A világforradalom

Tartalom

Előszó 7
I.
COMENIUS VÉGRENDELETE
Prága: 1914 augusztustól-decemberig
Békitési kisérlet Szerbia és Bulgária között 1914. - Hasonló kisérlet Szerbia és Ausztria között 1912. - A háboru kitörésekor Németországban. - A helyzet Prágában 9
2
Első érintkezésem az ententeállamokkal a háboru alatt. - Állandó kapcsolatok létesitése. - Az első hirek Londonból az entente katonai terveiről. - Németországi és hollandiai utam szeptemberben és októberben 15
3
Kritikus helyzet a harctereken. - Hosszú ideig fog-e tartani a háboru és ki fog győzni? - Marne - Ypern. - Szerb győzelmek. - Orosz sikerek Ausztria ellen, sikertelenségek Németországgal szemben 19
4
Remények Oroszországban. - Tárgyalások dr. Scheinerrel. - Kétségeim 22
5
A kritikátlan ruszofilizmus ellen. - Orosz nyilatkozatok. - A hivatalos Oroszország szláv programmja. - A pravoszláv Oroszország és a katholikus Ausztria harca a pravoszláv kis nemzetekért a Balkánon és a katholikus lengyelek 25
6
Az aktiv külföldi harc elhatározása: szemlélődések a két hadviselő fél kilátásai felett: a szövetségesek és ezzel az osztrákellenes programm győzelmének a lehetősége. - Jövendőbeli államunk gazdasági és financiális alapjai, határai, különösen Szlovenszkóé 32
7
Csehszlovákia és Jugoszlávia közötti korridor terve. - A délszlávokkal való együttműködés kezdete 35
8
Utolsó tárgyalások hivatalos osztrák személyiségekkel (Thun és Koerber) és német politikusokkal. - Ausztria képtelensége reformokra 36
9
Dr. Benes 40
10
Viszonyom Ausztria-Magyarországhoz a háboru előtt. - A-világháboru, mint a világ egységes organizációjának kisérlete Németország s Ausztria nacionalista imperializmusa ellen a Nyugat vezetése mellett. - A pángermán Berlin - Bagdad. - Főfeladatunk külföldön:
hadsereg szervezése hadifoglyokból. - Érettek vagyunk-e egy önálló csehszlovák állam kormányzására és fentartására? - Osztrákellenes akció terve 42
II
ROMA AETERNA
Róma: 1914 decemberétől 1915 januárjáig
11
Első érintkezés az entente hivatalos képviselőivel. - Szerb és horvát kapcsolatok. - A dalmát kérdés. - Az olasz aspirációk tulajdonképeni célja. - Álláspontom a délszláv kérdésben 51
12
Viszonyunk a többi szlávokhoz, különösen Oroszországhoz 58
13
Viszonyunk a többi szövetségeshez. - Olaszország és a hármasszövetség: Olaszország nem fordul az entente ellen 60
14
A Vatikán és a háboru. - Pállfy gróf Ausztria katholikus küldetéséről. - A Vatikán s a hadviselő államok katholikusai. - Katholikus propaganda. - Rómából Genfbe 62
III.
ROUSSEAU SZÜLŐVÁROSÁBAN
Genf: 191S januárjától szeptemberig
15
Svájc előnyei egy külföldi akció szempontjából. - Svájci kolóniánk szervezése. - Az összeköttetés Prágával. - Első kisérlet az összes kolóniák megszervezésére. - Élénk érintkezés Párissal. - E. Denis. Külföldi lapjaink. - Dürich képviselő megérkezése 67
16
Svájc szimpátiája. - Együttműködés a délszlávokkal. - Bulgár ellentétek. - Az érintkezés lebonyolitása Oroszországgal (Svatkovskij) 73
17
Első látogatásom Párisban s Londonban. - Memorandum Grey részére. - Benckendorffnál. - Tanácskozások Denisvel. - Vesnic szerb követ 76
18
Olaszország hadüzenete Ausztriának. - A délszlávok nyugtalanok a londoni szerződés (április 26) miatt. - Harctéri helyzet 1915 nyarán és a háboru tartamának problémája. - Aggodalmaim egy eldöntetlen háboru miatt. - Az állásharc. - Utam Lyonba s Milánóba 78
19
Nyilt fellépésem Ausztria ellen Hus napján. - Miért aránylag ily későn? - Pénzügyi okok 80
20
Az Ausztria elleni harc humanista szempontból is indokolt: Zizka vagy Comenius? - Tolstoj pacifizmusa. - Romain Rolland. - Pacifizmus a militárizmus ellen. - Egy cseh hadsereg szükségessége, amely csak Oroszországban alakitható meg. - Hirek Oroszországból, külön futárjaink Oroszországba s más államokba 82
21
