Táborlakók, diaszpórák, politikák

Előszó

Az MTA Politikatudományi Intézetében működő, laza szerveződésű Nemzetközi Migráció Kutatócsoport ötödik „tarisznyás" kötetét tartja kezében az olvasó. Az 1995. évi évkönyv tanulmányai a címadó három fő téma köré rendeződnek. Az elmúlt években a hazai migrációs színtéren a délszlávok, a kínaiak és az erdélyi magyarok vándorcsoportjai voltak a főszereplők. A menekülttáborokat elsősorban a délszlávok töltötték meg, a kínaiak és az erdélyiek esetében az eltérő kulturális háttérből fakadó beilleszkedés/befogadás kérdései izgalmasak, nemkülönben a kül- és belpolitikai mező jó szándékú, de eltérő értékrendet valló, eltérő érdekeket képviselő szereplőinek vélekedései mindezek kezeléséről. 1995-ben előbb elcsendesedett, majd felerősödött, végül formálisan véget ért a háború Boszniában. Magyarországon előbb bezártak egy kisebb menekülttábort, majd megnyitották a legnagyobbat, amit eddig nem működtettek. A menekültek száma a statisztikai adatsorok szerint lassan csökkent az év során, annak ellenére, hogy volt egy nagyobb menekülthullám (sok jel szerint a szerbiai hatóságok aktív támogatásával). Sőt: a háború végével sem szűnt meg a menekültek érkezése, miközben repatriálásuk kérdése is felmerült a nemzetközi és hazai szervezetek előjegyzési naptáraiban. A táborlakók maradtak vagy költözködtek (másik táborba vagy azon kívülre, itthon vagy más országba). Hétköznapjaikról, átélt megrázkódtatásaikról, döntési nehézségeikről, egymás közti viszonyaikról és a táboron kívüli világgal alakuló kapcsolataikról adnak képet a kötet első részének tanulmányai, legyenek azok tudományos igényű elemzések vagy élménybeszámolók. Vissza