A világforradalom

Tartalom

Előszó
I.
COMENIUS VÉGRENDELETE
Prága: 1914 augusztustól-decemberig
Békítési kísérlet Szerbia és Bulgária között 1914. - Hasonló kísérlet
Szerbia és Ausztria között 1912. - A háború kitörésekor Németországban. - A helyzet Prágában 9
2
Első érintkezésem az ententeállamokkal a háború alatt. - Állandó
kapcsolatok létesítése. - Az első hírek Londonból az entente katonai
terveiről. - Németországi és hollandiai utam szeptemberben és októberben 15
3
Kritikus helyzet a harctereken. - Hosszú ideig fog-e tartani a háború
és ki fog győzni? - Marne - Ypern. - Szerb győzelmek. - Orosz
sikerek Ausztria ellen, sikertelenségek Németországgal szemben. 19
4
Remények Oroszországban. - Tárgyalások dr. Scheinerrel. - Kétségeim 22
5
A kritikátlan ruszofilizmus ellen. - Orosz nyilatkozatok. - A hivatalos Oroszország szláv programmja. - A pravoszláv Oroszország és
a katholikus Ausztria harca a pravoszláv kis nemzetekért a Balkánon
és a katholikus lengyelek 25
6
Az aktív külföldi harc elhatározása: szemlélődések a két hadviselő
fél kilátásai felett: a szövetségesek és ezzel az osztrákellenes programm győzelmének a lehetősége. - Jövendőbeli államunk gazdasági
és financiális alapjai, határai, különösen Szlovenszkóé 32
7
Csehszlovákia és Jugoszlávia közötti korridor terve. - A délszlávokkal való együttműködés kezdete 35
8
Utolsó tárgyalások hivatalos osztrák személyiségekkel (Thun és
Koerber) és német politikusokkal. - Ausztria képtelensége reformokra 36
9
Dr. Benes 40

10
Viszonyom Ausztria-Magyarországhoz a háború előtt.-- A-világháború, mint a világ egységes organizációjának kísérlete Németország
s Ausztria nacionalista imperializmusa ellen a Nyugat vezetése mellett. - A pángermán Berlin - Bagdad. - Főfeladatunk külföldön:
hadsereg szervezése hadifoglyokból. - Érettek vagyunk-e egy önálló
csehszlovák állam kormányzására és fentartására? - Osztrákellenes
akció terve. 42
ROMA AETERNA
Róma: 1914 decemberétől 1915 januárjáig
11
Első érintkezés az entente hivatalos képviselőivel. - Szerb és horvát
kapcsolatok. - A dalmát kérdés. - Az olasz aspirációk tulajdonképeni célja. - Álláspontom a délszláv kérdésben . 51
12
Viszonyunk a többi szlávokhoz, különösen Oroszországhoz. . . 58
13
Viszonyunk a többi szövetségeshez. - Olaszország és a hármasszövetség: Olaszország nem fordul az entente ellen . 60
14
A Vatikán és a háború. - Pállfy gróf Ausztria katholikus küldetéséről. - A Vatikán s a hadviselő államok katholikusai. - Katholikus
propaganda. - Rómából Genfbe 62
III.
ROUSSEAU SZÜLŐVÁROSÁBAN
Genf: 191S januárjától szeptemberig
15
Svájc előnyei egy külföldi akció szempontjából. - Svájci kolóniánk
szervezése. - Az összeköttetés Prágával. - Első kisérlet az összes
kolóniák megszervezésére. - Elénk érintkezés Párissal. - E. Denis.
