Toldalékrendszerezésünk vitás kérdései

Szerző

T. Somogyi Magda

Szerkesztő

Kiss Gábor

Róbert Zsófia

Budapest

'T. Somogyi Magda: Toldalékrendszerezésünk vitás kérdései ' összes példány

Kiadó:	Tinta Könyvkiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	2000
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	115 oldal
Sorozatcím:	Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához
Kötetszám:	3
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:	963-860-138-8

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

A magyar nyelv alapvető sajátossága a szavak sokrétű toldalékolhatósága, gazdag alaktani rendszere. A toldalékok hagyományosnak számító hármas, képző-jel-rag szerinti osztályozása több ponton is vitatható. A Toldalékrendszerezésünk vitás kérdései című értekezésben T. Somogyi Magda elsősorban azzal foglalkozik, hogy a különböző toldalékkategóriák milyen szempontok alapján különíthetők el egymástól, és valójában hány kategóriára van szükség a mai magyar toldalékrendszer megfelelő leírásához. Röviden kitér a mai angol, német, orosz, török és finn nyelv toldalékrendszerezési gyakorlatára is. Választ keres arra - a megfelelő besorolási kritériumok kiválasztása alapján -, hogy pl. a ma fokjelként értelmezett -BB (ma-gas-abb, okos-abb), valamint az -É birtokjel (Pistá-é, tanuló-é) valóban jel-e, vagy inkább képző, illetőleg a denominális -ÉK (Kovács-ék, anyám-ék) formáns besorolható-e továbbra is a képzőkhöz. Felvázolja az adott problémakörök tudománytörténeti előzményeit, és ütköztetve a... Tovább

Tartalom

Előszó 7
Bevezetés 8
1. A dolgozat tárgya és célja 8
2. A téma feldolgozásának módja 10
I. A toldalékrendszerezés elméleti megközelítése a magyar nyelv sajátosságai szempontjából 12
1. A toldalékoknak a szóalakon belül elfoglalt helyével kapcsolatos kérdések 12
1.1. A csak szóalakzáró helyzetben előforduló morfémák 14
1.2. A csak szuffixumsorkezdő helyzetű toldalékok 18
1.3. A középhelyzetű toldalékok 25
1.4. A toldalékok egymáshoz viszonyított sorrendje 27
2. A toldalékoknak a tőhöz való kapcsolhatóságára vonatkozó kérdések 31
2.1. A szófaji meghatározottság 31
2.2. Az általánosság 33
2.3. A kötelezőség 34
3. A ragozás és a szóképzés elhatárolása 35
3.1. Az elhatárolási kritériumok összegzése, alkalmazása a magyarban 36
3.2. A harmadik toldalékkategória 38
II. A toldalékrendszerezés gyakorlata történeti és összehasonlító szempontból 41
1. Toldalékrendszerezésünk története 41
2. A toldalékrendszerezés mai gyakorlata más nyelvek nyelvtanainak tükrében 52
2.1. A mai angol toldalékrendszerezési gyakorlat 53
2.2. A mai német toldalékrendszerezési gyakorlat 54
2.3. A mai orosz toldalékrendszerezési gyakorlat 56
2.4. A mai török toldalékrendszerezési gyakorlat 56
2.5. A mai finn toldalékrendszerezési gyakorlat 58
3. A toldalékmeghatározások a mai magyar nyelvtanokban 59
3. 1. A MMNyR. toldalékrendszerezési szempontjai 59
3.2. A MMNyR.-t követő nyelvtanok definíciói 60
3.3. A funkcionális és formális szempontok előtérbe kerülése a toldalékok elhatárolásánál 60
3.4. A toldalékok elhatárolásának legújabb megfogalmazásai 62
III. A vitatott besorolású toldalékok 65
1. Jel vagy képző? 65
1.1. Az -É morféma helye a toldalékrendszerben 65
1.2. Az -ÉK morféma helye a toldalékrendszerben 69
1.3. A -BB morféma helye a toldalékrendszerben 71
1.4. A névszókhoz járuló -ÍK morféma helye a toldalékrendszerben 74
1.5. A -DIK morféma helye a toldalékrendszerben 76
1.6. A -HAT morféma helye az igei toldalékok között 78
2. Jel vagy rag? 79
3. Rag vagy képző? 86
3.1. A melléknevekhez járuló ragok vagy képzők 87
3.2. A főnevekhez járuló esetragok vagy határozószó-képzők 92
4. A toldalékrendszerezéssel érintkező egyéb kérdések 96
4.1. A vitatható besorolású igenévi toldalékok 96
4.2. (Képzőszerű) utótagok vagy (utótagszerű) képzők 99
4.3. A prefixumszerű előtagok 102
Összegzés 103
Felhasznált irodalom 105
Névmutató 114