A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

T. E. T. - A tanári hatékonyság fejlesztése

A T. E. T. módszer

Szerző
Szerkesztő
Fordító

Kiadó: Gordon Kiadó Magyarország Kft.
Kiadás helye:
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 338 oldal
Sorozatcím: Gordon Könyvek
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 20 cm x 14 cm
ISBN: 978-963-9766-03-7
Megjegyzés: Néhány fekete-fehér ábrákkal illusztrálva.
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

A pedagógus tanít - de nemcsak ő. A szülő, az edző, a főnök, a házastárs is tanítani akar - vagyis hatni a másikra, átadni valamit, amit helyesnek és fontosnak ítél. Sikerrel tanítani öröm! Jól tudjuk azonban, hogy milyen gyakran jár kudarccal a legnagyobb igyekezet is. Thomas Gordon könyve világsikert aratott, mert arról szól, hogyan taníthatunk eredményesebben: miért tudnak többet és viselkednek érettebben tanulóink, miközben csökkennek a konfliktusok, és több idő marad érdemi munkára.
A Gordon módszer sajátos szemlélet és problémamegoldó eljárások, gyakorlati fogások tárháza. A T.E.T. nem merev szabálygyűjtemény. Egyetemes érvényű:
- bármilyen életkorú és élethelyzetű fiatal tanításakor
- minden tanulási vagy fegyelmezési problémánál
- bármely iskolatípusban, bölcsődétől az egyetemig
- nemcsak szakképzett pedagógusnak, hanem a szülőknek is segítséget nyújt.
Dr. Thomas Gordon (1918-2002) sokkal többet ért el, mint amiről pszichológus álmodhat. Négy évtizedes munkássága... Tovább

Fülszöveg

A pedagógus tanít - de nemcsak ő. A szülő, az edző, a főnök, a házastárs is tanítani akar - vagyis hatni a másikra, átadni valamit, amit helyesnek és fontosnak ítél. Sikerrel tanítani öröm! Jól tudjuk azonban, hogy milyen gyakran jár kudarccal a legnagyobb igyekezet is. Thomas Gordon könyve világsikert aratott, mert arról szól, hogyan taníthatunk eredményesebben: miért tudnak többet és viselkednek érettebben tanulóink, miközben csökkennek a konfliktusok, és több idő marad érdemi munkára.
A Gordon módszer sajátos szemlélet és problémamegoldó eljárások, gyakorlati fogások tárháza. A T.E.T. nem merev szabálygyűjtemény. Egyetemes érvényű:
- bármilyen életkorú és élethelyzetű fiatal tanításakor
- minden tanulási vagy fegyelmezési problémánál
- bármely iskolatípusban, bölcsődétől az egyetemig
- nemcsak szakképzett pedagógusnak, hanem a szülőknek is segítséget nyújt.
Dr. Thomas Gordon (1918-2002) sokkal többet ért el, mint amiről pszichológus álmodhat. Négy évtizedes munkássága világméretű mozgalommá szélesedett, mára jelentősen átalakítva a nevelés szemléletét. Az emberi érintkezés minden területét feldolgozta könyvsorozatában. A társadalmi együttműködésre gyakorolt pozitív hatása miatt Béke Nobel-díjra jelölték. Vissza

