Welter T. B. világtörténelme I-III.

Tartalom

ELSŐ RÉSZ.
Az ó-kor története.
A világ teremtésétől a nyugot-római birodalom bukásáig.
ELSŐ SZAKASZ. A világ és az ember teremtése. - Az első
ember bukása és ennek következményei. - Az emberek
lassankinti elterjedése, életmódjok s első találmányaik. -
Vadászat, állattenyésztés, földmüvelés. - Az elfajult embernem, a jámbor Noé (Noah) családját kivéve, a tizözönben ismét elvesz. - Az emberek lassankinti elszaporodása, és a bábeli torony épitése utáni elszéledésök. -
Az első államok keletkezése. 3-9
MÁSODIK SZAKASZ. Ábrahám, Jákob, Izsák patriarcha-csaIád. - Izrael fiai József által Egyptomba jutnak. - Ezen
ország és nevezetességeinek leirása. Mózes az izraelitákat
kivezeti Egyptomból, utóda Jozue Palesztinába, hol először birák, utóbb királyok alatt kormányoztatnak, mig
belviszályok és külháboruk által a nép szabadsága és önállósága elenyészik. -- Az izraeliták társadalmi és politikai törvényei. Mózes törvényhozása. - Vallás és cultus. 9-21
HARMADIK SZAKASZ. A phoenicziek. - Tartományuk leirása. - Ők a legrégibb kereskedő és tengerésznép. -
Észrevételek átalán a kereskedelemről és a tengerészetről.
- A phoenicziek tengeri utjai s azok különféle találmányai. - Hanyatlásuk. - Társadalmi és politikai intézmények. - Vallás . 21-27
NEGYEDIK SZAKASZ. A babyloniak és assyriaiak; a médok.
- Fölváltva Közép-Ázsia uralkodó népeivé lesznek, s
egyes szerencsés hóditók alatt gyorsan fölvirágoznak, de
aztán bellázadások és külháboruk által mindinkább sü -
lyednek s végre perzsa uralom alá jutnak. - Társadalmi
és politikai intézmények a babyloniak,- assyriaiak- és médoknál. - Az ipar, kereskedelem, tudomány és szépművészet az assyriaiak- és babyloniaknál.-Vallás és Cultus. 27-34
ÖTÖDIK SZAKASZ. A perzsák. - Cyrus megalapítja a perzsa birodalmat s azt kiterjeszti Ázsia legvirágzóbb országaira. Legyőzi Croesust, Lydia királyát, a kis-ázsiai
görögöket, de meghal a massageták elleni hadjárat alatt.
Utóda Cambyses Afrika ellen fordul s meghódítja Egyptomot. - Halála után Dárius emeltetik a trónra. Szilárd rendet alapít a birodalom belsejében s azt hóditások által kiterjeszti. - A perzsák társadalmi és politikai intézményei. - Vallás és cultus 34-39
HATODIK SZAKASZ. A görögök. - Eredeti durvaságuk
gyarmatosok által nagyon enyészik. - Egyes kis fejedelmek népeik élén nagyon kalandos, utóbbi mondák és
dalok által dicsőített hadjáratokra vállalkoznak, melyek
közt a trójai háború a legnevezetesebb. - A legtöbb királyságból utóbb ugyanannyi apró köztársaság képződik,
melyeket csupán a közös nyelv és vallás, az amphyetióniák és nemzeti játékok tartanak össze. - Az egyes államok közt először Sparta nyert szabályozott alkotmányt
Lycurgustól (880) és Athenae Solontól (594). - A többi
kis állam alkotmányra nézve többé-kevésbbé a két fő
államhoz csatlakozik. 39-54
HETEDIK SZAKASZ. Pisistratus Athenaeben az egyeduralkodást magához ragadja, de az fiai Hippias és Hipparch
alatt ismét bukik; az elűzött Hippias a perzsákhoz menekszik. - Clisthenes Athenaebe behozza az ostracismust. - A hét bölcs. - Lyriai költészet. - Az athenaeiek részt vesznek a kisázsiai görögök felkelésében a
perzsák ellen. - A fölkelés nem sikerül, a perzsák boszuból az európai Görögországot is elárasztják hadaikkal.
- A görög néperő kifejlődik legnagyobb fényében, és
győzelmet arat. - Görögország általán és Athenae különösen a hatalom és tekintély legfelsőbb fokán állanak.
