T. E. T. - A tanári hatékonyság fejlesztése

A T. E. T.-módszer/Az iskolában: Hogyan hozhatják ki a tanárok a legtöbbet tanítványaikból? Otthon: Hogyan kezeljék a szülők gyermekeik iskolai problémáit?

Szerző

Szerkesztő

Fordító

Lektor

Budapest

'Thomas Gordon: T. E. T. - A tanári hatékonyság fejlesztése ' összes példány

Kiadó:	Gondolat Könyvkiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1990
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	343 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	21 cm x 14 cm
ISBN:	963-292-295-1
Megjegyzés:	2., változatlan kiadás. Fekete-fehér ábrákkal illusztrált.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

"A tanítás egyetemes tevékenység - valamennyien csináljuk. A szülők tanítják gyermekeiket, a munkaadók tanítják alkalmazottaikat, az edzők tanítják játékosaikat, a feleségek tanítják férjeiket (és megfordítva), no és természetesen a tanárok tanítják diákjaikat."
Jól tudjuk azonban, hogy ez - az egyébként örömteli tevékenység - milyen gyakran jár kudarccal, milyen gyakran kell átélni azt a keserű tapasztalatot, hogy minden igyekezetünk ellenére tanításunk eredménytelen marad. Thomas Gordon világsikert aratott könyve arról szól, "hogyan válhat a tanítás az átlagosnál jóval eredményesebbé; miképpen nyújthat nagyobb tudást és érettséget a tanulóknak és ugyanakkor miképpen csökkentheti a konfliktusokat és teremthet több időt a tanároknak, hogy taníthassanak". Bemutatja, miképpen tehetjük az iskolát olyan hellyé, amelyben valóra válhat a régi szállóige: "A tanítás a szeretet egyik módja."
A Gordon által kidolgozott és könyvében ajánlott praktikus ismeretanyagot tanárok tízezrei sajátították el világszerte. Ez a program A tanári hatékonyság fejlesztése, amely a nemzetközi szakirodalomban az eredeti angol cím, Teacher Effectiveness Training rövidítéseként T.E.T. néven vált ismertté. A T.E.T. egyrészt sajátos szemlélet, másrészt problémamegoldó eljárások, gyakorlati fogások és módszerek könnyen megtanulható és követhető tárháza, amelyeknek alkalmazása jobb emberi kapcsolatok kiépítésén keresztül segíti a tanítást.
A T.E.T. nem merev szabálygyűjtemény:
- szemlélete és módszere egyaránt érvényes bármilyen életkorú fiatal tanításánál és mindenfajta tanulási vagy fegyelmezési problémánál;
- eredményesen alkalmazható bármely iskolatípusban, az óvodától az egyetemig;
- nemcsak a szakképzett pedagógusoknak, hanem a szülőknek is segítséget nyújt.
Gordon könyve olvasmányos és élvezetes stílusban, példák sokaságával, lépésről lépésre haladva mutatja be a T.E.T. módszerét, így az olvasó, legyen akár hivatásos pedagógus, akár szülő, rövid időn belül maga is sikerrel alkalmazhatja a gyakorlatban az olvasottakat. Vissza

