Titkos-számítógép-történet

Előszó

A könyv címéből a témának megfelelően több rejtett üzenet olvasható ki. Erre utal a különös, két kötőjeles írásmód, amely az Olvasóra bízza a három szó csoportosításának komolyan játékos feladatát. Aki tehát Titkos-számítógép történetei olvas ki a címből, ugyanolyan helyesen jár el, mint az, aki Titkos számítógép-történetei olvas. E könyv célja ugyanis éppen az, hogy ne maradjon örökre titokban, hogy a számítógépek történetének vannak kevesek által ismert titkos vonulatai is. E titkos vonulatok részben megelőzték a közismert Neumann-féle számítógépek történetét, részben azzal párhuzamosan haladtak, a láthatatlan „színfalak mögött", a rejtjelfejtés vagy éppen a csendes magány titkos birodalmában. A történet tehát bizonyos ponton összefonódott a rejtjelfejtés történetével, vagyis valóban a titkos-számítógépek története is, amelyek a titkosszolgálatok féltve őrzött titkait képezve maradtak a XX. század rejtett tanúi. így bontakozik ki e könyv lapjain egy napjainkig titokban vagy éppen az elhallgatás homályában tartott számítógép-történet, amely talán teljesen megváltoztathatta volna a mai számítástechnika e-világunkat behálózó képét.
A kötet tartalma ma már megismerhető tényekre épül, mégis megdöbbentő az a gondolatkísérlet, amelyre csábítja az Olvasót.
Vajon milyen lenne (lehetne) e-világunk, ha a titkos történet válik mindennapjaink valóságává, ha a Szilícium Völgyben D. N. Lehmer és fia, D. H. Lehmer, vagy A. Turing, korukat jóval megelőző konstrukcióira épülő chipek hódítják meg a világ egyik legnagyobb üzletágát? Vajon az az alapelveiben párhuzamos működésű számítógép-architektúra, amely akkor a számítógépek működésének természetes alapjává vált volna, ma milyen technikai korlátokat ostromolna?
Vajon e merőben más számítógép felépítés esetén milyen távolságban lenne ma a mesterséges és a természetes intelligencia?
A történet nyilvánosságra kerülése még indokoltabb, ha figyelembe vesszük, hogy a 2002. évben volt Charles Babbage 210., Alan M. Turing 90., a 2003. évben Blaise Pascal 380., Neumann János 100., a 2004. évben pedig Norbert Wiener 110. születési évfordulója lesz. Hiszen e mozaikokból válik érthetőbbé annak a számtalan kisebb-nagyobb óriásnak a szellemi nagysága, akiknek munkássága végül a XX. század kihívásaira adott napjainkig ható választ. A kötet tehát a „teljes információ" rögzítésének teljesíthetetlen igényével farag „holografikus szobrot" eme óriások tiszteletére. Vissza