A felelősség kérdésé: Ausztria és Németországa főbűnösök. - Ausztria nagyobb felelősséget visel, mint hitték 87
22
Ausztria üldöz bennünket Svájcban. - Mérgezési kisérlet? - Svájc, mint a nemzetiségileg és nyelvileg vegyes állam mintaképe. - Az internationalizmus nem akadály a nemzetiségek számára. - A svájci irodalom s a demokrácia 92
IV
NYUGATON
Páris és London: 1915. szeptembertől - 1917. májusig
23
A harci központ áthelyezése Londonba és Párisba. - Dr. Benes megérkezése külföldre 97
24
Denis tanár 99
25
Külföldi kolóniáink, különösen az amerikai és oroszországi. - A kolóniák egységes organizációjának keresztülvitele s az oroszországi ellentétek rendezése. - A Dürich-
affér 100
26
A Nemzeti Tanács, keletkezése és elismerése a kolóniák által 105
27
Külföldi propagandánk jellege. - Kulturális és politikai propaganda. Ellenpropaganda és kémkedés. - A szabadságmozgalom finanszirozása 108
28
Angolországban. - Mint tanár a londoni egyetemen. - Első előadásom (1915 október 19.) A kis nemzetek problémája az európai krizisben. - Asquith mint elnök az előadáson. - Az első jelentős politikai siker. - A kis nemzetekről szóló előadásom tárgyi eredményei 115
29
A harctéri helyzet 1915 nyarán és őszén. - Memorandum a kűzdő felek hadi erejéről (november végén). - Kiáltvány Ausztria ellen (1915 november 14.) 117
30
Párisi látogatásom 1916 január végén. -Tárgyalásom Brianddal (február 3.-án) és annak politikai jelentősége: Briand megigéri osztrákellenes programmunk hivatalos támogatását. - Elfogultság Ausztria irányában. - Régi és új párisi ismeretségek 121
31
Vesnicnél. - Izwolskijnál. - Növekvő bizalmatlanság Oroszországgal szemben Franciaországban és Angliában. - Sorbonnei előadásom a szlávokról és a pánszlávizmusról (február 22.-én.) 123
32
Stefánik. - Feladata: Hadseregünk megalakitása Oroszországban és Franciaországba való elszállitása. - Ugyanez a feladat Olaszországban 127
33
Visszatérésem Londonba (1916 február 26.) és az angolországi propagandavezetése 1917 májusáig. - Három londoni barátom: Mr.Steed, Mme Rose és Seton-Watson. - Nemzeti programmunk elterjesztése a szövetségesek között 431
34
London és Páris. - Franciaország, Anglia és kultúráik. - A francia s az angol irodalom. - A francia forradalom s a restauráció problémája. - A francia (román) dekadencia problémája: romantizmus és a túlhajtott szexualizmus. - Zola naturalizmusa, mint romantizmus. Comte és de Maistre. - Katholikus áramlatok. - Új irodalmi irányok s azok aktivizmusa 134
35
Az angol bölcselet és irodalom: Hume, mint a modern szkepszis bölcsésze. - Darwin, Mill, Spencer. - Az angol „prüdéria": itt nincs romantikus szekszualismus, mint Franciaországban, de a katholikus ireknél igen. - Protestantizmus és katholicizmus. - Az angol irónők nagy száma. - A nő helyzete a háboruban - Az angol irodalom. - Humanitás és kultúra 140
36
Viszonyom a kormányhoz, a politikusokhoz s az újságirókhoz. - Evans, Bryce, Morley, Hyndman, Vinogradov, Sarolea s mások. - Ellenfeleimmel való érintkezésem. - Az irek és a suffragettek. - Látogatásaim nyilvános gyűléseken. - A Webbek, Shaw és Chesterton. - „John Bull". - Propagandánk. - Cseh-angol történelmi vonatkozások. - A Zanardi-Landi eset. - Templomokban 144
37
Viszonyom Oroszországgal és az oroszokkal (Benckendorff, Argus, Dioneo, Krapotkin, Miljukov és az orosz duma-tagok küldetése. Amfiteatrov). - Cseh hirnökök Oroszországból. - Dmowski 148
38
A délszlávok: - Délszláv Tanács. - Supilo, Hinkovic, Vosnjak, Potocnjak, Mestrovic. - Jovanovic szerb követ s elődje Antonijevic.- A szerb Savic, Popovic, Velimirovic. - A trónörökös és Pasié Londonban (1916 április). - Az Olaszországhoz és a kúriához való viszony feletti vita (a londoni szerződés). - Légióink felállitása Itáliában is lehetséges. - Szerb-cseh gyűlések. - A párisi montenegrói tanács. - Seton-Watson és Steed a délszlávok ért. - Érintkezésem Supiloval 150
