A modern ember és a vallás

Előszó

Sokáig fontolgattam, milyen címet adjak ezeknek a tanulmányoknak. „A modern ember és a vallás" cím kissé hangzatosnak látszik, a modern jelzővel szemben meg bizonyos ellenszenvet érzek, túlságosan visszaélnek vele. „A modern ember" - egészében tulajdonképpen lélektani és társadalomtudományi probléma. Megállapítani azt, hogy a régebben élt, a hajdani emberhez hasonlítva mi is a modern ember, ez annyit jelent, hogy megállapítsuk, miképpen alakult ki a régebbi idők emberéből a modern ember, mi formálta őt és mi teszi modernné? És mi is hát az ember általában? Mert ha meg kell magamnak magyaráznom, mi a modern ember, tudnom kell azt is, mi volt ő akkor, amidőn még nem volt modern - vagyis röviden: mi az ember. Ezt a kérdést szinte mint valami szemrehányást hallom a „modern" jelzőből, amellyel most irodalmunkban annyit dobálóznak.
Tehát a kérdés ez: mi az ember lényege, mit akar, miben reménykedik, mitől fél, - mi mindannak végső értelme, ami az élet szóban rejlik.
És most még itt van ezenkívül: a vallás! - Ez is olyan kérdés, amelyről nem szívesen beszélek. A vallás szóval is felette visszaélnek. De ami legfontosabb: - a vallás szó hasonló feladatot csendít fülembe, mint az ember szó. „A modern ember és a vallás" számomra merő szószaporítás: modern - ember - vallás - e három szó mindegyikéből egy és ugyanaz a szfinx vigyorog felém gúnyosan. Vissza