Tartalom

Hogyan hasznosíthatják a tanárok a legjobban ezt a könyvet?	13
Hogyan hasznosíthatják a szülők legjobban ezt a könyvet?	14
Könyvünk háttere: Az ötlet és a szereplők	15
Tanár-diák kapcsolatok: A hiányzó láncszem	17
Mi a döntő a tanár-diák kapcsolatban?	18
Kipróbált fogások, s nem ködös absztrakciók	21
A diákok fejlődését segítő gyakorlati fogások	23
Az "Ugorj át a karikán!" játszma alternatívája	25
Módszerünk minden korosztály és diáktípus esetében azonos	27
Mit tegyünk a fegyelem örök problémájával?	29
Hogyan oldjuk fel a "tekintélyelv vagy engedékenység" vitát?	30
Az eredményes tanár-diák kapcsolat modellje	32
Hiedelmek, elvárások és szerepjátékok	34
Milyen a jó tanár-diák kapcsolat?	37
A tanár-diák kapcsolat szemléletének egyik módja	37
Az elutasító és elfogadó tanárok közötti alapvető különbség	40
A mozgó vonal a mindig változó téglalapban	42
Mit jelentenek a változások az én-ben (tanár)?	43
Másként érzünk az egyik mint a másik diák iránt	44
A környezet és a helyzet hatása	45
Helyes lehet-e a megjátszott elfogadás?	46
Kié a probléma?	49
Miért fontos a probléma tulajdonosának meghatározása?	51
Miért fontos a problémamentes terület?	52
Mit tehetnek a tanárok, ha a diákoknak vannak problémái?	54
Miért nem tudnak a tanárok segíteni, ha a diákoknak vannak problémái?	56
Az elutasítás nyelve: a kommunikáció tizenkét gátja	58
Miért vezet ilyen eredménytelenségre a tizenkét gát?	60
Három gyakori félreértés	62
Miért hatásos az elfogadás nyelve?	65
A problémával küzdő diákok segítésének konstruktív módszerei	68
Passzív hallgatás (csend)	69
Hatásos megerősítő reagálások	69
Mit lehet elérni az "ajtónyitókkal"?	69
Szükség van az aktív hallgatásra	71
Mi is valójában a kommunikáció?	72
Hogyan tanuljuk meg az aktív hallgatást?	74
Mi szükséges az eredményes aktív hallgatáshoz?	83
"Miért adjak tanácsot a diákoknak? Én tanár vagyok!"	84
A verbális kommunikáció két fajtája és a diákokra gyakorolt hatásuk: lajstrom	88
Kommunikációs gátak	88
Parancsolás, utasítás, irányítás	88
Figyelmeztetés, fenyegetés	89
Prédikálás, megleckéztetés, "kellene" és "jobb lenne, ha"	89
Tanácsok, javaslatok vagy megoldások ajánlása	89
Tanítás, kioktatás, logikus érvelés	90
Bírálat, kritizálás, helytelenítés, bíztatás	91
Dícséret, egyetértés, pozitív értékelés	91
Szidás, megbélyegzés, kifigurázás	92
Értelmezés, elemzés, megállapítás	92
Bíztatás, rokonszenv, vígasztalás, támogatás	93
Kérdezgetés, vallatás, kikérdezés, keresztkérdések	93
Visszavonulás, kizökkenés, gúnyolódás, humorizálás, a figyelem elterelése	94
A kommunikációt megkönnyítő dolgok	95
Passzív hallgatás (csend)	95
Megerősítő reagálások	95
"Ajtónyitó" segítő kérdések, beszélgetésindítók	95
Aktív hallgatás	96
Az aktív hallgatás sokoldalú felhasználása	97
Hogyan vezessünk le tartalmas osztálymegbeszéléseket?	97
Hogyan szereljük le az ellenállást aktív hallgatással?	107
Hogyan segíthetünk aktív hallgatással az önállótlan diákoknak?	112
Hogyan hasznosítsuk a diákközpontú csoportos megbeszéléseket?	117
Hogyan segít az aktív hallgatás a szülői értekezleteken?	121
Mit lehet elérni a háromoldalú értekezletekkel?	125
Összefoglalás	127
Mit tehetnek a tanárok, ha a diákok viselkedése gondot okoz nekik?	128
Mit tegyünk a tanár problémáival?	129
Az eredménytelen konfrontációk hatása	131
Miért eredménytelenek a megoldást ajánló közlések?	133
Miért eredménytelenek a rendreutasító közlések?	135
Miért eredménytelenek a közvetett közlések?	137
"Te-közlés" vagy "én-közlés"	138
Mi a baj a te-közlésekkel?	139
Miért eredményesebbek az én-közlések?	141