39
A londoni cseh kolónia. - Vajanskij halála. - Megint egy mérgezés? 152
40
A háboru filmen. - A front 1916-ban és 1917 elején. - A véres Verdun. - Az angol hadsereg gyarapodása s befolyása a fronton 1916 eleje óta. - A Dardanellák feladása. - A mezopotámiai vereség. - A jütlandi tengeri diadal. - Az olaszok Görzben. - Az oroszok győznek átmenetileg Brusilov vezetése alatt, de a szláv hadseregek (az orosz és a szerb) akcióképtelenné lesznek. - Románia beavatkozása a háboruba. - Hindenburg és Ludendorff a német hadsereg élén. - Változás a francia hadvezetésben. - A franciák (Nivelle) és az angolok sikertelenségei 1917 tavaszán. Sarrail tábornok a Balkánon. - Az orosz forradalom és Amerika fellépése Németország ellen (1917 április 6 ) 153
41
Az 1917-es esztendő, mint az ismételt békeajánlatok éve. - A németek s az osztrákok 1916 december 12.-én békét ajánlanak. - Wilson elnök a békefeltételek iránti kérdésével aktive beavatkozik az európai eseményekbe. - A szövetségesek válasza Wilsonnak 1917 január
12.-én. - E válasz jelentősége számunkra: felszabaditásunk megigérése. - A németek egyenesen Wilsonnal közlik feltételeiket (január 29.-én). - Károly császár békeakciója Párisban és Londonban. - Szociálista békeakciók a cárizmus bukása után. - Az ideiglenes orosz kormány. - A munkásság és az orosz hadsereg. - A szociáldemokrácia Németországban és Ausztria-Magyarországon 160
42
A szövetségesek válasza Oroszországnak s dezavuáltatásuk képviselőink által 163
V
A PÁNSZLÁVIZMUS ÉS FORRADALMI HADSEREGÜNK
Pétervár-Moskva-Kiew-Wladiwostok:
1917 májustól-191 8 április 1.
43
Programmtelegramm Miljukovhoz. - Utazásom Oroszországba Norvégián és Svédországon át. - Megérkezésem Pétervárra Miljukov visszalépése után. - A propagandamunka organizációja Pétervárott. - Viszonyom a kormányhoz (Lvov herceg, Terescenko) és az entente követekhez. - Mr. Root amerikai missziója. - Voska, Henderson és Vandervelde. - Orosz politikusok és pártvezérek 169
44
A cári Sodorna és Gomorrha. - Nemcsak az udvar, de az orosz nép nagy része is demoralizált. - Rasputin. - Nyugat hálátlansága Oroszországgal szemben avagy: elárulta-e Oroszország a Nyugatot? - A szerencsétlen háború s a forradalom, mint az irodalom egyik igazolója 176
A cári Oroszország szláv tervek nélkül. - A cár határozatlan ígéretei. - Sazonov. - Oroszország titkos szerződései leleplezik az orosz aspirációk igazi célját: Konstantinápoly s a tengerszorosok elfoglalása. - Alexejev tábornok. - A Lengyelország és Ukraina elleni „szláv" politika 183
46
Titkos londoni szerződés Itáliával. - Supiló Pétervárott 190
47
A Druzina keletkezése s brigáddá fejlődése (1914 - 1916). - Az orosz katonai hatóságok eleinte csak egy propagandaosztályt kivánnak. - Ellentétek a kolóniánál 192
48
Kisérletek a brigádnak hadsereggé való fejlesztésére. - A cár eredménytelen beleegyezése a szláv foglyok felszabaditására. - A Dürich-féle Nemzeti Tanács 197
49
Az ideiglenes kormány engedélyezi egy csehszlovák hadsereg szervezésének szabályzatát (1917 március 24). - A Dürich-féle Nemzeti Tanács feloszlása 202
50
Az orosz hatóságok indokai hadseregünk megalakítása ellen. - Az orosz forradalom jóváteszi az ellenünk elkövetett igazságtalanságot. A szerb légió 204
51
A párisi Nemzeti Tanács képviseletének megszervezése. - Az akciók leegyszerűsitése 211
52
Hadseregünk Franciaországnak van szánva. - Az első csapattestet végre elismeri a főhadiszállás (október 9.-én) - Duchonin tábornok.- Orosz tisztek hadseregünkben 215
53
Demokratikus hadsereg megszervezésének nehézségei a chaotikus Oroszországban. - A cseh és a szlovák mint katona 218
54
A bolsevista fordulat (1917 november 7). - Az entente viselkedése. Megegyezésem Muravjev bolsevista generalisszimusszal Kiewben fegyveres semlegességünkről és szabad elvonulásunkról. - Csapattestünket a franciaországi hadsereg részének jelentjük ki 225
