak. - Az állam kötelező ténykedései. - Az állam tetszése szerinti ténykedései
VII. A társadalmi szerszámok gyártása. - Ugyanazon elv alkalmazása. - Hogyan képződnek minden nemben a hasznos munkások. - A szükséges és elégséges föltétel az önkéntes források tisztelete. - Az állam köteles azokat tisztelni. - Kiapadnak, ha egy kézbe halmozzák össze. - A hazafiasság vége. - Más nemes akaratok vége. - Minden termelő képesség elszegényedése. - A jakobinus-rendszer romboló hatása
VIII. Ennek és más zsarnokságnak összehasonlítása. - II. Fülöp és XIV. Lajos. - Cromwell és II. Frigyes. - Nagy Péter és a szultánok. - A tömegnek, melyet fölemelnek és az erőnek, melylyel rendelkeznek, aránya. - A tömegnek, melyet a jakobinusok föl akarnak emelni és az erőnek, melylyel rendelkeznek, aránytalansága. - Vállalkozásuk képtelensége. - Kormányzási eszközül csak a physikai erőt tartották meg. - Kénytelenek azt kifejteni. - Kénytelenek vele visszaélni. - Kormányuk jellege. - Vezéreik megkivántató jelleme.
HARMADIK KÖNYV
A KORMÁNYZÓK
I. FEJEZET 178-247
A jakobinus vezérek lélektana
I. Marat. - Tehetségeinek és igényeinek aránytalansága. - Az őrült. - A becsvágyó őrjöngés. - Az üldözési mánia. - Az állandó lidércznyomás. - A gyilkos monománia
II. Danton. - Tehetségeinek bősége. - Állapotának és ösztöneinek aránytalansága. - A barbár. - Műve. - Bukása
III. Robespierre. - Tehetségeinek középszerűsége. - A pedáns. - Eszmék hiánya. - Frázisok tanulmánya. - A szenvedő önszeretet. - A megkeményült önszeretet. - A betölt önszeretet. - Elbizottsága. - Áldozatnak adja ki magát. - Sötét regényei. - Miben lesz hasonló Marathoz? - Miben különbözik tőle? - Az őszineségéről meggyőződött képmutató. - A legfőbb Lény ünnepe és a prairial 22-iki törvény. - Robespierre és a forradalom külseje és benseje
II. FEJEZET 248-324
A kormányzók
I. A convent. - A Lapály. - A Hegy. - A lelkek sülyedése. - Mily parádékban kénytelen részt venni a convent
II. Mily parádékat hajt vére. - Szolgasága és szolgaisága. - Része a bűnökben
III. A közjóléti bizottság. - A szakemberek. - Carnot, Prieur de le Cote-d'Or, Jean Bon Saint-André, Robert Lindet
IV. Az államférfiak. Billaud-Varennes, Collot d'Herbois, Robespierre, Couthon és Saint-Just. - Mily föltételekkel uralkodnak. - Veszélyeik. - Egyenetlenségeik. - A félelem és az elmélet nyomása
V. Hivatalos közegeik. - Saint-Just és Barére jelentései. - Az előadók és a jelentések minősége
VI. A kiküldött képviselők. - Mindenhatóságuk. - Veszélyeik és rettegésök. - Rokonai munkájoknak. - E helyzet eredménye
VII. A durva ösztönök kitörése. - Duquesnoy Metzben. - Dumont Amiens-ben. - A részegesek. - Cusset, Bourbotte, Monestier, Bourdon de l'Oise, Dartigoyte
