TÖRTÉNELEM | |
Politika és hadügy a török korban (1526-1699) - Fodor Pál, Oborni Teréz, Pálffy Géza | 7 |
Két világbirodalom határán | 7 |
A három részre szakadt ország (1526-1566) | 9 |
"Háborús békeévek" (1566-1591) | 15 |
Magyarország első modern háborúja (1591-1606) | 23 |
A lassú romlás fél évszázada (1606-1663) | 30 |
A kiútkeresés és felszabadulás (1663-1699) | 37 |
Az újjászülető Magyarország | 45 |
Politika és hadügy a Habsburg-uralom idején (1599-1790) - Kalmár János - Ifj. Barta János | 48 |
Az általános elégedetlenség okai | 48 |
A Rákóczi-szabadságharc | 49 |
A szatmári megállapodás értékelése | 53 |
Az ország politikai beillesztése a Habsburg Birodalomba | 53 |
Mária Terézia a politika színterén | 57 |
A háborús politika negyedszázada (1740-1765) | 59 |
Társalkodás II. Józseffel (1765-1780) | 65 |
II. József egyeduralma (1780-1790) | 66 |
Az ország kormányzása (1526-1699) - Fodor Pál - Oborni Teréz | 72 |
A királyi Magyarország berendezkedése | 72 |
Az Erdélyi Fejedelemség kormányzása | 78 |
A török tartomány igazgatása | 79 |
Az orszgá kormányzása (1699-1790) - Szántay Antal | 82 |
A központi és a rendi kormányzat | 82 |
Magyarország a Habsburg Monarchiában | 83 |
Bécsi kormányhivatalok | 84 |
Országos kormányhivatalok | 84 |
Kamarai és hadügyi igazgatás | 85 |
Társadalomtörténet (1526-1699) - Fodor Pál - Oborni Teréz - Pálffy Géza | 86 |
A királyi Magyarország társadalma | 86 |
Társadalmi rétegződés az Erdélyi Fejedelemségben | 90 |
A Hódoltság társadalmi viszonyai | 92 |
Társadalomtörténet (1699-1790 - ifj. Barta János) | 95 |
A társadalom szerkezete | 95 |
Birtokosok, nemesek | 95 |
Jobbágyok, parasztok | 99 |
Városlakók, polgárok | 102 |
NYELVTÖRTÉNET | |
A középmagyar kor első fele - Uhl Gabriella | 111 |
A kor nyelvi jellemzése | 111 |
A kor nyelvi rendszere | 117 |
Török jövevényszavak - Kakuk Zsuzsa | 120 |
Nyelvtörténeti áttekintés | 120 |
Török eredetű szókincsünk | 122 |
A középmagyar kor második fele - Uhl Gabriella | 129 |
A kor nyelvi jellemzése | 129 |
II. József nyelvrendszere | 129 |
A nyelvújítás előkészítése - Uhl Gabriella | 130 |
Szótárak, helyesírási útmutatók | 130 |
A 18. századi nyelvállapot jellemzése | 131 |
Művelődési és nyelvművelési programok | 132 |
A tudományos nyelv megújítása | 133 |
Elképzelések a magyar nyelv eredetéről | 133 |
IRODALOMTÖRTÉNET | |
Magyar nyelvű irodalom (1526-1690) - Ács Pál - Székely Júlia | 137 |
Az irodalmi élet kereteinek átalakulása 1526 után | 137 |
A könyvnyomtatás | 138 |
A magyar erazmisták | 141 |
A magyar irodalom a reformáció szolgálatában | 142 |
Közköltészet, népi kultúra | 146 |
Elitköltészet, udvari kutúra | 149 |
A hódoltság török irodalma - Sudár Balázs | 160 |
A török irodalomtörténet rétegei | 160 |
A népköltészet | 160 |
Az ásik-költészet | 160 |
Díván-irodalom | 162 |
A késő barokk kor magyar irodalma (1690-1772) - Ács Pál - Székely Júlia | 165 |
Az irodalmi élet szintjei és színterei | 165 |
Világi próza | 169 |
Egyházi és kegyességi irodalom | 173 |
A magyar irodalomtudomány kezdetei | 176 |
Színház az iskolákban | 178 |
Közösségi költészet és nemzeti propaganda | 178 |
A rokokó irodalom | 180 |
A magyar irodalom a felvilágosodás korában (1750-1790) - Mezei Márta | 182 |
Az irodalom fejlődésének jellegzetességei | 182 |
A felvilágosodás főbb eszméi | 182 |
Az irodalom fogalma, klasszicizmus | 183 |
Műnemek: dráma, epika, líra | 183 |
Bessenyei György | 184 |
A felvilágosodott líra Orczy Lőrinc és Barcsay Ábrahám műveiben | 185 |
Az 1780-as évek | 186 |
A klasszikus triász | 188 |
MŰVÉSZETEK | |
Művészettörténet (1526-1699) - Mikó Árpád | 221 |
Bevezetés | 221 |
A művészeti élet keretei - udvarok, mecénások | 222 |
Könyvművészet | 226 |
Festészet | 227 |
Szobrászat | 233 |
Építészet | 234 |
Iparművészet | 242 |
Művészettörténet (1699-1790) - Jernyei Kiss János | 243 |
Bevezetés | 243 |
Templomok és kolostorok | 243 |
Képzőművészet az egyház szolgálatában | 246 |
Kastélyok, rezidenciák, barrok városkép | 250 |
A világi képzőművészeti műfajai | 253 |
Rokokó tendenciák | 255 |
A felvilágosodás és a késő barokk | 257 |