Külföldi lapjaink. - Dürich képviselő megérkezése 67
16
Svájc szimpátiája. -- Együttműködés a délszlávokkal. - Bulgár ellentétek. - Az érintkezés lebonyolítása Oroszországgal (Svatkovskij). 73
17
Első látogatásom Párisban s Londonban. - Memorandum Grey részére. - Benckendorffhál. - Tanácskozások Denisvel. - Vesnid szerb
követ 76
18
Olaszország hadüzenete Ausztriának. - A délszlávok nyugtalanok a
londoni szerződés (április 26) miatt. - Harctéri helyzet 1915 nyarán
és a háború tartamának problémája. - Aggodalmaim egy eldöntetlen háború miatt. - Az állásharc. - Utam Lyonba s Milánóba. 78
19
Nyilt fellépésem Ausztria ellen Hus napján. - Miért aránylag ily későn? - Pénzügyi okok 80
20
Az Ausztria elleni harc humanista szempontból is indokolt: Zikka vagy
Comenius? - Tolstoj pacifizmusa. - Romain Rolland. - Pacifizmus
a militárizmus ellen. - Egy cseh hadsereg szükségessége, amely csak
Oroszországban alakitható meg. - Hirek Oroszországból, külön futárjaink Oroszországba s más államokba 82
21
A felelősség kérdésé: Ausztria és Németországa főbűnösök. - Ausztria
nagyobb felelősséget visel, mint hitték 87
22
Ausztria üldöz bennünket Svájcban. - Mérgezési kisérlet? - Svájc,
mint a nemzetiségileg és nyelvileg vegyes állam mintaképe. - Az
internationalizmus nem akadály a nemzetiségek számára. - A svájci
irodalom s a demokrácia 92
IV
NYUGATON
Páris és London: 1915. szeptembertől - 1917. májusig
23
A harci központ áthelyezése Londonba és Párisba.-Dr. Benes megérkezése külföldre 97
24
Denis tanár 99
25
Külföldi kolóniáink, különösen az amerikai és oroszországi. - A kolóniák egységes organizációjának keresztülvitele s az oroszországi ellentétek rendezése. - A Dürich-affér 100
26
A Nemzeti Tanács, keletkezése és elismerése a kolóniák által. . 105
27
Külföldi propagandánk jellege. - Kulturális és politikai propaganda.
Ellenpropaganda és kémkedés. - A szabadságmozgalom finanszírozása, . 108
28
Angolországban. - Mint tanár a londoni egyetemen. - Első előadásom (1915 október 19.) A kis nemzetek problémája az európai krízisben. - Asquith mint elnök az előadáson. - Az első jelentős politikai
siker. -A kis nemzetekről szóló előadásom tárgyi eredményei ,115
29
A harctéri helyzet 1915 nyarán és őszén. - Memorandum a küzdő
felek hadi erejéről (november végén). - Kiáltvány Ausztria ellen (1915
november 14.) 117
30
Párisi látogatásom 1916 január végén. -Tárgyalásom Brianddal (február 3.-án) és annak politikai jelentősége: Briand megígéri osztrákellenes programmunk hivatalos támogatását. - Elfogultság Ausztria
irányában. - Régi és új párisi ismeretségek 121
31
Vesnicnél. - Izwolskijnál. - Növekvő bizalmatlanság Oroszországgal
szemben Franciaországban és Angliában. - Sorbonnei előadásom a
szlávokról és a pánszlávizmusról (február 22.-én.) 123
32
Stefánik. - Feladata: Hadseregünk megalakítása Oroszországban és
Franciaországba való elszállítása. - Ugyanez a feladat Olaszországban . . 127
33
Visszatérésem Londonba (1916 február 26.) és az angolországi propagandavezetése 1917 májusáig. -Három londoni barátom: Mr.Steed,
Mme Rose és Seton-Watson. - Nemzeti programmunk elterjesztése
a szövetségesek között 431
34
London és Páris. - Franciaország, Anglia és kultúráik. - A francia
s az angol irodalom. - A francia forradalom s a restauráció problémája. - A francia (román) dekadencia problémája: romantizmus és a
túlhajtott szexualizmus. - Zola naturalizmusa, mint romantizmus.
Comte és deMaistre. - Katholikus áramlatok. - Új irodalmi irányok
s azok aktivizmusa 134
35
Az angol bölcselet és irodalom: Hume, mint a modern szkepszis bölcsésze. - Darwin, Mill, Spencer. - Az angol „prüdéria": itt nincs romantikus szekszualismus, mint Franciaországban, de a katholikus íreknél igen. - Protestantizmus és katholicizmus, - Az angol írónők nagy száma.-A nő helyzete a háborúban-Az angol irodalom. - Humanitás és kultúra. 140
36
Viszonyom a kormányhoz, a politikusokhoz s az újságírókhoz. - Evans,
Bryce, Morley, Hyndman, Vinogradov, Sarolea s mások. - Ellenfeleimmel való érintkezésem. - Az irek és a suffragettek. - Látogatásaim nyilvános gyűléseken. - A Webbek, Shaw és Chesterton. - „John
Bull". - Propagandánk. - Cseh-angol történelmi vonatkozások. - A
Zanardi-Landi eset. - Templomokban 144
37
Viszonyom Oroszországgal és az oroszokkal (Benckendorff, Árgus,
Dioneo, Krapotkin, Miljukov és az orosz duma-tagok küldetése. Amfiteatrov). - Cseh hírnökök Oroszországból. - Dmowski. . . .148
38
A délszlávok: - Délszláv Tanács. - Supilo, Hinkovió, Vosnjak, Potoénjak, Mestrovió. - Jovanovió szerb követ s elődje Antonijevió.- A
szerb Savié, Popovic, Velimirovió. - A trónörökös és Pasié Londonban (1916 április). - Az Olaszországhoz és a kúriához való viszony feletti vita (a londoni szerződés). - Légióink felállítása Itáliában is lehetséges. - Szerb-cseh gyűlések. - A párisi montenegrói
tanács. - Seton-Watson és Steed a délszlávok ért. - Érintkezésem
Supiloval 150
39
A londoni cseh kolónia. - Vajanskij halála. - Megint egy mérgezés? . 152
40
A háború filmen. - A front 1916-ban és 1917 elején. - A véres Verdun.