55
Bolsevizmus és kommunizmus 229
56
Bolsevizmus hadseregünkben 236
57
Viszonyunk Ukrainához 239
58
Tárgyalások hadseregünknek a román frontba való beosztásáról.-Tartózkodásom Jassyban (1917 októberének végén). - A király, Bratianu és Take Jonescu. - Egyéb találkozásaim Romániában 241
59
A benemavatkozás alapelve s hadseregünk Franciaországba való vonulásának okai. - A bolsevisták orosz ellenfeleinek katonai és politikai tehetetlensége. - Tárgyalásaim Kornilovval, Alexejevvel és Miljukovval. - A kiewi incidens. - Trockij és Lenin az entente segitségét akarják még a béketárgyalások alatt is (1918 februárjában) a hadsereg reorganizációja miatt - Trockij még a békekötés után is keresi a segitséget. - A bolsevisták békéje Németországgal. - A bolsevisták viszonya Németországhoz s ennek jelentősége felszabaditásunkra 243
60
A Szibirián való átvonulás szükségessége. - A helyzet a harctereken. Utolsó tárgyalásaim Moskvában a bolsevistákkal. - Hadseregünk pénzügyi biztositása. - Moskvából való elutazásom (1918 március 7) 254
61
Szibirián át Wladiwostokba 258
VI
A TÁVOLI KELETEN
Tokió: 1918 április 6.- 20.
62
Wladiwostokból Koreán át Japánba. - Tokióban. - Európa Tokióban. - Érintkezésem a követekkel s a japán külügyminisztériummal. - Memorandum Wilson elnök számára Oroszországról és a bolsevizmusról. - Czernin támadása és bukása. - Ausztria és Magyarország elnyomott népeinek kongresszusa Rómában (1918 április 8). - Tokióból az Egyesült Államokba 261
VII
AZ AMERIKAI DEMOKRÁCIA.
FINIS AUSTRIAE.
Washington: 1918 április 20.-november 20.-ig.
63
A Csendes oceánon át. - A politikai és harctéri helyzet Londonból való távozásom óta (1917 májustól 1918 áprilisig). - A nagy német offenziva (1918 márciusa óta). - Clémenceau és energikus kormányzata. - Oroszország a brest-litowski béke -által semleges lesz, az őt körülvevő államok pedig önállóak. - A pángermánizmus győz keleten. - Számos béketárgyalás 1917/18-ban. - Sixtus pármai herceg akciója és egyébb titkos tárgyalások Ausztria és az entente között. A német birodalmi gyűlés békerezolúciója 1917 júliusában; Németország titkos tárgyalásai Franciaországgal (Lancken - Briand) és Angliával. - Németország és Bulgária tárgyalásai Oroszországgal. Lloyd George hajlandó a békére. - Vatikáni békekisérlet 1918 áprilisában. - Wilson békefeltételei 1918 január 8.-án: a 14 pont. - A szociáldemokrácia békemunkája. - A második internacionale Stockholmban. - A német szociáldemokrácia kettészakadása. - Dr Smeral kijelentései. - Az első politikai sztrájkok Bécsben és Berlinben. - Oroszországi légióink sikerei meggyorsítják a franciaországi és olaszországi légiók megalakítását. - Ausztria és Magyarország elnyomott
népeinek kongresszusa Rómában. - Jó hirek Csehországból. - Az orosz forradalom befolyása és a bécsi Reichsrat összeillése. - Megérkezésem Vancooverbe (április 29). - Kanadán keresztül az Egyesült Államokba 269
64
A fogadtatás Chicagoban. Tevékenységem földieim között. - A pittsburgi szerződés. - Kolóniáink politikai propagandája 282
65
A gettysburgi csatatéren. - Az amerikai demokrácia vallási és erkölcsi alapjai. - A mi hasonló demokráciánk. - Az „amerikánizmus" 290
66
A dekadencia problémája a fiatal Amerikában is megvan. - A modern amerikai irodalom: a realizmus. - Amerika érdeklődése Európa iránt. - A hadsereg segitsége az ententenak 295
67
Propagandánk az új világban. - Viszonyom a sajtóhoz. - M. Charles R. és Richard Crane. - Viszonyom a kormányhoz, főképen Lansinghez. - House ezredes és Wilson. - Mezes tanár és előkészitő bizottsága. - A hirlapirók testülete a békekonferenciáért. - A pénzügyi krizis. - Az egyetemek 302
68
Az entente diplomaták és missziók. - A délszlávok. - Oroszország 306
69