VIII. Az őrültség közelsége. - A józan ész elvesztése. - Fabre, Gaston, Guiter és kelet-pyrenéi hadseregnél. - Baudot, Leba, Saint-Just, elődjeik és utódjaik a rajnai hadseregnél. - A dühös túlizgatottság. - Lebon Arras-ban, Carrier Nantesban
IX. A bűnök kifejlődése. - A hiúság és az élvezet szüksége. - Collot d'Herbois, Ysabeau, Tallien. - A tolvajok. - Tallien, Javogues, Roviére, Fouché. - A kegyetlenség két forrása. - Annak szüksége, hogy önmagok előtt bebizonyítsák hatalmokat. - Saint-Just Pas de Calaisban és Elsassban. - Collot d'Herbois Lyonban. - A képviselők nyomása a törvényszékekre. - A szenvedés és halál látásának gyönyöre. - Monestier, Fouché, Collot d'Herbois, Lebon és Carrier
III. FEJEZET 325-424
A kormányzók (folytatás)
I. A közigazgatási személyzet Párisban. - Minő csoportból szedi embereit. - E csoport elfajulása. - Tisztogazás a sectiók gyűléseiben. - Tisztogatás a népgyűlésekben. - A kormány nyomása
II. Az alsórendű vezetők minősége. - Hogyan kerítik magokhoz a helyeket és gyakorolják a hivatalokat
III. Egy külügyminiszter. - Egy főparancsnok. - A párisi községtanács. - Egy forradalmi bizottság
IV. A közigazgatási személyzet a vidéken. - A jakobinismus csekélyebb a megyei városokban, mint Párisban. - A jakobinismus csekélyebb a falvakban, mint a városokban. - A kis községekben nincsenek forradalmi bizottságok. - A helyhatóságok lanyhasága a falvakban. - A jakobinusok nagyon kis számúak a mezővárosokban és a kis városokban. - Kétes vagy kényszerített ügynökök a közép vagy nagy városok személyzetében. - A helyben szedett személyzet elégtelensége
V. Idegen személyzet bevitele. - A párisi jakobinusokat a vidékre küldik. - A lelkes városok jakobinusai a mérsékelt városokba mennek. - A székhely jakobinusai elözönlik a kerületet. - A közvélemény ellenállása. - A valóban jakobinus ügynökök szétszóródása és csekély száma
VI. Az így alakult személyzet minősége. - Az ügynökök társadalmi állapota. - Képtelenségök és garázdálkodásuk. - A közigazgatási tisztviselők Marneban és Aubeban. - Részegeskedés és dorbézolás. - A bizottságok és helyhatóságok Cote-d'Orban. - Elharácsolások és zsarolások. - A kegyelem árusai Bordeauxban. - A pecsét-feltörők Lyonban. - A nemzeti javak vásárlói. - Az ingóságok eladásai. - Sikkasztások és csalások. - Egy jegyzőkönyv a strassburgi polgármesternél. - Az ingatlanok eladásai. - A nyilatkozati biztosok Toulouseban. - A közigazgatási személyzet és a vásárlók társaságai a Provenceban. - A nantesi forradalmi bizottság
VII. A fegyveres erő, nemzetőrség, csendőrség. - Megtisztogatása és összeállítása. - A forradalmi hadseregek Párisban és a megyékben. - Az újonczok minősége. - Viselt dolgaik a falvakban és városokban, Páris és Lyon környékén. - A Marat-társaság, az amerikai huszárok és a német legio Nantesben. - A forradalmi kormánynak és a rémuralom személyzetének általános jelleme.

V. kötet:
NEGYEDIK KÖNYV.
A KORMÁNYZOTTAK.