- Az angol hadsereg gyarapodása s befolyása a fronton 3916 eleje
óta. - A Dardanellák feladása. - A mezopotámiai vereség. - A jütlandi tengeri diadal. - Az olaszok Görzben. - Az oroszok győznek átmenetileg Brusilov vezetése alatt, de a szláv hadseregek (az orosz és
a szerb) akcióképtelenné lesznek. - Románia beavatkozása a háborúba. - Hindenburg és Ludendorff a német hadsereg élén. - Változás
a francia hadvezetésben. - A franciák (Nivelle) és az angolok sikertelenségei 1917 tavaszán. Sarrail tábornok a Balkánon. - Az orosz forradalom és Amerika fellépése Németország ellen (1917 április 153
41
Az 1917-es esztendő, mint az ismételt békeajánlatok éve. - A németek s az osztrákok 1916 december 12.-én békét ajánlanak. - Wilson
elnök a békefeltételek iránti kérdésével aktive beavatkozik az európai eseményekbe. - A szövetségesek válasza Wilsonnak 1917 január
12.-én.- E válasz jelentősége számunkra: felszabadításunk megigérése. - A németek egyenesen Wilsonnal közlik feltételeiket (január
29.-én). - Károly császár békeakciója Párisban és Londonban. - Szocialista békeakciók a cárizmus bukása után. - Az ideiglenes orosz
kormány. - A munkásság és az orosz hadsereg. - A szociáldemokrácia
Németországban és Ausztria-Magyarországon 160
42
A szövetségesek válasza Oroszországnak s dezavuáltatásuk képviselőink által. . 163
A PÁNSZLÁVIZMUS ÉS FORRADALMI HADSEREGÜNK
Pétervár-Moskva-Kiew-Vladiwostok:
1917 májustól- 191 8 április 1.
43
Programmtelegramm Miljukovhoz. - Utazásom Oroszországba Norvégián és Svédországon át. - Megérkezésem Pétervárra Miljukov
visszalépése után. - A propagandamunka organizációja Pétervárott.
- Viszonyom a kormányhoz (Lvov herceg, Tereséenko) és az entente követekhez. - Mr. Root amerikai missziója. - Voska, Henderson
és Vandervelde. - Orosz politikusok és pártvezérek, 169
44
A cári Sodorna és Gomorrha. - Nemcsak az udvar, de az orosz nép
nagy része is demoralizált. - Rasputin. - Nyugat hálátlansága Oroszországgal szemben avagy: elárulta-e Oroszország a Nyugatot? - A
szerencsétlen háború s a forradalom, mint az irodalom egyik igazolója. . 176
A cári Oroszország szláv tervek nélkül. - A cár határozatlan ígéretei. - Sazonov. - Oroszország titkos szerződései leleplezik az orosz
aspirációk igazi célját: Konstantinápoly s a tengerszorosok elfoglalása. - Alexejev tábornok.-A Lengyelország és Ukraina elleni „szláv"
politika 183
46
Titkos londoni szerződés Itáliával. -Supiló Pétervárott. .190
47
A Druzina keletkezése s brigáddá fejlődése (1914 - 1916). - Az orosz
katonai hatóságok eleinte csak egy propagandaosztályt kívánnak.
- Ellentétek a kolóniánál 192
48
Kísérletek a brigádnak hadsereggé való fejlesztésére. - A cár eredménytelen beleegyezése a szláv foglyok felszabadítására. - A Dürich-féle Nemzeti Tanács. 197
49
Az ideiglenes kormány engedélyezi egy csehszlovák hadsereg szervezésének szabályzatát (1917 március 24). -A Dürich-féle Nemzeti Tanács feloszlása. 202
50
Az orosz hatóságok indokai hadseregünk megalakítása ellen. - Az
orosz forradalom jóváteszi az ellenünk elkövetett igazságtalanságot.