Zenetörténet (1526-1699) | 260 |
Magyarország és Erdély zenetörténete - Király Péter - Papp Ágnes | 260 |
A Hódoltság török zenéje - Sudár Balázs | 272 |
Zenetörténet (1699-1790) | 276 |
Műzenei kultúra - Sas Ágnes | 276 |
Népzene - Tari Lujza | 286 |
Tánctörténet - Felföldi László | 289 |
Táncmesterek, tánckönyvek, táncok | 289 |
A tánc sé az egyházak | 290 |
Hajdútánc | 290 |
Nyugat-európai táncok a magyar társaséletben | 290 |
Keleti táncok Magyarországon | 291 |
Tánckultúra a 18. századi Magyarországon | 292 |
Tánc az arisztokrácia körében | 293 |
A városi tánckultúra | 293 |
A parasztság táncai | 293 |
Katonatáncok | 294 |
A "magyar tánc" a 18. században | 294 |
EGYHÁZTÖRTÉNET | |
Keresztény egyházak (1526-1699) - Molnár Antal | 297 |
A reformáció Európában | 297 |
A reformáció elterjedése Magyarországon (16. század) | 300 |
Katolikus megújulás és ellenreformáció (17. század) | 306 |
Katolikus reform, reformáció, ellenreformáció | 310 |
Népi hiedelemvilág - Tomisa Ilona | 311 |
Búcsújáró helyek | 311 |
Zarándoklatok | 311 |
Muszlim hitélet - Ágoston Gábor | 313 |
Dzsámik, mecseetek, dervisrendek | 313 |
Muszlim iskolák, muszlim művelődés | 314 |
Vallások, egyházak (1699-1790) - Katus László | 315 |
Felekezeti arányok a 18. században | 315 |
Római katolikusok | 315 |
Ortodoxok (görögkeletiek) | 324 |
Protestánsok | 326 |
Zsidók | 329 |
Népi hitvilág - Tomisa Iloan | 330 |
A katolikus hitélet fellendülése | 330 |
A protestáns vallásosság jellemzői | 332 |
TÁJ ÉS NÉP | |
Természeti földrajz - Oborni Teréz - Szántay Antal | 337 |
Szélsőséges jelenségek az időjárásban | 337 |
Erdők, vizek és szántók | 338 |
A háborúk okozta pusztulás | 338 |
A kultúrtáj térnyerése | 339 |
Népesség, etnikumok (1526-1699) - Fodor Pál - Oborni Teréz - Pálffy Géza | 341 |
A népességszám változásai | 341 |
Menekülés a falvakból | 342 |
Etnikai átrendeződés | 342 |
Románok Erdélyben | 343 |
Szerbek, horvátok betelepedése | 343 |
Szlovákok, németek, vlachok a Felvidéken | 344 |
Törökök - délszlávok | 344 |
Népesség, entikumok (1699-1790) - Katus László | 345 |
A II. József-féle népszámlálás | 345 |
Az etnikai viszonyok átalakulása | 345 |
Bevándorlás | 346 |
Belső vándormozgalom | 348 |
A horvát és erdélyi szász rendi nemzet | 348 |
A szerbek kiváltságai | 349 |
A nem magyar népek társadalma | 350 |
Nemzeti ébredési mozgalmak | 350 |
Település és lakóhely (1526-1699) - Fodor Pál - Gerelyes Ibolya - Oborni Teréz - Pálffy Géza - Tomisa Ilona | 352 |
Városok a kirláyi Magyarországon | 352 |
Erdélyi városok | 354 |
Városok a török Hódoltság területén | 355 |
Szálláskertes települések | 356 |
Oszmán-török építészet | 358 |
Település és lakóhely (1699-1790) - Szántay Antal | 361 |
Táj és település | 361 |
Irtásfalvak, telepesfalvak, városok | 361 |
Települések tipológiája | 363 |
Gazdálkodás és telekforma | 363 |
Udvar és ház | 365 |
A népi építészet emlékei - Kocsis Gyula | 365 |
ÉLETMÓD | |
Gazdaság 81526-1699) - Fodor Pál - Oborni Teréz - Pálffy Géza | 369 |
A királyi Magyarország gazdasága | 369 |
Erdély gazdasága | 370 |
A Hódoltság gazdasága | 372 |
Kézművesség (1526-1699) | 375 |
Magyar kézművessés - Tomisa Ilona | 375 |
Török kézművesség - Gerelyes Ibolya | 381 |
Gazdaság - gazdálkodás (1699-1790) - Kalmár János - Kocsis Gyula | 384 |
Ipar, bányászat | 384 |
Mezőgazdaság | 385 |
Kereskedelem | 385 |
Adóreform | 385 |
Paraszti gazdálkodás | 386 |
Iskolázás - Ács Pál - Székely Júlia | 389 |
Oktatás a hódoltság kori Magyarországon | 389 |
Iskolázás a 18. században | 392 |
Mindennapi élet (1526-1699) - Fodor Pál - Oborni Teréz - Pállfy Géza | 398 |
Családi élet | 398 |
Életszínvonal a korabeli Magyarországon | 398 |
Étkezési szokások | 399 |
Öltözködés | 400 |
Török-magyar párviadalok | 401 |
Rabkereskedelem a török-magyar határ mentén | 401 |
Török házak, otthonok | 402 |
Török ételek és italok | 403 |
Mindennapi élet (1699-1790) - Kalmár János - Kocsis Gyula | 404 |
Háztartás a lakberendezés | 404 |
Öltözködés | 406 |
Étkezés | 408 |
Kitekintés - ifj. Barta János | 416 |
Időrend | 419 |
Irodalom | 428 |
A képek jegyzéke | 443 |
Névmutató | 455 |