Együttműködésünk a szláv nemzetek képviselőivel. - Barátságos féltékenykedések. - A korfui szerződés. (1917 július 20.) - A római kongresszus és az olasz-jugoszláv megegyezés 1916 áprilisában. - Montenegró: a király egyik követe 507
70
A lengyelek (Dmowski - Paderewski). - A varsói helytartóság magas politikája. - A kisoroszok. - Az oroszok. - A románok 320
71
A litvánok, lettek, esztek, albánok és görögök. - Az olasz irredenta. - A közép-európai demokratikus Unió 325
72
Kárpátoroszország és államunkhoz való csatlakozása. - Kárpátoroszország politikai és nemzetközi jelentősége. - A nyelvi kérdés 327
73
Titkosszervezetünk Amerikában (E. Voska) és annak eredményei 330
74
Austrofilizmus Amerikában és a szövetségeseknél. - Osztrák propaganda és a katholikus világ segitsége. - Az egyházi állam megújitásának terve. - Wilson 1918 elején még osztrákbarát. - Herron tanár. - Károly császár különbéke kisérletei. - Clémenceau leleplezései és harca Károllyal és Czerninnel - Armand-Revertera és Smuts-Mensdorff-féle tárgyalások. - Terv Ausztriának Németországtól való katonai elválasztására. - Tudott Németország Károly ajánlatáról? - Harcunk az osztrákbarátság ellen 535
75
A szibiriai anabázis és politikai hatása. - Amerikai segitőexpediciókat küldenek Szibiriába, Wilson és a Vörös Kereszt pénzügyi akciót indit. - Ki felelős a bolsevistákkal való harcainkért? - Igazságtalan kritika a szibiriai hadsereg felett. - A hadsereg hazaszállitása
Szibiriából 347
76
Az önálló hadsereg politikai és nemzetközi jelentősége 357
77
A hadsereg, a Nemzeti Tanács és nemzeti programm elismerése. - Janin tábornok, mint hadseregünk generalisszimusza. - Balfour és Poincaré önállóságunk keletkezéséről 364
78
Az 1918-as esztendő jelentősége a világháborura és miránk. - A németek vereséget szenvednek Franciaországban, az osztrákok Itáliában. - Bulgária és Törökország. - A központi hatalmak politikailag és sztratégiailag békekötésre kényszerülnek. - Az általános háborus fáradtság. - Nemzeti Tanácsunk Párisban ideiglenes csehszlovák kormánynak nyilvánitja magát és mint ilyent a szövetségesek elismerik. - Első követeink 390
79
Finis Austriae! - A központi hatalmak békejegyzéke október 5.-én s Wilson október 18.-i válasza Ausztria-Magyarországnak. - Az Ideiglenes Kormány függetlenségi nyilatkozata ugyanazon a napon. - Hogy adták fel Wilson és az Egyesült Államok lépésről-lépésre osztrákbarátságukat. - Elismerésünk az Egyesült Államok részéről Wilson válasza előtt: május 29.-én, június 28.-án, szeptember 3.-án 395
80
Személyes viszonyom Wilsonhoz. - Beszélgetés a háború és béke fő problémáiról. - Poroszország és Ausztria: Ausztria elárulja Németországot. - Wilson a háboru gyors befejezéséért, a szövetségesek sztratégiai győzelme. - Danzig mint szabadkikötő. Wilson szimpátiája Lengyelország és Jugoszlávia iránt. - Nem ismerte a londoni szerződést. - Miért akar Wilson Párisba utazni? - Nem létesül amerikai koalíciós kormány. - Wilson mint az amerikai ideálok szószólója és előharcosa. - Programmja: önrendelkezés és népszövetség. - Wilson ideálja az igazi demokráciáról 402
81
Wilson amerikai programmja Ausztria-Magyarország ellen. - Herron tanár, Wilson bizalmasa, Európában. - Herron jelentései és tárgyalásai a Központi Hatalmak politikusaival. - Dr. Hertz memoranduma. - Lammasch miniszterelnök javaslatai. - Osusky mint Herron munkatársa 409
82
Wilson válasza után. - Az utolsó hónap Amerikában. - Ausztria és Németország összeomlása. - Az osztrák fegyverszüneti tárgyalások (november 5). - A fegyverszünet Németországgal (november 11.) - A genfi összejövetel. - Mint elnök. - Búcsúm Wilsontól és amerikai barátaimtól. - Az első amerikai kölcsön. - Az első katonai tisztelgés. Elutazásom Angliába 415
VIII
A VILÁGFORRADALOM ÉS NÉMETORSZÁG
Washingtonból Londonon, Párison és Páduán keresztül
Prágába: 1918 november 20 - december 21.