A szerb légió 204
51
A párisi Nemzeti Tanács képviseletének megszervezése. - Az akciók
leegyszerűsítése 211
52
Hadseregünk Franciaországnak van szánva. - Az első csapattestet
végre elismeri a főhadiszállás (október 9.-én) - Duchonin tábornok.- Orosz tisztek hadseregünkben 215
53
Demokratikus hadsereg megszervezésének nehézségei a chaotikus
Oroszországban. - A cseh és a szlovák mint katona 218
54
A bolsevista fordulat (1917 november 7). - Az entente viselkedése.
Megegyezésem Muravjev bolsevista generalisszimusszal Kiewbe
fegyveres semlegességünkről és szabad elvonulásunkról. - Csapattestünket a franciaországi hadsereg részének jelentjük ki 225
55
Bolsevizmus és kommunizmus 229
56
Bolsevizmus hadseregünkben 236
57
Viszonyunk Ukrainához 239
58
Tárgyalások hadseregünknek a román frontba való beosztásáról.-Tartózkodásom Jassyban (1917 októberének végén). - A király, Bratianu
és Take Jonescu. - Egyéb találkozásaim Romániában 241
59
A benemavatkozás alapelve s hadseregünk Franciaországba való vonulásának okai. - A bolsevisták orosz ellenfeleinek katonai és politikai
tehetetlensége. -Tárgyalásaim Kornilowal, Alexejevvel és Miljukovval. - A kiewi incidens. - Trockij és Lenin az entente segítségét
akarják még a béketárgyalások alatt is (1918 februárjában) a hadsereg
reorganizációja miatt - Trockij még a békekötés után is keresi a
segítséget. - A bolsevisták békéje Németországgal. - A bolsevisták
viszonya Németországhoz s ennek jelentősége felszabadításunkra. 243
60
A Szibirián való átvonulás szükségessége. - A helyzet a harctereken.
Utolsó tárgyalásaim Moskvában a bolsevistákkal. - Hadseregünk pénzügyi biztosítása. - Moskvából való elutazásom (19x8 március 7). 254
61
Szibirián át Wladiwostokba. 258
VI
A TÁVOLI KELETEN
Tokió: 1918 április 6.- 20.
62
Wladiwostokból Koreán át Japánba. - Tokióban. - Európa Tokióban. - Érintkezésem a követekkel s a japán külügyminisztériummal. - Memorandum Wilson elnök számára Oroszországról és a
bolsevizmusról. - Czernin támadása és bukása. - Ausztria és Magyarország elnyomott népeinek kongresszusa Rómában (1918 április 8)
Tokióból az Egyesült Államokba 261
VII
AZ AMERIKAI DEMOKRÁCIA.
FINIS AUSTRIAE.
Washington: 1918 április 20.-november 20.-ig.
63
A Csendes oceánon át.- A politikai és harctéri helyzet Londonból
való távozásom óta (1917 májustól 1918 áprilisig). - A nagy német
offenzíva (1918 márciusa óta). - Clémenceau és energikus kormányzata. - Oroszország a brest-litowski béke -által semleges lesz, az őt
körülvevő államok pedig önállóak. - A pángermánizmus győz keleten.-Számos béketárgyalás 1917/18-ban. - Sixtus pármai herceg
akciója és egyébb titkos tárgyalások Ausztria és az entente között.
A német birodalmi gyűlés békerezolúciója 1917 júliusában; Németország titkos tárgyalásai Franciaországgal (Lancken - Briand) és
Angliával. - Németország és Bulgária tárgyalásai Oroszországgal.
Lloyd George hajlandó a békére. - Vatikáni békekisérlet 1918 áprilisában. - Wilson békefeltételei 1918 január 8.-án: a 14 pont. - A
szociáldemokrácia békemunkája. - A második internacionale Stockholmban. - A német szociáldemokrácia kettészakadása. - Dr Smeral
kijelentései. - Az első politikai sztrájkok Bécsben és Berlinben. -
Oroszországi légióink sikerei meggyorsítják a franciaországi és olaszországi légiók megalakítását. - Ausztria és Magyarország elnyomott
népeinek kongresszusa Rómában. - Jó hirek Csehországból. - Az
orosz forradalom befolyása és a bécsi Reichsrat összeillése. - Meg-
érkezésem Vancooverbe (április 29). - Kanadán keresztül az Egyesült Államokba 269
64
A fogadtatás Chicagóban. Tevékenységem földieim között. - A
pittsburgi szerződés. - Kolóniáink politikai propagandája. . . 282
65
A gettysburgi csatatéren. - Az amerikai demokrácia vallási és erkölcsi
alapjai. - A mi hasonló demokráciánk. - Az „amerikánizmus". . 290
66 ...
A dekadencia problémája a fiatal Amerikában is megvan. - A modern
amerikai irodalom: a realizmus. - Amerika érdeklődése Európa iránt.