Tartalom

Hogyan hasznosíthatják a tanárok a legjobban ezt a könyvet? 13
Hogyan hasznosíthatják a szülők a legjobban ezt a könyvet? 14
Könyvünk háttere: Az ötlet és a szereplők 15
I. TANÁR-DIÁK KAPCSOLATOK: A HIÁNYZÓ LÁNCSZEM 17
Mi a döntő a tanár-diák kapcsolatban? 18
Kipróbált fogások, s nem ködös absztrakciók 21
A diákok fejlődését segítő gyakorlati fogások 23
Az „Ugorj át a karikán!" játszma alternatívája 25
Módszerünk minden korosztály és diáktípus esetében azonos 27
Mit tegyünk a fegyelem örök problémájával? 29
Hogyan oldjuk fel a „tekintélyelv vagy engedékenység" vitát? 30
II. AZ EREDMÉNYES TANÁR-DIÁK KAPCSOLAT MODELLJE 32
Hiedelmek, elvárások és szerepjátékok 34
Milyen a jó tanár-diák kapcsolat? 37
A tanár-diák kapcsolat szemléletének egyik módja 37
Az elutasító és elfogadó tanárok közötti alapvető különbség 40
A mozgó vonal a mindig változó téglalapban 42
Mit jelentenek a változások az én-ben (tanár)? 43
Másként érzünk az egyik mint a másik diák iránt 44
A környezet és a helyzet hatása 45
Helyes lehet-e a megjátszott elfogadás? 46
Kié a probléma? 49
Miért fontos a probléma tulajdonosának meghatározása? 51
Miért fontos a problémamentes terület? 52
III. MIT TEHETNEK A TANÁROK, HA A DIÁKOKNAK VANNAK PROBLÉMÁI? 54
Miért nem tudnak a tanárok segíteni, ha a diákoknak vannak problémái? 56
Az elutasítás nyelve: a kommunikáció tizenkét gátja 58
Miért vezet ilyen eredménytelenségre a tizenkét gát? 60
Három gyakori félreértés 62
Miért hatásos az elfogadás nyelve? 65
A problémával küzdő diákok segítésének konstruktív módszerei 68
Passzív hallgatás (csend) 69
Hatásos megerősítő reagálások 69
Mit lehet elérni az „ajtónyitókkal"? 69
Szükség van az aktív hallgatásra 71
Mi is valójában a kommunikáció? 72
Hogyan tanuljuk meg az aktív hallgatást? 74
Mi szükséges az eredményes aktív hallgatáshoz? 83
„Miért adjak tanácsot a diákoknak? Én tanár vagyok!" 84
A VERBÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ KÉT FAJTÁJA ÉS A DIÁKOKRA
GYAKOROLT HATÁSUK: LAJSTROM 88
Kommunikációs gátak 88
Parancsolás, utasítás, irányítás 88
Figyelmeztetés, fenyegetés 89
Prédikálás, megleckéztetés, „kellene" és „jobb lenne, ha" 89
Tanácsok, javaslatok vagy megoldások ajánlása 89
Tanítás, kioktatás, logikus érvelés 90
Bírálat, kritizálás, helytelenítés, biztatás 91
Dicséret, egyetértés, pozitív értékelés 91
Szidás, megbélyegzés, kifigurázás 92
Értelmezés, elemzés, megállapítás 92
Biztatás, rokonszenv, vigasztalás, támogatás 93
Kérdezgetős, vallatás, kikérdezés, keresztkérdések 93
Visszavonulás, kizökkentés, gúnyolódás, humorizálás, a figyelem elterelése 94
A kommunikációt megkönnyítő dolgok 95
Passzív hallgatás (csend) 95
Megerősítő reagálások 95
„Ajtónyitó" segítő kérdések, beszélgetésindítók 95
Aktív hallgatás 96
IV. AZ AKTÍV HALLGATÁS SOKOLDALÚ FELHASZNÁLÁSA 97
Hogyan vezessünk le tartalmas osztálymegbeszéléseket ? 97
Hogyan szereljük le az ellenállást aktív hallgatással? 107
Hogyan segíthetünk aktív hallgatással az önállótlan diákoknak? 112
Hogyan hasznosítsuk a diákközpontú csoportos megbeszéléseket? 117
Hogyan segít az aktív hallgatás a szülői értekezleteken? 121
Mit lehet elérni a háromoldalú értekezletekkel? 125
Összefoglalás 127
V. MIT TEHETNEK A TANÁROK, HA A DIÁKOK VISELKEDÉSE GONDOT OKOZ NEKIK? 128
Mit tegyünk a tanár problémáival? 129
Az eredménytelen konfrontációk hatása 131
Miért eredménytelenek a megoldást ajánló közlések? 133
Miért eredménytelenek a rendreutasító közlések? 135
Miért eredménytelenek a közvetett közlések? 137
„Te-közlés" vagy „én-közlés" 138