83
Az Atlanti Oceánon: lelkiismeretvizsgálat. - Előkészületem a világháborura: a theologia az emberi életben. - Filozófiai és politikai törekvéseim. - Három szabály a politika és általában a nyilvános tevékenység számára 421
84
Az utolsó háborus események. - A francia sztratégia és taktika fölénye.- Schlieffen kétfrontterve. - A tömeghadseregek mindenütt új taktikát követelnek. - Németország vereségét az egész háborus- és világhelyzet hiányos megértése is okozta. - Franciaországnak és a többi szövetségeseknek köszönhetjük a győzelmet 434
85
A világháboru értelme 442
86
A hadviselő felek hadicéljai és programmjai. - Az újkor a középkori theokrácia ellen, az állam megerősödése az egyházzal szemben. Az állam feladatai. - A demokrácia mint humanitáseszmény. - Az emberi és polgári jogok. - A természetjog.- Az emberiség egységes megszervezésének ideálja. - A felvilágosodás, a tudomány autoritása és egy új filozófia kisérletei. - A haladás gondolata. - A Nyugat közös eszményei 445
87
Német ideálok. - A porosz királyság fogalma; a régi arisztokratikus, monarchikus és theokratikus rendszer. - Az egyház az állam hatalmában. - Az állam mint isteni alkotás. - Porosz cäsarizmus. - A német politikai ideál: uralom Európában, Ázsia és Afrika kolonizációja (Berlin - Bagdad). - A történelmi jog és a materialista evolúció. Jog és erőszak 448
88
Weimar - Potsdam? - Hegel synthézise a németségről és a poroszságról. - Az igazi német megkülönböztetés: Beethoven-Bismarck! 450
89
A Kant utáni német filozofia a szubjektivizmus és abszolutizmus tévútjain 454
90
Hogy éltem én át a fejlődést Goethetől Bismarckig? - Az expresszionizmus mint a német irodalom válságának utolsó fázisa 456
91
A világháboru eredete a modern társadalom kultúrális helyzetében keresendő. - Az öngyilkosság mint szociális jelenség. - A modern háboru lélektana. - A demokratikus hadsereg problémája. - A háboru mint erőszakos reakció a túlhajtott szubjektivizmus
ellen 460
92
Az öngyilkosság és a gyilkosság problémája a modern irodalomban 467
93
A modern ember lelki válsága és a civilizáció. - A háboru és a vallási kérdés. - A válság nem végleges összeomlás 470
94
A válság jelentősége történelmi megvilágitásban. - A theokratikus Központi Hatalmak harcban a demokráciával. - A pángermán impérium. -A szövetségesek elfogadják a nemzetiségi elvet: a kis nemzetek felszabaditását. - Nacionalizmus sovinizmus nélkül: a humanizmus programmja. - A népszövetség. - Az Európai Egyesült Államok 475
95
Újra Angliában. - Balfournál. - Előkészületek a béketárgyalásokra. Az első diplomáciai affér: a prágai Mária szobor ledöntése. - Ausztria és Magyarország utolsó napjaiból 480
96
Párisban. - Poincarénál. - Látogatásom a légióknál. - Pichon és Clémenceau. - Szkepszis és energia. - Berthelot és House ezredes. Vesnic és Trumbic. - A kis entente körvonalai. - Take Jonescu és Venizelos. - Madame Jouvenelnél. - Az első prágai franciakövet 483
97
Olaszországban mint a király vendége. - A légióknál 486
98
Ausztrián át Csehországba. - A cseh határon 488
99
December 21.-én Prágában. - Fogadtatási ünnepségek. - Eskü az alkotmányra. - Első éjszaka a prágai várban. - Első kiáltványom 488
IX
KÖZTÁRSASÁGUNK KELETKEZÉSE
100
Függetlenségünk, mint a szövetségesek győzelmének és a háboruban való forradalmi résztvételünknek az eredménye. A mi forradalmunk. - Forradalmárok a hadseregben és otthon. - A Nemzeti Tanács külföldön. - Az Ausztria elleni propaganda. - A szabadságmozgalom pénzügyi függetlensége 491
101
A nemzet forradalmi ellenállása Ausztriával szemben. - Politikai közigazgatás. - A korábbi nemzeti nevelés gyümölcsei. - Az akció politikai centruma. - A maffia, a Cseh Szövetség és a Nemzeti Bizottság. - A képviselők és a nép politikája. - Tüntetések 1917 nyara óta. - A kolóniák a szabadságmozgalomban. - Forradalom otthon és külföldön 496