De az Athenae és Spárta közti féltékenység létrehozza a
peloponnesusi háborút, mely Görögországot legszebb virágzásában elperzseli 54-68
NYOLCZADIK SZAKASZ. Athenae megaláztatása után Spárta
ismét visszanyeri hegemóniáját, de csak rövid időre. Elbizakodottsága szüli a thebaei háborút, és a hegemónia
szintoly rövid időre Thebaere megy át. - Az irodalom
és művészet legvirágzóbb kora Görögországban. - Az
örökös háborúk és belrázkódtatasok által meggyengült
Görögország II. Fülöp, Macedónia királya ellen 338-ban
Kr. e. a Cheronaea melletti ütközet folytán elveszti szabadságát s ez időtől fogva a macedonok lesznek az uralkodó nép. Fülöp fia, Sándor a görögök és macedonok boszuháborut visel a perzsák ellen, megdönti a perzsa birodalmat s megalapítja a nagy macedoni világbirodalmat, mely Ázsia és Afrika legvirágzóbb országait foglalja magában. De alapitója halála után az csakhamar bomlásnak indul. Szellemi műveltség az alexandriai korszak alatt. 68-83
KILENCZEDIK SZAKASZ. A rómaiak földrajza. 753. Kr. e.
Rómát építik s azt 509-ig hét, egymásután következő
király kormányozza. - Az utolsónak, Tarquinius Superbus durvasága és dölyfe véget vet a királyi hatalomnak
s kezdetül szolgál a köztársasági alkotmányra. - Az elűzött király: Tarquinius Superbus minden kísérlete a
trón visszaszerzésére siker nélkül marad 83-99
TIZEDIK SZAKASZ. A hosszas, majdnem két századon át
(500-300-ig Kr. e.) tartó súrlódás Rómában a patríciusok és plebejusok közt. Az első diktatorság (499.), néptribunok (494.), az írott törvényhozás (451.) kezdete. -
Rómát (390.) a gallok meghódítják, s nagyrészt leégetik,
de Camillus azt ismét megszabadítja. - A patríciusok
és plebejusok közti súrlódás ohajtott czélt ér az által, hogy
mind a két néposztály egyenlővé tétetik. - A nagy samniumi háború (342-290. Kr. e.) továbbá Pyrrhus görög
királylyal, ki Alsó-Itáliában Tarentum város segítségére
megy. - A rómaiak erényei legnagyobb fenyőkben tűnnek fel. - A municipiumok. - Szövetségesek. - Gyarmatok, katonai szervezet. - Közmunkák 99-109
TIZENEGYEDIK SZAKASZ. A rómaiak és carthagóiak közti
féltékenység Sicília birtokáért nagy és hosszas háborúkra
szolgáltat alkalmat, melyek Carthago enyésztével végződnek. - E hatalmas versenytárs legyőzetése után a rómaiak számára meg van egyengetve a világuralom utja.
Keleten is győznek fegyvereik: Macedónia és Görögország meghódittatnak. . . . 109-118
TIZENKETTEDIK SZAKASZ. Nyugtalanságok Rómában a
Gracchusok alatt. (133-121. Kr. e.) - Marius nagy hadi
tettek által fölemelkedik; a Marius és Sulla közti féltékenység polgárháborúkra szolgál alkalmai. - Catilina öszszeesküvését meghiusítja Cicero (63.) - 60-ban Caesar,
Pompejus ér Crassus az első triumvirátust alapítják.
Polgárháború Caesar és Pompejus közt; Caesar már
azon ponton, hogy egyeduralkodó lesz, meggyilkoltatik.
(44.) - Második triumvirátus Antonius, Octavianus és
Lepidus alatt. (44.) - Rémuralom Rómában; Cicero meggyilkoltatása. Octavianus végre egyeduralkodóvá lesz (31.
Kr. e.) 118-129
TIZENHARMADIK SZAKASZ. Augustus császártól nagy Constantán császárig (30-tól Kr. e. 324-ig Kr. u.). - Augustus császár alatt a birodalom megujul, a művészetek és
tudományok legszebb virágzásukat érik. Ő alatta születik az igért Messiás, a keresztény vallás alapitója. -
Augustus legközelebbi utódai zsarnokok, az utóbbiak
közt is kevés jó találkozott. A birodalom mindig mélyebben sülyed. 129-144
TIZENNEGYEDIK SZAKASZ. Nagy Constautin a kereszténységet államvallássá teszi s a császári székhelyet átteszi
Byzanczba, mely tőle Konstantinápolynak neveztetik. -
A nagy népvándorlás kezdete 375; Theodosius feltartóztatja az első vihart, s a birodalmat felosztja két fia között. - A népek tolongása a római határon mindig nagyobb lesz. - Alarik a nyugoti gótok királya beront a
római birodalomba. - Attila, a hunnok királya szintén
beront. - A nyugot-római birodalom enyészete 476. . 144-152
FÜGGELÉK. 1. A görögök vallása 152-159
2. A rómaiak vallása . 159-162

Második rész.