Hogyan fogalmazzuk meg az én-közlést?	143
Hogyan váltsunk át az én-közlés után?	146
Hogyan dühítik fel magukat a tanárok?	148
Az én-közlések kockázatosak is lehetnek	152
Mit lehet elérni az eredményes én-közlésekkel?	153
Hogyan változtassuk meg az osztálytermi környezetet a problémák megelőzése céljából?	156
Az átlagos osztályterem hiányosságai	156
Hogyan gondolkodjunk kreatívan a változtatásokról?	158
Hogyan gondoljuk át módszeresen az osztálytermi környezetet?	160
Hogyan gazdagítsuk a környezetet?	160
Hogyan tompítsuk a környezeti ingereket?	161
Hogyan szűkítsük a környezetet?	162
Hogyan tágítsuk a környezetet?	163
Hogyan rendezzük át a környezetet?	163
Hogyan egyszerűsítsük a környezetet?	164
Hogyan rendszerezzük a környezetet?	165
Hogyan tervezzünk előre?	166
Hogyan javítsunk az osztályban töltött idő minőségén?	168
Miért okoz problémát a "szétszórt idő"?	168
Miért fontos az "egyéni idő" - és hogyan tegyünk rá szert?	170
Miért fontos az "optimális idő" - és hogyan teremtsük meg?	172
A tanítás-tanulási terület nagy lehetőségei	174
Iskolai konfliktusok	177
Mi is a konfliktus?	179
Mi okozza a konfliktust?	180
Általában hogyan oldják meg a tanárok a konfliktusokat?	180
A győzelem-vereség kétféle szemlélete: Az I. módszer és a II. módszer	182
Mit tudunk az I. módszerről?	186
Mit tudunk a II. módszerről?	187
Tétovázás, ingadozás	187
Az I. és a II. módszer egyaránt a hatalmon alapszik	188
Tekintély az osztályban	189
1. fajta tekintély	190
2. fajta tekintély	191
A hatalom korlátai az osztályteremben	192
A tanárok hatalma óhatatlanul kimerül	192
A hatalom romboló hatású a diákokra nézve	195
A diákok megküzdési mechanizmusai	197
Lázadás, ellenállás, dac	197
Megtorlás	198
Hazudozás, árulkodás, az érzések eltitkolása	199
Mások hibáztatása, pletykálkodás	200
Csalás, másolás, "puskázás"	200
Parancsolgatás, megfélemlítés, mások piszkálása	200
Győzni akarás, a veszítés gyűlölete	201
Szervezkedés, klikkek kialakítása	201
Meghunyászkodás, engedelmeskedés, megadás	202
A hízelgés	203
Konformitás, a kockázatvállalás és kezdeményezés elkerülése	203
Visszahúzódás, kimaradás, ábrándozás, regresszió	204
Miért ne használjuk a II. módszert?	205
Hogyan hat a hatalom a győztesre?	206
Mivel indokolják a hatalom és tekintély alkalmazását?	208
"Az életkorral járó bölcsesség és tapasztalat" mítosza	208
A gyerekek valójában igénylik viselkedésük korlátozását"	209
A "kultúraátadás felelősségének" mítosza	209
"Egyes gyerekeknél szükség van a kényszerre"	210
A "szigorú, de igazságos" mítosza	211
A konfliktusmegoldás vereségmentes módszere	212
A III. módszer: A konfliktusmegoldás vereségmentes módszere	214
Hogyan működik a III. módszer az iskolában?	216
A III. módszer előfeltételei	220
A III. módszer: Hatlépéses problémamegoldó folyamat	221
1. lépés: A probléma (konfliktus) meghatározása	222
2. lépés: A lehetséges megoldások keresése	224
3. lépés: A megoldások értékelése	225
4. lépés: A legjobb megoldás kiválasztása (döntéshozatal)	226
5. lépés: A döntés végrehajtási módjának meghatározása	227
6. lépés: A megoldás sikerességének utólagos értékelése	227
A III. módszer lefolytatott megbeszélés magnófelvétele	231
Egy III. módszerrel lefolytatott megbeszélés magnófelvétele	231
A III. módszer alkalmazásának előnyei az iskolákban	235
Nincs neheztelés	235
Erősödik a döntés végrehajtásával kapcsolatos motíváció	235
"Több szem többet lát"	236
A III. módszert nem kell "eladni"	238
Nincs szükség hatalomra vagy tekintélyre	239
A gyerekek szeretik tanáraikat, és a tanárok szeretik a gyerekeket	239