102
Államunk politikai és jogi keletkezése: forradalmunk törvényesitése külföldön, az elismerések s azok különbözősége 502
103
Mióta áll fenn államunk? - Két kormány. - A szövetségesek csak a külföldi kormánnyal tárgyalnak, amit a hazai vezetők is elismernek. - 1918 október 28.-a, köztársaságunk születésnapja 508
104
Az államfordulat Prágában. - Ausztria-Magyarország kapitulál Wilson előtt. - Prágai delegáció Genfben. - Az államfordulat Morvaországban és Szlovenszkón 515
105
Monarchia vagy köztársaság? 523
106
A bécsi kormány kisérletei a prágai fordulat után. - Bécs engedékenységének igazi okai. - A genfi összejövetel új megvilágitásban 525
107
Mennyiben ismerte el a régi Ausztria és Magyarország államunkat. - Károly császár október 17.-i manifesztumának jogi jelentősége. - November 14.-ének közjogi jelentősége. - Károly császár kérelme 552
108
Az állam területének szabályozása. - Németjeink szeparatizmusa. - Szlovenszkó és a történelmi országok. - Kisebbségi kérdések. - Kárpátoroszország (Podkarpatská Rus) 109
A történelmi és a természetjog elmélete 555
110
Oroszország és a többi szlávok része függetlenségünk kivivásában. - Oroszország nem szabadithatott volna fel bennünket; mégis nagy az oroszbarátság. - Az igazi szláv
politika 536
111
Téves az a felfogás, hogy a szövetségesek külföldi akciónkat osztrákbarát szellemben használták volna fel 542
112
A történelem itélete a vezetők lelkületéről és inditó okairól. - Az október 28.-a körüli harc csirája: „romantikus" vagy reális politika? Függetlenségünk, mint a nemzeti humanizmusnak és a humánus reálizmusnak igazolása 544
X
DEMOKRÁCIA ÉS HUMANITÁS
113
Politikánk alapelvei: demokrácia és humanitás. - Európa köztársaságositása és demokratizálása a világháboru és forradalom által 549
114
A kis államok sávja. - A kis államok problémája.- „Balkanizáció" 551
115
Az államok és nemzetek szövetségeinek okai és inditóokai. - A kis entente és a volt Ausztria-Magyarország népeinek barátságos megértése. - Viszonyunk Jugoszláviához és Bulgáriához. - Konstantinápoly kérdése. - Az új Ausztria. - Viszonyunk a lengyelekhez, kisoroszokhoz, románokhoz és magyarokhoz 556
116
Viszonyunk Németországhoz. - A német törtetés kelet felé. - Dánia példája. -Viszonyunk Németországhoz nemcsak politikai, hanem kultúrális is 561
117
Viszonyunk Franciaországhoz és a Nyugathoz általában. - Politikánk Franciaország és Németország kibékítésére. - A Franciaországgal és a Nyugattal fennálló kultúrális kölcsönhatások nem jelentenek németellenes politikát 565
118
Kelet és mi: szláv kölcsönhatások. - A nagy és kis pánszlávizmus Ausztria nyomása alatt. - Kollár politikamentes pánszlávizmusa és szláv messzianizmusa. - A kultúrális szinthézis: Ex oriente lux - de ex occidente is. - Kultúrális európaiság. - A nemzetiség és a kultúra új bölcseletének szükségszerűsége 569
119
Szláv politika. - Otthoni szláv feladataink: a szlovákok, Podkarpatská Rus és a szláv kisebbségek. - Lehetővé vált Kollár programmja. - Szláv külpolitika. - Oroszbarátaink és az orosz politika. - A cseh politikának nemcsak szláv, hanem világpolitikának is kell lennie 574
120
Nemzeti kisebbségeink. - Német területekről való lemondás még németjeinknek is kedvezőtlen lenne. - Az önrendelkezési elv. - A németek mint telepesek. - Visszatérés a Premyslidák politikájához. - Az államnyelv. - Állam és nemzetiség. - A nyelvi kérdés hivatalban és iskolában. - A sovén nacionalizmus végzetessége. - A Nemzeti Bizottságok békülékenysége a németekkel szemben. - Nacionalizmus és humánus internacionalizmus. - A nacionalizmus lényege. - Kultúrális szinthézis vegyes államokban 579
121
Köztársasággá és demokráciává fejlődésünk. - A demokrácia nem uralkodik, hanem kormányoz. - Szabadság és individualizmus nem jelentenek nivellálást, hanem minősitést. - A választások. - Közigazgatás és politikai értelem. - Demokrácia és tudomány. - A demokrácia mint nevelés és mint önnevelés. - A parlament és a bürokratizmus reformja. - Új diplomácia. - A nemzetközi intézmények gyarapodása. - Az állami szuverenitás 588
122
Nemcsak politikai, hanem gazdasági és szociális demokráciát! - A kommunizmus ellen. - A kapitalizmus hiányai. - Egoizmus és szakszerűség. - Szocializálás. - Földreform és közegészségügy.. - A kivándorlás kérdése 594
123
A demokrácia új embert kiván. - Politikai anthropomorfizmus. - A demokrácia, mint világ és létszemlélet, - Parlamentarizmus és a pártrendszer 599
124
A lakosság politikai képzettsége. - Félműveltség. - Jelszavak a politikában. - A törvények alaki formái és azok konkretizálása. - Demokratikus és arisztokratikus iskola 601
125
A demokrácia nyilvánosságon alapszik. - A közvélemény és a zsurnalisztika. - Sajtószabadság és szabad kiritika. - Az általános kezdeményezés és a referendum joga. - Demokratikus felelősség. - Különbség politika és zsurnalizmus között. - Az igazság a politikában. - Machiavellizmus és jezsuitizmus 605
126
A demokrácia fejlődése a theokráciából. - A demokrácia is sub specie aeternitatis. - Jézus és nem Cäsár. - Individualizmus és szubjektivizmus a protestáns és katholikus országokban. - Az új állam lényege. A nemzetközi jog 608
127
Az államnak és a politikának az erkölcsön kell felépülnie. - Erkölcsösség. - Humanitás. - Felebaráti szeretet. - Szeretet és egoizmus. A humanitás az államköziségért és az internacionalizmusért. - Formális ethikai elvek ellen. - Az állam és a jog felfogását illető végkövetkeztetés 615
128
A politikának és az államtudomány művészetének összefüggése az esztétikával és a művészettel. - A szónoklás művészete. - Demagógia és demokrácia. - A politikai és törvényalkotási stilus. - A zsurnalizmus. - Ceremónia és szimbolizmus 622
129
Demokrácia az anarchia ellen (astatizmus). - Az állam, mint az emberi társadalom őseredeti szervezete. - Az értelem igazolja az államot tökéletlensége ellenére is. - Törvény és jog. - A jog nem erőszakból, hanem erkölcsösségből sarjad. - Lehetőleg kevés államot? - A demokrácia, mint a kezdeményezés természeti joga. - A szervezés követelménye 625
130
Demokrácia mint az abszolutizmus legyőzője, de egyúttal mint a revolucionizmusé is. - A munka uralma. - A mindennapi munka legyőzi az arisztokratizmust és a revolucionizmust. - Terrorizmus. - Radikálizmus. - Kompromisszum-e a demokrácia? - Az „arany
középut" 651
131
A demokrácia a diktatura, az abszolutizmus és a csalhatatlanság ellen. Diktatura a háboruban. - A politikai parvenüség. - Diktatúra lehetősége az osztrákellenes forradalomban 635
132
A köztársasági elnökség problémája. - Fejlődés a royalizmustól a demokráciáig 658
133
Főfeladatunk: az állampolitika irányának megállapitása és folytonosságának biztosítása. - Palacky nemzeti végrendelete 641
134
Köztársaságunk megújitása, mint fejlődésünk természetes folyamánya és folytatása. - Nemzeti programmunk a humánus demokrácia. - Nemzeti jellemvonásunk. - Vita a humanizmus és Palacky történelembölcselete körül 646
135
Történelmünk katholikus filozófiája mint Palacky történelembölcseletének ellentéte 659
136
A habsburgi ellenreformáció jelentősége vallási kérdésünk szempontjából. - Továbbmunkálkodás a reformáció főgondolatán. - Az állam és egyház elválasztásának szükségszerűsége 665
137
Köztársaságunk különböző vallásai az állam és az egyház elválasztására utalnak. - Engedékenység által a theokráciától a demokráciához! 671

Témakörök