Mi a baj a te-közlésekkel? 139
Miért eredményesebbek az én-közlések? 141
Hogyan fogalmazzuk meg az én-közlést? 143
Hogyan váltsunk át az én-közlés után? 146
Hogyan dühítik fel magukat a tanárok? 148
Az én-közlések kockázatosak is lehetnek 152
Mit lehet elérni az eredményes én-közlésekkel? 153
VI. HOGYAN VÁLTOZTASSUK MEG AZ OSZTÁLYTERMI
KÖRNYEZETET A PROBLÉMÁK MEGELŐZÉSE CÉLJÁBÓL? 156
Az átlagos osztályterem hiányosságai 156
Hogyan gondolkodjunk kreatívan a változtatásokról? 158
Hogyan gondoljuk át módszeresen az osztálytermi környezetet? 160
Hogyan gazdagítsuk a környezetet? 160
Hogyan tompítsuk a környezeti ingereket? 161
Hogyan szűkítsük a környezetet? 162
Hogyan tágítsuk a környezetet? 163
Hogyan rendezzük át a környezetet? 163
Hogyan egyszerűsítsük a környezetet? 164
Hogyan rendszerezzük a környezetet? 165
Hogyan tervezzünk előre? 166
Hogyan javítsunk az osztályban töltött idő minőségén? 168
Miért okoz problémát a „szétszórt idő"? 168
Miért fontos az „egyéni idő" - és hogyan tegyünk rá szert? 170
Miért fontos az „optimális idő" - és hogyan teremtsük meg? 172
A tanítás-tanulási terület nagy lehetőségei 174
VII. ISKOLAI KONFLIKTUSOK 177
Mi is a konfliktus? 179
Mi okozza a konfliktust? 180
Általában hogyan oldják meg a tanárok a konfliktusokat? 180
A győzelem-vereség kétféle szemlélete: Az I. módszer és a II. módszer 182
Mit tudunk az I. módszerről? 186
Mit tudunk a II. módszerről? 187
Tétovázás, ingadozás 187
Az I. és a II. módszer egyaránt a hatalmon alapszik 188
Tekintély az osztályban 189
1. fajta tekintély 190
2. fajta tekintély 191
A hatalom korlátai az osztályteremben 192
A tanárok hatalma óhatatlanul kimerül 192
A hatalom romboló hatású a diákokra nézve 195
A diákok megküzdési mechanizmusai 197
Lázadás, ellenállás, dac 197
Megtorlás 198
Hazudozás, árulkodás, az érzések eltitkolása 199
Mások hibáztatása, pletykálkodás 200
Csalás, másolás, „puskázás" 200
Parancsolgatás, megfélemlítés, mások piszkálása 200
Győzni akarás, a veszítés gyűlölete 201
Szervezkedés, klikkek kialakítása 201
Meghunyászkodás, engedelmeskedés, megadás 202
A hízelgés 203
Konformitás, a kockázatvállalás és kezdeményezés elkerülése 203
Visszahúzódás, kimaradás, ábrándozás, regresszió 204
Miért ne használjuk a II. módszert? 205
Hogyan hat a hatalom a győztesre? 206
Mivel indokolják a hatalom és tekintély alkalmazását? 208
„Az életkorral járó bölcsesség és tapasztalat" mítosza 208
A gyerekek valójában igénylik viselkedésük korlátozását" 209
A „kultúraátadás felelősségének" mítosza 209
„Egyes gyerekeknél szükség van a kényszerre" 210
A „szigorú, de igazságos" mítosza 211
VIII. A KONFLIKTUSMEGOLDÁS VERESÉGMENTES MÓDSZERE 212
A III. módszer: A konfliktusmegoldás vereségmentes módszere 214
Hogyan működik a III. módszer az iskolában? 216
A III. módszer előfeltételei 220
A III. módszer: Hatlépéses problémamegoldó folyamat 221
1. lépés: A probléma (konfliktus) meghatározása 222
2. lépés: A lehetséges megoldások keresése 224
3. lépés: A megoldások értékelése 225
4. lépés: A legjobb megoldás kiválasztása (döntéshozatal) 226
5. lépés: A döntés végrehajtási módjának meghatározása 227
6. lépés: A megoldás sikerességének utólagos értékelése 227
A III. módszer alkalmazása az osztályban 229
Egy III. módszerrel lefolytatott megbeszélés magnófelvétele 231
A III. módszer alkalmazásának előnyei az iskolákban 235
Nincs neheztelés 235
Erősödik a döntés végrehajtásával kapcsolatos motiváció 235
„Több szem többet lát" 236
A III. módszert nem kell „eladni" 238
Nincs szükség hatalomra vagy tekintélyre 239