- A hadsereg segítsége az ententenak 295
67
Propagandánk az új világban. - Viszonyom a sajtóhoz. - M. Charles
R. és Richárd Crane. - Viszonyom a kormányhoz, főképen Lansinghez. - House ezredes és Wilson. - Mezes tanár és előkészítő bizottsága. - A hírlapírók testülete a békekonferenciáért. - A pénzügyi krízis. - Az egyetemek 302
68
Az entente diplomaták és missziók.- A délszlávok.- Oroszország. 306
69
Együttműködésünk a szláv nemzetek képviselőivel. - Barátságos
féltékenykedések. - A korfui szerződés. (1917 július 20.) - A római
kongresszus és az olasz-jugoszláv megegyezés 1916 áprilisában. - Montenegró: a király egyik követe 507
70
A lengyelek (Dmowski - Paderewski). - A varsói helytartóság magas
politikája. - A kisoroszok. - Az oroszok. - A románok 320
71
A litvánok, lettek, esztek, albánok és görögök. - Az olasz irredenta.
- A közép-európai demokratikus Unió 325
72
Kárpátoroszország és államunkhoz való csatlakozása. - Kárpátoroszország politikai és nemzetközi jelentősége. - A nyelvi kérdés. . .327
73
Titkos szervezetünk Amerikában (E. Voska)és annak eredményei. 330
74
Austrofilizmus Amerikában és a szövetségeseknél. - Osztrák propaganda és a katholikus világ segítsége. - Az egyházi állam megújításának terve.-Wilson 1918 elején még osztrákbarát. - Herron tanár.-
Károly császár különbéke kísérletei. - Clémenceau leleplezései és
harca Károllyal és Czerninnel - Armand-Revertera és Smuts-Mensdorff-féle tárgyalások. - Terv Ausztriának Németországtól való
katonai elválasztására. - Tudott Németország Károly ajánlatáról?
- Harcunk az osztrákbarátság ellen 535
75
A szibiriai anabázis és politikai hatása. - Amerikai segitőexpediciókat küldenek Szibiriába, Wilson és a Vörös Kereszt pénzügyi akciót indit. - Ki felelős a bolsevistákkal való harcainkért? - Igazságtalan kritika a szibiriai hadsereg felett. - A hadsereg hazaszállítása
Szibiriából 347
76
Az önálló hadsereg politikai és nemzetközi jelentősége 357
77
A hadsereg, a Nemzeti Tanács és nemzeti programm elismerése.
- Janin tábornok, mint hadseregünk generalisszimusza. - Balfour
és Poincaré önállóságunk keletkezéséről. - 364
78
Az 1918-as esztendő jelentősége a világháborúra és miránk. - A németek vereséget szenvednek Franciaországban, az osztrákok Itáliában.-
Bulgária és Törökország. - A központi hatalmak politikailag és sztratégiailag békekötésre kényszerülnek. - Az általános háborús fáradtság. - Nemzeti Tanácsunk Párisban ideiglenes csehszlovák kormánynak nyilvánitja magát és mint ilyent a szövetségesek elismerik. - Első
követeink. - 390
79
Finis Austriae! - A központi hatalmak békejegyzéke október 5.-én
s Wilson október 18.-i válasza Ausztria-Magyarországnak. - Az Ideiglenes Kormány függetlenségi nyilatkozata ugyanazon a napon. - Hogy
adták fel Wilson és az Egyesült Államok lépésről-lépésre osztrákbarátságukat. - Elismerésünk az Egyesült Államok részéről Wilson
válasza előtt: május 29.-én, június 28.-án, szeptember 3.-án. - . 395
80
Személyes viszonyom Wilsonhoz. - Beszélgetés a háború és béke fő
problémáiról. - Poroszország és Ausztria: Ausztria elárulja Németországot. - Wilson a háború gyors befejezéséért, a szövetségesek
sztratégiai győzelme- Danzig mint szabadkikötő. Wilson szimpátiája Lengyelország és Jugoszlávia iránt. - Nem ismerte a londoni
szerződést. - Miért akar Wilson Párisba utazni? - Nem létesül amerikai koalíciós kormány. - Wilson mint az amerikai ideálok szószólója és előharcosa. - Programmja: önrendelkezés és népszövetség.
- Wilson ideálja az igazi demokráciáról 402
81
Wilson amerikai programmja Ausztria-Magyarország ellen. - Herron tanár, Wilson bizalmasa, Európában. - Herron jelentései és tárgyalásai a Központi Hatalmak politkusaival. - Dr. Hertz memoranduma. - Lammasch miniszterelnök javaslatai. - Osusky mint Herron
munkatársa. 409
82
Wilson válasza után. - Az utolsó hónap Amerikában. - Ausztria és
Németország összeomlása. - Az osztrák fegyverszüneti tárgyalások
(november 5). - A fegyverszünet Németországgal (november 11.) - A
genfi Összejövetel. - Mint elnök. - Búcsúm Wilsontól és amerikai
barátaimtól. - Az első amerikai kölcsön. - Az első katonai tisztelgés.
Elutazásom Angliába 415
VIII
A VILÁGFORRADALOM ÉS
NÉMETORSZÁ G
Washingtonból Londonon, Párison és Páduán keresztül
Prágába: 1918 november 20 - december 21.
83.
Az Atlanti Óceánon: lelkiismeretvizsgálat. - Előkészületem a világháborúra: a theologia az emberi életben. - Filozófiai és politikai törekvéseim. - Három szabály a politika és általában a nyilvános tevékenység számára 421
84
Az utolsó háborús események. - A francia sztratégia és taktika fölénye.- Schlieffen kétfrontterve. - A tömeghadseregek mindenütt új
taktikát követelnek. - Németország vereségét az egész háborús- és
világhelyzet hiányos megértése is okozta. - Franciaországnak és a
többi szövetségeseknek köszönhetjük a győzelmet. 434
85
A világháború értelme. 442
86
A hadviselő felek hadicéljai és programmjai. - Az újkor a középkori theokrácia ellen, az állam megerősödése az egyházzal szemben.
Az állam feladatai. - A demokrácia mint humanitáseszmény. - Az
emberi és polgári jogok. - A természetjog.- Az emberiség egységes
megszervezésének ideálja. - A felvilágosodás, a tudomány autoritása és egy új filozófia kísérletei. - A haladás gondolata. - A Nyugat közös eszményei 445
87
Német ideálok. - A porosz királyság fogalma; a régi arisztokratikus,
monarchikus és theokratikus rendszer. - Az egyház az állam hatalmában. - Az állam mint isteni alkotás. - Porosz cäsarizmus. - A
német politikai ideál: uralom Európában, Ázsia és Afrika kolonizációja
(Berlin - Bagdad;. - A történelmi jog és a materialista evolúció.
Jog és erőszak 448
88
Weimar - Potsdam? - Hegel synthézise a németségről és a poroszságról.-Az igazi német megkülönböztetés: Beethoven-Bismarck! 450
89
A Kant utáni német filozofia a szubjektivizmus és abszolutizmus
tévútjain 454
90
Hogy éltem én át a fejlődést Goethetől Bismarckig? - Az expresszionizmus mint a német irodalom válságának utolsó fázisa. . . . 456
91
A világháború eredete a modern társadalom kultúrális helyzetében
keresendő. -Az öngyilkosság mint szociális jelenség. - A modern
háború lélektana. - A demokratikus hadsereg problémája. - A háború mint erőszakos reakció a túlhajtott szubjektivizmus ellen. 460
92
Az Öngyilkosság és a gyilkosság problémája a modern irodalomban. 467
93
A modern ember lelki válsága és a civilizáció. - A háború és a vallási kérdés. - A válság nem végleges összeomlás 470
94
A válság jelentősége történelmi megvilágításban. - A theokratikus
Központi Hatalmak harcban a demokráciával. - A pángermán impérium. -A szövetségesek elfogadják a nemzetiségi elvet: a kis nemzetek felszabadítását. - Nacionalizmus sovinizmus nélkül: a humanizmus programmja. - A népszövetség. - Az Európai Egyesült Államok 475
95
Újra Angliában. - Balfournál. -Előkészületek a béketárgyalásokra.
Az első diplomáciai affér: a prágai Mária szobor ledöntése. - Ausztria és Magyarország utolsó napjaiból 480
96
Párisban. - Poincarénál. - Látogatásom a légióknál. - Pichon és
Glémenceau. - Szkepszis és energia. - Berthelot és House ezredes.
Vesnié és Trumbic. - A kis entente körvonalai. - Take Jonescu és
Venizelos. - Madame Jouvenelnél. - Az első prágai franciakövet. 483
Olaszországban mint a király vendége. - A légióknál 486
98
Ausztrián át Csehországba. - A cseh határon 488
December 21.-én Prágában. - Fogadtatási ünnepségek. - Eskü az
alkotmányra.-Első éj szaka a prágai várban. - Első kiáltványom. 488
IX
KÖZTÁRSASÁGUNK KELETKEZÉSE
100
Függetlenségünk, mint a szövetségesek győzelmének és a háborúban
való forradalmi résztvételünknek az eredménye. A mi forradalmunk.
- Forradalmárok a hadseregben és otthon. - A Nemzeti Tanács külföldön. - Az Ausztria elleni propaganda. - A szabadságmozgalom
pénzügyi függetlensége 491
101
A nemzet forradalmi ellenállása Ausztriával szemben. - Politikai
közigazgatás. - A korábbi nemzeti nevelés gyümölcsei. - Az akció
politikai centruma.-Á maffia, a Cseh Szövetség és a Nemzeti Bizottság. - A képviselők és a nép politikája. - Tüntetések 1917 nyara
óta. - A kolóniák a szabadságmozgalomban. - Forradalom otthon
és külföldön 496
102
Államunk politikai és jogi keletkezése: forradalmunk törvényesítése külföldön, az elismerések s azok különbözősége 502
103
Mióta áll fenn államunk? - Két kormány. - A szövetségesek csak
a külföldi kormánnyal tárgyalnak, amit a hazai vezetők is elismernek.
- 1918 október 28.-a, köztársaságunk születésnapja 508
104
Az államfordulat Prágában. - Ausztria-Magyarország kapitulál Wilson előtt. - Prágai delegáció Genfben. - Az államfordulat Morva -
országban és Szlovenszkón 515
105
Monarchia vagy köztársaság? 523
106
A bécsi kormány kísérletei a prágai4fordulatután. - Bécs engedékenységének igazi okai. - A genfi összejövetel új megvilágításban. 525
107
Mennyiben ismerte el a régi Ausztria és Magyarország államunkat.
- Károly császár október 17.-Í manifesztumának jogi jelentősége.
- November i4»-ének közjogi jelentősége. - Károly császár kérelme. 552
108
Az állam területének szabályozása. - Németjeink szeparatizmusa.-
Szlovenszkó és a történelmi országok. - Kisebbségi kérdések. -
Kárpátoroszország (Podkarpatská Rus)
109
A történelmi és a természetjog elmélete. 555
110
Oroszország és a többi szlávok része függetlenségünk kivívásában.-
Oroszország nem szabadithatott volna fel bennünket; mégis nagy az
oroszbarátság. - Az igazi szláv politika 536
111
Téves az a felfogás, hogy a szövetségesek külföldi akciónkat osztrákbarát szellemben használták volna fel 542
112
A történelem ítélete a vezetők lelkületéről és inditó okairól. - Az
október 28.-a körüli harc csirája: „romantikus" vagy reális politika?
Függetlenségünk, mint a nemzeti humanizmusnak és a humánus reálizmusnak igazolása 544
X
DEMOKRÁCIA ÉS HUMANITÁS
X13
Politikánk alapelvei: demokrácia és humanitás. - Európa köztársaságositása és demokratizálása a világháború és forradalom által. 549
114
A kis államok sávja.-A kis államok problémája.- „Balkanizáció" 551
115
Az államok és nemzetek szövetségeinek okai és inditóokai. - A kis
entente és a volt Ausztria-Magyarország népeinek barátságos megértése. - Viszonyunk Jugoszláviához és Bulgáriához. - Konstantinápoly kérdése. - Az új Ausztria. - Viszonyunk a lengyelekhez, kisoroszokhoz, románokhoz és magyarokhoz 556
116
Viszonyunk Németországhoz. - A német törtetés kelet felé. - Dánia
példája. -Viszonyunk Németországhoz nemcsak politikai, hanem
kultúrális is. 561
117
Viszonyunk Franciaországhoz és a Nyugathoz általában. - Politikánk
Franciaország és Németország kibékítésére. - A Franciaországgal
és a Nyugattal fennálló kultúrális kölcsönhatások nem jelentenek
németellenes politikát. . 5Ö5
118
Kelet és mi: szláv kölcsönhatások. - A nagy és kis pánszlávizmus
Ausztria nyomása alatt. - Kollár politikamentes pánszlávizmusa és
szláv messzianizmusa. - A kultúrális szinthézis: Ex oriente lux -de
ex occidente is. - Kultúrális európaiság. - A nemzetiség és a kultúra új bölcseletének szükségszerűsége 569
119
Szláv politika. - Otthoni szláv feladataink: a szlovákok, Podkarpatská
Rus és a szláv kisebbségek. - Lehetővé vált Kollár programmja. -
Szláv külpolitika. - Oroszbarátaink és az orosz politika. - A cseh
politikának nemcsak szláv, hanem világpolitikának is kell lennie. 574
120
Nemzeti kisebbségeink. - Német területekről való lemondás még
németjeinknek is kedvezőtlen lenne. -Az önrendelkezési elv. - A
németek mint telepesek. - Visszatérés a Premyslidák politikájához.
- Az államnyelv. - Állam és nemzetiség. - A nyelvi kérdés hivatalban és iskolában. - A sovén nacionalizmus végzetessége. - A Nemzeti Bizottságok békülékenysége a németekkel szemben. - Nacionalizmus és humánus internacionalizmus. - A nacionalizmus lényege.
- Kultúrális szinthézis vegyes államokban. . 579
121
Köztársasággá és demokráciává fejlődésünk. - A demokrácia nem
uralkodik, hanem kormányoz, - Szabadság és individualizmus nem
jelentenek nivellálást, hanem minősitést. - A választások. - Közigazgatás és politikai értelem. - Demokrácia és tudomány. - A demokrácia mint nevelés és mint önnevelés. - A parlament és a bürokratizmus reformja. - Új diplomácia. - A nemzetközi intézmények
gyarapodása. - Az állami szuverenitás 588
122
Nemcsak politikai, hanem gazdasági és szociális demokráciát! - A
kommunizmus ellen. - A kapitalizmus hiányai. - Egoizmus és szakszerűség. - Szocializálás. - Földreform és közegészségügy.. - A kivándorlás kérdése 594
123
A demokrácia új embert kiván. - Politikai anthropomorfizmus. -
A demokrácia, mint világ és létszemlélet, - Parlamentarizmus és a
pártrendszer 599
124
A lakosság politikai képzettsége. - Félműveltség. - Jelszavak a politikában. - A törvények alaki formái és azok konkretizálása. - Demokratikus és arisztokratikus iskola 601
125
A demokrácia nyilvánosságon alapszik. - A közvélemény és a zsurnalisztika. - Sajtószabadság és szabad kiritika. - Az általános kezdeményezés és a referendum joga. - Demokratikus felelősség. - Különbség politika és zsurnalizmus között. - Az igazság a politikában. -
Machiavellizmus és jezsuitizmus 605
126
A demokrácia fejlődése a theokráciából. - A demokrácia is sub specie
aeternitatis.-Jézus és nem Cäsár.- Individualizmus és szubjektivizmus a protestáns és katholikus országokban.- Az új állam lényege.
A nemzetközi jog 608
127
Az államnak és a politikának az erkölcsön kell felépülnie. - Erkölcsösség. - Humanitás. - Felebaráti szeretet. - Szeretet és egoizmus.
A humanitás az államköziségért és az internacionalizmusért. - Formális ethikai elvek ellen. - Az állam és a jog felfogását illető végkövetkeztetés 615
128
A politikának és az államtudomány művészetének összefüggése az
esztétikával és a művészettel. - A szónoklás művészete. - Demagógia és demokrácia.- A politikai és törvényalkotási stilus. - A zsurnalizmus. - Ceremónia és szimbolizmus 622
129
Demokrácia az anarchia ellen (astatizmus). - Az állam, mint az emberi társadalom őseredeti szervezete. - Az értelem igazolja az államot
tökéletlensége ellenére is. - Törvény és jog. - A jog nem erőszakból,
hanem erkölcsösségből sarjad. -Lehetőleg kevés államot? - A demokrácia, mint a kezdeményezés természeti joga.- A szervezés követelménye 625
130
Demokrácia mint az abszolutizmus legyőzője, de egyúttal mint a
revolucionizmusé is. - A munka uralma. - A mindennapi munka legyőzi az arisztokratizmust és a revolucionizmust. - Terrorizmus.-Radikálizmus. - Kompromisszum-e a demokrácia? - Az „arany középút". 651
131 .
A demokrácia a diktatúra, az abszolutizmus és a csalhatatlanság ellen.
Diktatúra a háborúban. - A politikai parvenüség. - Diktatúra lehetősége az osztrákellenes forradalomban 635
132
A köztársasági elnökség problémája. - Fejlődés a royalizmustól a demokráciáig 658
133
Főfeladatunk: az állampolitika irányának megállapítása és folytonosságának biztosítása. - Palack^ nemzeti végrendelete 641
134
Köztársaságunk megújítása, mint fejlődésünk természetesfolyamánya
és folytatása. - Nemzeti programmunk a humánus demokrácia. -
Nemzeti jellemvonásunk. - Vita a humanizmus és Palacky történelembölcselete körül
646
135
Történelmünk katholikus filozófiája mint Palacky történelembölcseletének ellentéte. 659
136
A habsburgi ellenreformáció jelentősége vallási kérdésünk szempontjából. - Továbbmunkálkodás a reformáció főgondolatán. - Az állam
és egyház elválasztásának szükségszerűsége 665
137
Köztársaságunk különböző vallásai az állam és az egyház elválasztására utalnak. - Engedékenység által a theokráciától a demokráciához! . 671

«

Témakörök