Hogyan dolgozzunk?

Tartalom

Bevezetés 7
Első rész: A MUNKÁRÓL ÁLTALÁBAN 9
1. A szellemi és a fizikai munka 9
A pszichofizikai munka elemzése. A szellemi munka céltudatossága. Miféle munka a legösibb?
2. A munkakedv keletkezése és fejlődése. 16
Bücher tanítása a munkának S a természetes ritmusnak keletkezéséröl. Magyarázatának téves volta. A lustaság és legyőzése.
3 A romantikus életfelfogás és az aprómunka 23
A kezdetleges ember és a modern ember.
4. A vértanuság romantikája 27
A vértanuk erkölcsi igazsága. A szenvedésben és a halálban való romantikus kedvtelés. A romantikus életfelfogásnak néhány el-lenfele. A színészieskedő vértanuság. A modern ember nyugtalansága. Az igazi szeretet több munkát S kevesebb áldozatot kiván. Kereszténység S vértanuság. Forradalmiság, anarchizmus, utopizmus, titánkodás. A szocializmus álláspontja. A vértanuság jelentkezési formái az egyes nemzeteknél. Hitvallás S nemzeti jellem. Osztályharc. Bohémség.
5. A munka etikai és metafizikai jelentősége 40
Az egyéneknek és a társadalmi osztályoknak jellemét a munka formálja; a katonai S az ipari típus. A haladás a munka útján valósul meg. Szinergizmus. A »Hogyan dolgozzunk ?« kérdés fontossága.
Második rész. A SZELLEMI, FÖKÉPPEN A TUDOMÁNYOS MUNKA 44
6. Elmélet és gyakorlat. A munka motívumai 44
Az ész és az érzelem kölcsönös viszonya Az elmélet szükségessége. »Tudomány a tudományért vagy »tudomány az élet szolgálatában«? Gondolkodás és lelkesedés. A gondolkodás három módja.
7. Milyen jellegű a tudományos munka? 50
Pontosság és gondosság; a mindennapos jelenségek iránti érzék; az aprómunka. A munkamegosztás mint történeti elv. A szakmunkásság, a specializálódás. A munkamegosztás S a munkaszervezés.
8. Mi az általános műveltség? 58
A munka osztályozásának szükségessége. Természetes és mechanikus osztályozás. Az osztályozás a konkrét logika feladata. Az általános műveltség: a szervezett és szerves tudás. A félműveltség és a dilettantizmus. Az általános műveltség erkölcsi jelentősége. Az általános műveltség megszerzésének némely módszere.
9. Hogyan olvassunk? . . . Az olvasmányokra vonatkozó tanácsok. Az olvasmány mint az általános müveltség eszköze. 65
10. A könyvekről A könyvtárról 68
11. A jegyzetekről 69
Az anyag csoportosításának fontossága.
12. Az utazásról 70
Az utazásnak müvelö hatását túlbecsülik. A modern vándorkedv. Az utazásnak nemzeti formái.
13 A város és a vidék 71
A város és a vidék közötti különbség eltűnőben. A közlekedés. A művelődés lehetőségei a városban és a vidéken.
14. A magány 73
15. A főiskolák által nyujtott műveltségről 74
Az egyetem elavult intézmény Az előadások tartásának módja is elavult; a könyvek fokozódó jelentősége. Szemináriumok. Továbbképző tanfolyamok főiskolát végzettek számára. Második egyetem felállításának szükségessége. A tankönyvek; csehnyelvű tankönyvek hiánya.
16. Rövid megjegyzés a vizsgákról 80
17. A tudomány népszerűsítéséről 81
Népszerű főiskolai tanfolyamok. A népszerűsítés veszedelmei. Az ifjúsági irodalom.
18. A művészet népszerűsítése könnyebb feladat, mint a tudományé 84
John Ruskin.
19. Az önművelésről 85
Önnevelés és önképzés. Művelődési szintézis szüksége. Idegen nyelvek tanítása. A szláv szellem. A német nyelv szelleme ellen és az angol mellett. Világ-műveltség S cseh gyökeresség. Az egyesületi élet előnyei. Munka-program szüksége.
20. A társadalmi és politikai műveltség. 95
Politika és tudomány. Az egyén és a társadalom viszonya: lélektani, de ugyancsak ismerettani és etikai probléma. Az igazság és a többség. A többségi elv mint átmeneti meg-oldás. Az individualizmus jogosultabb, mint a kollektivizmus A vezetö problémája. Lelkesedés és kritika. Nemcsak a parlamentben végeznek politikai munkát. Tacitus consensus: a közvélemény. A taktika kérdése.
21. A megalkuvásról 108
Morley munkája. A megalkuvás elvi kérdésekben: etikai és politikai dilettantizmus. Becsületességet!
Irodalom 111
Névmutató 112
Jegyzet a könyvalakban megjelent első kiadáshoz 113
Jegyzet a könyvalakban megjelent második kiadáshoz . . 115

Témakörök