A gyerekek szeretik tanáraikat, és a tanárok szeretik a gyerekeket 239
A III. módszer segít kideríteni a valódi problémákat 240
A diákok felelősségteljesebbek, érettebbek lesznek 241
IX. A VERESÉGMENTES MÓDSZER EGYÉB ALKALMAZÁSAI AZ ISKOLÁKBAN 243
Hogyan oldjuk meg a tanítási-tanulási konfliktusokat a III. módszerrel? 244
Hogyan oldjuk meg a diákok közötti konfliktusokat a III. módszerrel? 250
Hogyan használjuk a III. módszert az osztály szabályainak és irányelveinek megalkotására? 256
Hogyan zajlanak le a szabályalkotó osztálygyűlések? 258
A félelem legyőzése 259
Előkészületek 259
A gyűlés lefolytatása 260
A tanár szerepe 261
A szabályalkotó gyűlés előnyei 261
Mennyi időre van szükség? 262
A III. módszer alkalmazásakor felmerülő problémák 263
„Megoldások" vagy „igények" versengése 263
Amikor a diákok nem tartják be a megállapodást 264
Mi legyen a tanár hatáskörén kívül eső problémákkal? 265
„És ha nem tudunk megegyezni a megoldásban?" 267
Amikor a gyerekek büntetést építenek be a megoldásba 268
Hogyan tartassa be a tanár a hatáskörén kívüli szabályokat? 268
Előfordul, hogy az I. módszerre van szükség? 269
X. AZ ÉRTÉKEK ÖSSZEÜTKÖZÉSE AZ ISKOLÁBAN 272
Hogyan ismerjük fel az értékek összeütközését? 273
Mi az oka, hogy az én-közlések ritkán eredményesek az érték-összeütközések megoldásában? 275
Mi az oka, hogy a III. módszer ritkán eredményes az érték-összeütközések megoldásában? 277
Mi az oka, hogy az I. módszer eredménytelen
az érték-összeütközések megoldásában? 278
Mi az oka, hogy a II. módszer eredménytelen
az érték-összeütközések megoldásában? 280
Hogyan kezeljük az érték-összeütközéseket? 281
Váljunk eredményes tanácsadóvá! 281
Mutassunk példát, adjunk mintát! 285
Alakítsuk magunkat elfogadóbbakká! 288
Találjuk meg az „elfogadáshoz szükséges higgadtságot"! 292
XI. TEGYÜK AZ ISKOLÁT TANULÁSRA ALKALMASABB HELLYÉ
Az iskola milyen vonásai okoznak problémát a tanároknak? 294
A tanárok beosztottak 294
A tanárok nem vesznek részt a döntések meghozatalában 294
Merevség, ellenállás a változással szemben 295
Egységes értékrend megszabása 295
Mások hibáztatása 295
Mit tehetnek a tanárok azért, hogy eredményesebben
tevékenykedhessenek a szervezetben? 296
Ismerjük fel szerepünk fontosságát! 296
Mindig az „ablakunkon" keresztül nézzük a dolgokat! 296
„A főnökömmel szemben is alkalmazhatom a konfrontációs
módszereket?" 298
Egységben az erő 301
Hogyan legyünk eredményesebbek a csoportgyűléseken? 301
A gyűlés előtt 303
A gyűlés alatt 303
A gyűlés után 304
Hogyan legyünk eredményes tanácsadók? 304
Váljunk diákjaink pártfogójává! 306
KIEGÉSZÍTŐ FEJEZET: HOGYAN KEZELJÜK A TANULÁSI
PROBLÉMÁKAT OTTHON? 308
A szülő-tanár-diák kapcsolat 308
A szülő mint gyermeke tanítója 309
Kire tartozik gyermekünk tanulása? 310
Hogyan alakítsuk át otthonunkat tanulásra alkalmas környezetté? 31
A szülők sem tudnak tanítani, amíg nincsenek felfogadva 314
„Elvezethetjük a lovat a vízhez, de..." 316
Hogyan adhatják át a szülők az értékrendjüket? 316
Ha gyermekünknek problémája van az iskolában 317
Mit kezdjünk a házi feladat körüli vitákkal? 321
„Nézd, anyu, csak két hármast kaptam" 325
Hogyan lehetnek a szülők nagyobb befolyással a tanárokra? 328
Mire. jó a szülő-tanár-igazgató csapat? 331
Hogyan értékeljük gyermekünk iskoláját? 332
Jobb kapcsolatok kiépítése 335
KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS 337

Dr. Thomas Gordon

Dr. Thomas Gordon műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Dr. Thomas Gordon könyvek, művek
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem