Szuvenír 1-2.

Fülszöveg

1956. november 11-e estéjén Mérlegh Sándor corvinista szabadságharcos arra eszmél, hogy lélegzik és fázik, holott alig valamivel előtte, délután fogták el az oroszok, aztán átkutatták, kirabolták, levetkőztették, végül agyonlőtték. Mi történhet még valakivel a kivégzése után? Kaphat-e bármiféle esélyt két golyóütötte sebbel a fejében egy tizennyolc éves fiú a Ludovika parkjának elvadult bozótosában?
A valóság a legfantasztikusabb sztorik kiagyalója. Az író csupán kölcsönkéri az eseményeket, a jövőt és a múltat, hogy részesen lehessen a teremtésnek.
A Szuvenír labirintusregény. Nem is annyira a fallal bekerített terep, s a rettenetes, menekülésre késztető helyzet, hanem a főszereplő térben és időben csapongó emlékei teszik azzá. A regény alakjainak sorsa, jelleme egyértelműen választ ad arra, hogy mi vitte az embereket a forradalomba.
A Szuvenír örvényében együtt kavarog a kamaszgyerekek bumfordi, romlatlan világa, a családi összetartozás és szeretet, a barátság és szolidaritás számtalan motívuma a Corvin közi harcok epizódjaival, az ellenállás hőseinek felejthetetlen történetével.

A Szuvenír az a könyv, amelyre régóta vártunk, sőt amelyről azt hittük volt a a nyolcvanas évek végéig, hogy ott van valakinek az asztalfiókjában. Hát nem volt ott. Benedikty Tamás hét év munkájával írta meg a mi nagy ötvenhatos eposzunkat. A Szuvenír történelmi regény és családregény is egyben. Visszanyúlik a századelődig, ám elsősorban a negyvenes-ötvenes évek képét tükrözi. Több tízezer család széthullásának foglalata ez a mű, tele világháborúk, forradalmak epizódjaival.
Benedikty Tamás 1940-ben született Szegeden. Jogot tanult a szegedi egyetemen, de egy hevenyészve felvázolt, az ötlet szintjét alig meghaladó, többpártrendszeren alapuló, polgári demokratikus alkotmánytervezetéért 1965-ben államellenes izgatás vádjával letartóztatták és börtönbe zárták. Csak jóval szabadulása után, 1971-ben tudta befejezni tanulmányait Budapesten. Vissza