A középkor története
a nyugatrómai birodalom bukásától Amerika felfödözéseig.
476-től Kr. u. 1492-ig.
TIZENÖTÖDIK SZAKASZ. A germánok, erkölcseik s intézményeik. - Európa államainak áttekintése a nyugatrómai birodalom bukása után. 3
TIZENHATODIK SZAKASZ. Theodorik véget vet Odoaker
uralmának, s Itáliában megalapitja a keleti gótok birodalmát
(493). - Ezt 62 évi tartam után Justinián görög császár buktatja meg, és Itália a keletromai birodalom tartományává
lesz (555). - De ezen állapot sem tartós; Alboin Itáliában
megalapitja a longobárdok országit (568). - Galliában Klodvig megalapitja a frankok országát. - Az uj országokban uj
nyelvek, szokások, alkotmányok keletkeznek. 5
TIZENHETEDIK SZAKASZ. Szent Bónifácz Némethon apostola. - Arábiában Mohammed (622.) uj vallást alapít, mely
roppant gyorsasággal elterjed. Az arabok hódító néppé lesznek ; Európában előhaladásuknak a nagy győzelem, melyet
a frankok Toursnál (782.) nyertek fölöttük, vet határt. 12
TIZENNYOLCZADIK SZAKASZ. A frank birodalomban
gyönge királyok alatt a háznagyok (majores dornus) lesznek
hatalmassá. Kis Pipin háznagy megbuktatja az utolsó merovingi királyt Childeriket, s 752-ben magát koronáztatja meg
királynak. Fia Nagy Károly (768-814.) a frank birodalmat a
hatalom és tekintély legfőbb fokára emeli. 17
TIZENKILENCZEDIK SZAKASZ. Károly fia és utóda, Jámbor
Lajos alatt a frank birodalom ismét alább száll. Lajos 3 fia
viszálykodik az uralomért, mig a verduni szerződés 843-ban a
birodalom felosztását vonja maga után. - Az újonnan keletkezett országokban a karolingiak uralkodó családja nem sokára elvesz. 25

Harmadik rész.
Az ujabb kor története.
Amerika fölfedezésétől a franczia forradalomig.
(1492-1789.)
HARM1NCZKETTED1K SZAKASZ. Columbus felfödözi Amerikát (1492). A portugálok és spanyolok további felfödözései.
Cabral Brazíliában (1500). Cortez Mexikóban (1519.) - Első
ut a föld körül Magellan alatt. - Pizarro Peruban (1524.) 3-15
HAKMINCZHARMAD1K SZAKASZ. Némethon I. Miksa alatt.
- Az örök tartománybéke, kincstári törvényszékek és a
posta behozatala. Némethon 10 kerületre osztatik. Miksa
összeköttetés által házának hatalmát jelentékenyen emeli.
Uralkodásának vége felé kezdődik a hitújítás s utóda, V. Károly alatt mindig tovább terjed. 15-22
HARM1NCZNEGYEDIK SZAKASZ. Némethon V. Károly alatt.
Háború Francziaországgal I. Ferencz alatt. - Növekedő
vallássúrlódások; birodalmi gyűlés Speyerben (1529); az
augsburgi hitvallás (1530); a schmalkaldeni szövetség (1531).
- Károly hadjáratai Afrikában, s további háborúi I. Ferenczczel. - A schmalkaldeni háború. Auesburgi vallásbéke (1555). Károly lemondása és halála. A jezsuitarend. 22-30
HARMINCZOTÖDIK SZAKASZ. Németország I. Ferdinánd
alatt. - II. Miksa. - II. Rudolf; a protestáns unió (1608)
és a katholikus liga képzése (1609): a felséglevél. - Mátyás ;
kormánylatának vége felé kitör a 30 éves háború. 20-31
HARMINCZHATODIK SZAKASZ. Francziaország ; itteni
vallásháborúk; a Bertalan-éj 1572. IV. Henrik és Sully
minisztere előmozdítják az ország jólétét. A nantesi rendelvény által (1598) a reformátusok vallásszabadságot nyernek.
- Henriket meggyilkolja Ravaillac 1610-ikben május 14-én. 31-34
HARMINCHETEDIK SZAKASZ. Anglia a Tudorházból származott királyok alatt (1485-1603). VII. Henrik ; VIII. Henrik ; a hitújítás erőszakos bevitele, VI Eduárd ; Mária;
Erzsébet; ez alapítja az anglicán egyházat; Stuárt Máriát,
Skóthon királynéját kivégezteti, s Anglia tengeri hatalmát
megalapítja. 34-37
HARMINCZNYOLCZADIK SZAKASZ. Spanyolhon 11. Fülöp
alatt. - A németalföldek elszakadása. - A spanyol armada
elpusztulása 1588. - Portugál is Spanyolhon egyesülése
1580. - Spanyolhon III. és IV. Fülöp alatt mindinkább
hanyatlik. - Ez utóbbi alatt Portugál visszanyeri függetlenségét. 38-43
HARMINCZKILENCZEDIK SZAKASZ. A 80 éves háborúi
(1618 - 1648). - Mi nyújtott arra alkalmat. - II. Ferdinánd
csiszár ; Tilly által legyözi ellenét, V. Frigyest, pfalzi választót- IV. Keresztély Dánia királya föllép, mint a protestánsok vezére; ellene Tilly és Wallenstein császári vezére Gusztáv Adolf svéd király a protestánsok segítségére
siet elesik a Lützen melletti csatában (1632). - Wallenstein meggyilkoltatása. - A háború folytatása. III. Ferdinánd császár. A vestfáli béke (1648). 43-54
NEGYVENEDIK SZAKASZ. Magyarhon az ausztriai házból
származott királyok alatt - I Ferdinánd (1526-1564). -I.
Miksa (1564-1576). -: Rudolf (1576-1608). - II. Mátyás
(1608-1619). II. Ferdinánd (1619-1637). III. Ferdinánd
(1637-1657). 54-60
NEGYVENEGYEDIK SZAKASZ. Anglia I. Jakab király alatt?
a lőpor-összeesküvés (1605). - I. Károly király ; annak kivégeztetése 1649.- Anglia köztársasággá lesz s Cromwell
annak védnökévé ; a csonka parlament. A királyság visszaállítása II. Károly alatt, a bizonysági törvény (test-okmány)
1673 és a habeas-corpus-törvény. (1679); a toriek és wighek.
- II. Jakab elűzetik; a Németalföldek helytartója III. Vilmos lép a trónra. 60-64
NEGYVENKETTEDIK SZAKASZ. Francziaország XIV. Lajos
alatt. - Kitünö miniszterei Mazarin és Colbert által a hatalom és tekintély tetőpontjára emelkedik. - A reuniók. - A
naiitesi rendelvény eltöröltetése. 65-68
NEGYVENHARMADIK SZAKASZ. Némethon I. Lipót alatt. -
A törökök Bécset vivják (1683). A spanyol örökösödési
háború kitörése. - E háború folytatása I. József és VI. Károly császárok alatt. - Az utrechti és rastadti béke (1713-
1714). - A pragmatica sanctió (1713). - Ausztria régibb történetének átnézete. 68-78
NEGYVENNEGYEDIK SZAKASZ. Magyarhon. - I. Leopold
(1657-1705). - I. József (1705-1711), - III. Károly (1712
-1740). Ausztria történetének rövid áttekintése. 78-82
NEGYVENÖTÖDIK SZAKASZ. Oroszország Nagy Péter alatt.
- XII. Ká-roly, svéd király elleni háború. - Szentpétervár építtetése (1793).-Nagy Péter utolsó évei. -- Legközelebbi trónutódai. 82-89
NEGYVENHATODIK SZAKASZ. Poroszország. - Poroszország királysággá lesz (1701). - I. Frigyes. - I. Frigyes Vilmos - II. (Nagy) Frigyes. - Ausztria a habsburg-lotharingeni ház alatt. - Az osztrák örökösödési háború (1741 -
1748). - A két első sziléziai háború. 89-94
NEGYVENHETEDIK SZAKASZ. A hétéves (harmadik sziléziai) háború 1756-1763. - Ennek vége a hubertsburgi béke
által. - II. Frigyes további uralkodása. - Lengyelhon első
felosztása (1772) Orosz, Poroszország és Ausztria közt.
Bajor örökösödési háború (1778). - Mária Terézia halála
(1780). - II. Frigyes halála (1786). - Magyarhon Mária Terézia alatt (1740-1780.) 95-101
NEGYVENNYOLCZADIK SZAKASZ. Ausztria II. József alatt.
- Magyarhon II. József és II. Lipót alatt.- Oroszország
II. Katalin czárnő alatt. - Lengyelhon enyészete. - Svédország III. Gusztáv király alatt. 101-107
NEGYVENKILENCZEDIK SZAKASZ Éjszak-Amerika. - Az
angolok itt egyes gyarmatokat alapítanak. - Az éjszakamerikai szabadságháború Washington és Franklin alatt
(1775-1783). - Francziaország, Spanyolhon és Hollandia
Ejszak-Amerikával szövetkeznek. - A párisi békében (1783)
az éjszak-amerikai államok függetlensége elismertetik. 107-111
Negyedik rész.
A legújabb kor története.
ÖTVENEDIK SZAKASZ. A franczia forradalom kitörésétől a
franczia köztársaság fölállitásáig. (1769-1792). A forradalom okai; a nemzeti gyűlés egybehivása. A forradalom kitörése. (1789). A Bastille ostroma. Bevonulás Versaillesbe
(1789). A szövetségi ünnepély (1790). A király menekülése
is elfogatása (1791.); letétele (1T92.). A nemzeti convent. 112-122
ÖTVENEGYEDIK SZAKASZ. A franczia köztársaságtól az
igazgatóság fölállításáig. 1792-1795. - Ausztria és Poroszország elleni hadjárat (1792). - A király lefejeztetése
1793. jan. 21. - A rémidö Francziaországban. - A köztársaság győzelmes előhaladása. 123-128
ÖTVENKETTEDIK
SZAKASZ Francziaország az igazgatóság és consulatus alatta császárság felállításáig. 1776-1804.
- Bonaparte Egyptomban. - Uj háború Európában (1799).
- Bonaparte első consul (1799), császár (1804). 129-136
ÖTVENHARMADIK SZAKASZ. Francziaország mint császárság. Ausztriai és orosz háború Francziaország ellen
(1805). - A rajnai szövetség 1806. - A porosz és orosz
háború Francziaország ellen 1806. - Portugália (1807)
és Hispániának meghódítása (1808). - Ausztriai háború
Francziaország ellen (1809).- Napoleon hatalmának tetőpontján. 137-143
ÖTVENNEGYEDIK SZAKASZ. Napoleonnak szerencsétlen
hadmenete Oroszország ellen (1312). - A fölszabaditási
háború (1813 és 1814). - Páris bevétele és Napoleon letétele. - Belle-Alliancenál (1815) legyőzetvén, sz. Ilona szigetére száműzeték, hol 1821. május 5-én meghalt. - Magyarország. 143-152
ÖTVENÖTÖDIK SZAKASZ. Forradalom Spanyolországban,
és Spanyol-Amerikában. - Forradalom Portugál- és Brasiliában. - Forradalom két Scilia királyságban és Sardiniá-
ban. - Forradalom Görögországban. - Az oroszok háborúja
a törökök ellen. 152-162
ÖTVENHATODIK SZAKASZ. Francziaország, Algir meghódítása 1830. - Az 1830-ki juliusi forradalom; Lajos Fülöp franczia király; X. Károly számkivettetik. - Forradalom Belgiumban 1830. Belgium elválik Hollandtól; a két
állam közti háború; Antwerpen bombáztatása 1832. -
Forradalom Lengyelországban 1830; ezen az ország viszszaállitására tett kísérlet szintén nem sikerül; Varsó hős
ellenállás után 1831. bevétetik. - Nyugtalan mozgalmak
Európa több államában. 163-170
ÖTVENHETEDIK SZAKASZ. Francziaország, az 1848-ki
februári forradalom. - A juliusi trónt megdöntik, köztársaságot állítanak, nem sokára Napoleon Lajost császárrá
választják. A francziaországi események újra befolyást
gyakorolnak Európa legtöbb államára, az 1848-ki év válságossá válik. - Az 1854-ki krimi háború. - Az 1864-ki
dán háború. - Az olasz háború 1858. - További háborúk
Olaszországban. - Az amerikai unio-hábor 1861-1865. -
A mexikói császárság. - Az osztrák-porosz háború 1866. 170-185

Témakörök