I. FEJEZET 2-92
Az elnyomottak
I. A forradalmi irtás nagysága. - Az irtás négy művelete. - Kiűzés a kényszerített kivándorlás és a törvényes számkivetés által. - A kiűzöttek száma. - A test szabadságtól való megfosztás. - A megidézettek, az internáltak, az otthon elzártak, a bebörtönözöttek. - Számuk és helyzetük. - A gyilkosság ítélet után vagy ítélet nélkül. - Az ítélet után lefejezettek vagy agyonlőttek száma. - Más elpusztított életek számára vonatkozó újjmutatások. - Terjedelmesebb rombolás szüksége és terve. - A fosztogatás. - Terjedelme. - Az elharácsolás. - A tiszta veszteség. - Az egyesek és az állam tönkrejutása. - Legjobban az előkelőek vannak elnyomva
II. Az előkelőek értéke a társadalomban. - Az előkelőek különböző fokai és különböző fajai 1789-ban. - A társadalmi táborkar. - A nagyvilági emberek. - Jó modoruk. - Értelmi műveltségök. - Emberiességök és emberszeretetök. - Erkölcsi edzésök. - A gyakorlati emberek. - Ujonczozásuk. - Illetékességök. - Tevékeny jóságuk. - Ritkaságuk és becsök
III. Az előkelőek három osztálya. - A nemesség. - Testi és erkölcsi előkészítése a fegyveres életre. - Katonai szellem. - A tisztek viselkedése 1789401 1792-ig. - Mily alkalmazásra való volt e nemesség
IV. A papság. - Ujonczozása. - A hivatás vonzó tulajdonai. - Az egyháziak függetlensége. - Érdemök szilárdsága. - Elméleti műveltségök és gyakorlati jártasságuk. - Elosztásuk a területen. - Hivataluk hasznossága. - Viselkedésök 1789-től 1800-ig. - Bátorságuk. - Áldozatra való képességük
V. A polgárság. - Ujonczozása. - A régi uralom alatti és a modern hivatalnok különbsége. - A hivatalok birtokolása. - Testületek. - A hivatalnok függetlensége és biztossága. - A becsvágyak korlátoltak és ki vannak elégítve. - Nyugalmas, tisztes és józan erkölcsök. - Becsülést keresnek. - Értelmi műveltség. - Szabadelvű eszmék. - Tiszteletreméltóság és közbuzgalom. - A polgárság viselkedése 1789-től 1800-ig
VI. A fél-előkelőek. - Ujonczozásuk. - Falusi és czéhbeli syndikusok. - Választóik illetékessége. - Választóiknak érdekökben áll, hogy jól válaszszanak. - Képességök és tiszteletreméltóságuk. - Az emberek megrostálása a régi uralom alatt. - A fentartás és haladás föltételei egy család számára. - Örökösödési és személyi jog a vagyonra és rangra nézve
VII. Az egyenlőségi socialismus elve. - Az állapot minden felsőbbsége törvénytelen. - Ez elv jelentősége. - A polgáriatlan előnyök és élvezetek. - Hogyan érintik a forradalmi törvények az alsó osztályt is. - A tömegestül sújtott népességek. - A nép embereinek aránya a proscribáltak lajstromában. - Hogyan érintik a forradalmi törvények szigorúbban a nép előkelő embereit
VIII. A szigorúság növekszik az osztály emelkedésével. - A sajátképeni előkelőket ezen minőségökben sújtják. - Taillefer, Milhaud és Lefiot végzése. - A közvezeklés Montargisban
IX. A felsőbb osztály két jellemvonása: a vagyon és a nevelés. - E jellemvonások mindegyike vétség. - Rendszabályok a gazdag vagy jómódú emberek ellen. - Tömegestül és szakok szerint sújtják. - Rendszabályok a tanult és csiszolt emberek ellen. - A műveltség és kitűnőség veszedelmes. - «A tisztes emberek» általános proscriptiója
X. Kornicínyzottak és kormányzók. - A Sévres-útczai foglyok s a Croix-Rouge forradalmi bizottsága. - A kis trónörökös és nevelője, Simon. - Bírák és bíráltak. - Trinchard és Cofíinhal, Lavoisier és André Chénier.
II. FEJEZET 94-193
Az élelmi szerek
I. A gazdászati művelet bonyodalmassága, mely a közvetlenül szükséges tárgyakat a fogyasztó által elérhetőkké teszi. - A művelet föltételei. - A rendelkezés alá eső előlegek. - Mely esetekben nem lehet rendelkezni az előlegekkel. - Mely esetekben nem akar előlegeket nyújtani birtokosa
II. A jakobinus politika gazdasági eredményei 1789-től 1798-ig. - Merényletek a tulajdon ellen. - Közvetlen merényletek. - A parasztlázadások, a tényleges elkobzások és a socialistikus dogma kikiáltása. - Közvetett merényletek. - A közvagyon rossz kezelése. - Az adók átalakítása és a bevételek semmisége. - A kiadások túlzása. - A hadi és élelmezési költségvetés 1798-tól fogva. - A papirpénz. - Túlságos kibocsátás. - Az assignáták hitelvesztése. - A közhitelezők s minden bármily hitelező tönkrejutása. - A kamatláb a forradalom alatt. - A kereskedelem és ipar szünetelése. - Az új birtokosok rossz gazdálkodása. - A termelő munka csökkenése. - Egyedül a mezei kisbirtokos dolgozik hasznosan. - Miért utasítja vissza az assignátákat. - Nem köteles többé azonnal eladni termékeit. - Az élelmi szerek drágasága. - Nehezen és kis mennyiségben jutnak a piaczra. - A városok drágán vesznek és olcsón adnak el. - A drágaság növekedése s az inség kezdete. - Az árak 1798. első felében
III. A nyomor első és általános oka. - A forradalmi kormány socialistikus elve. - Kiegészítő rendszabályok a nagy vagy középbirtok ellen. - Az utolsó fenmaradt testületek kisajátítása, roppant sok papirpénz kibocsátása, kényszer-árfolyam, kényszer-kölcsön, az érczpénz és ezüstnémű beszedése, forradalmi adók, a nagyban való munka külön közegeinek megszüntetése. - Rendszabályok a kis birtok ellen. - Maximum, az élelmi szerek és a munka behajtása. - A boltos, földmíves és munkás helyzete. - A kicsinyben való munka elleni rendszabályok eredménye. - Az eladás szünetelése
IV. Az inség. - A vidéken. - Párisban. - Az élelmi szerekre várók hosszú sora Párisban a forradalmi kormány alatt. - Az élelmi szerek minősége. - A nyomor és a fájdalom
V. A forradalmi orvosszerek. - Szigorúság az engedetlenek ellen. - Rendeletek és végzések, melyek az államot teszik az élelmi szerek egyetlen letéteményesévé és osztogatójává. - Kísérletek a munka összeírásának behozatalára. - A földműves elcsüggedése. - Vonakodik dolgozni. - Rendeletek és végzések, melyek az aratásra kényszerítik. - Makacssága. - A földmívesek ezrenként vannak bebörtönözve. - A convent kénytelen kiszabadítni őket. - Véletlen körülmények, melyek Francziaországot megmentik a végső éhségtől
VI. A forradalmi kormány lazulása Thermidor után. - A maximum eltörlése. - A földmíves új helyzete. - Újra kezdi a földet mívelni. - A mag behajtása az állam által. - A földmíves a magánosokon szerez kárpótlást. - Az assignáták növekedő szaporodása és hanyatlása. - Mely osztályokra nehezül a teher. - Az inség és a nyomor a III. évben és a IV. év első felében. - A falukon. - A mezővárosokban és a kis városokban. - A közép és nagy városokban
VII. Az inség és nyomor Párisban. - A kormány rendszabályai a főváros élelmezésére. - Mibe kerül ez havonként a kincstárnak. - A hideg és az élelemhiány az 1794:-95-iki télen. - A kenyér minősége. - A napi adag csökkenése. - Leginkább a városi alsó nép szenved. -
A physikai szenvedés és kétségbeesés túlsága, öngyilkosságok és kimerültségből való elhalások 1795-ben. - A kormányzók ebédjei és vacsorái. - A nyomortól elpusztult életek száma. - A socialismus eredményei a jólétre és halandóságra alkalmazva.
ÖTÖDIK KÖNYV.
A FORRADALMI KORMÁNY VÉGE.
I. FEJEZET 195-291
I. A convent thermidor 9-ike után. - Visszahatás a terroristák ellen. - Általános utálat a conventi tagok iránt. - Mily veszélyek fenyegetik őket, ha kibuknak a hatalomból
II. Rendeletek a két harmad újraválasztásáról. - A szavazók kis száma. - Mily fogásokkal akadályozzák a választókat, hogy a rendeletek fölött szavazzanak. - Csalások a szavazatok összeszámításában. - A rendeletek erőszakos fentartása. - A tape-dur-ök kiszabadítása és ujonczozása. - A katonaság és tüzérség felhasználása. - Vendémiaire 13-ika
III. A directoriumot a királygyilkosok közöl választják. - Ez a magához hasonlókból választja ügynökeit. - A fő anti-jakobinusokat megfosztják polgári jogaiktól. - A terroristákat szabadon bocsátják s visszahelyezik polgári jogaikba. - Bloisban látható
a példája a kiszabadításoknak s az új közigazgatási személyzetnek
IV. A közvélemény ellenállása. - A IV. évi választások Párisban és a vidéken. - A directoriumot túlzó jakobinusok fenyegetik. - A jakobinus közigazgatás kényszerű megenyhítése
V. Az V. évi választások. - A választottak minősége és érzelmeik. - Az új többség a törvényhozó testületben ; elvei és programmja, - A jakobinus kisebbség veszedelme és aggódása. - A mérsékelt párt határozatlansága, megoszlása, aggályai és gyöngesége. - A jakobinus párt határozottsága, lelkiismeretlensége, ereje és eljárásai. - Fructidor 18-ika
VI. A directorium dictaturája. - Uj kiváltságai. - A törvényhozó testület megtisztítása. - A közigazgatási és bírósági hatóságok megtisztogatása. - A katonai bizottságok a vidéken. - A hírlapok elnyomása. - A szavazási jogot egyedül a jakobinusoknak tartják fenn. - A directorium önkénye. - A rémuralom megújítása. - A nyaktilót a deportálás pótolja. - Hogyan bánnak a deportáltakkal útközben Guyana. Ré és Oléron szigetek felé. - A jakobinus hűbériség visszaállítása
VII. A rémuralom törvényeinek alkalmazása és súlyosbítása. - Rendszabályok a polgári vallás erőszakolására. - A papok elfogása, deportálása, kivégzése. - Ostracismus terve az egész anti-jakobinus osztály ellen. - A ki nem vándorolt nemeseket vagy megnemesítetteket idegenekűl nyilvánítják. - Rendeletek minden osztályú kivándorolt ellen. - Más rendszabályok a birtokosok maradványai ellen. - Csőd, kényszerkölcsön, törvény a kezesekről
VIII. A propaganda és hódítás politikája külföldön. - A béke követsége és előnyei. - A fructidoriánusok indokai az Angolországgal való alkudozások megszakítására és a szomszéd országok megtámadására. - Hogyan alapítanak új köztársaságokat. - Hogyan kormányozzák azokat, miután megalapították. - Külföldi rablásaik becslése. - A háborúban elveszett franczia életek száma
IX. A nemzet ellenszenve a fennálló uralom iránt. - Az állam bénultsága. - A jakobinus párt benső viszálkodása. - A VI. floréal 22-iki államcsíny. - A VII. prairial 20-iki államcsíny. - Lehetetlen életre való kormányt állítni fel. - Barras és Sieyés tervei
X. A felekezet és párt társadalomellenes jellege. - A polgári és katonai Francziaország ellentéte. - Az újjászervezés elemei a katonai intézményekben, szokásokban és érzelmekben. - A VIII. brumaíre 18-án felállított uralom jellege.

Témakörök