A III. módszer segít kideríteni a valódi problémákat	240
A diákok felelősségteljesebbek, érettebbek lesznek	241
A vereségmentes módszer egyéb alkalmazásai az iskolákban	243
Hogyan oldjuk meg a tanítási-tanulási konfliktusokat a III. módszerrel?	244
Hogyan oldjuk meg a diákok közötti konfliktusokat a III. módszerrel?	250
Hogyan használjuk a III. módszert az osztály szabályainak és irányelveinek megalkotására?	256
Hogyan zajlanak le a szabályalkotó osztálygyűlések?	258
A félelem legyőzése	259
Előkészületek	259
A gyűlés lefolytatása	260
A tanár szerepe	261
A szabályalkotó gyűlés előnyei	261
Mennyi időre van szükség?	262
A III. módszer alkalmazásakor felmerülő problémák	263
"Megoldások" vagy "igények" versengése	263
Amikor a diákok nem tartják be a megállapodást	264
Mi legyen a tanár hatáskörén kívül eső problémákkal?	265
"És ha nem tudunk megegyezni a megoldásban?"	267
Amikor a gyerekek büntetést építenek be a megoldásba	268
Hogyan tartassa be a tanár a hatáskörén kívüli szabályokat?	268
Előfordul, hogy az I. módszerre van szükség?	269
Az értékek összeütközése az iskolában	272
Hogyan ismerjük fel az értékek összeütközését?	273
Mi az oka, hogy az én-közlések ritkán eredményesek az érték-összeütközések megoldásában?	275
Mi az oka, hogy a III. módszer ritkán eredményes az érték-összeütközések megoldásában?	277
Mi az oka, hogy az I. módszer eredménytelen az érték-összeütközések megoldásában?	278
Mi az oka, hogy a II. módszer eredménytelen az érték-összeütközések megoldásában?	280
Hogyan kezeljük az érték-összeütközéseket?	281
Váljunk eredményes tanácsadóvá!	281
Mutassunk példát, adjunk mintát!	285
Alakítsuk magunkat elfogadóbbakká!	288
Találjuk meg az "elfogadáshoz szükséges higgadtságot"!	292
Tegyük az iskolát tanulásra alkalmasabb hellyé	293
Az iskola milyen vonásai okoznak problémát a tanároknak?	294
A tanárok beosztottak	294
A tanárok nem vesznek részt a döntések meghozatalában	294
Merevség, ellenállás a változással szemben	295
Egységes értékrend megszabása	295
Mások hibáztatása	295
Mit tehetnek a tanárok azért, hogy eredményesebben tevékenykedhessenek a szervezetben?	296
Ismerjük fel szerepünk fontosságát!	296
Mindig az "ablakunkon" keresztül nézzük a dolgokat!	296
"A főnökömmel szemben is alkalmazhatom a konfrontációs módszereket?"	298
Egységben az erő	301
Hogyan legyünk eredményesebbek a csoportgyűléseken?	301
A gyűlés előtt	303
A gyűlés alatt	303
A gyűlés után	304
Hogyan legyünk eredményes tanácsadók?	304
Váljunk diákjaink pártfogójává!	306
Kiegészítő fejezet: Hogyan kezeljük a tanulási problémákat otthon?	308
A szülő-tanár-diák kapcsolat	308
A szülő mint gyermeke tanítója	309
Kire tartozik gyermekünk tanulása?	310
Hogyan alakítsuk át otthonunkat tanulásra alkalmas környezetté?	313
A szülők sem tudnak tanítani, amíg nincsenek felfogadva	314
"Elvezethetjük a lovat a vízhez, de..."	316
Hogyan adhatják át a szülők az értékrendjüket?	316
Ha gyermekünknek problémája van az iskolában	317
Mit kezdjünk a házi feladat körüli vitákkal?	321
"Nézd, anyu, csak két hármast kaptam"	325
Hogyan lehetnek a szülők nagyobb befolyással a tanárokra?	328
Mire jó a szülő-tanár-igazgató csapat?	331
Hogyan értékeljük gyermekünk iskoláját?	332
Jobb kapcsolatok kiépítése	335
Köszönetnyilvánítás	337
Ajánlott olvasmányok	339
Kapcsolódó magyar nyelvű irodalom	343

Témakörök

Thomas Gordon

Thomas Gordon műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Thomas Gordon könyvek, művek

Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem