Második kiadás. Fekete-fehér fényképekkel illusztrálva.
Értesítőt kérek a kiadóról
A beállítást mentettük, naponta értesítjük a beérkező friss kiadványokról
A beállítást mentettük, naponta értesítjük a beérkező friss kiadványokról
Előszó
Amiért a könyvet írtuk
Élete első szakaszában minden gyermek esetében kiemelkedő szerepe van a családnak. A csecsemőnek, a kisgyermeknek a család a nevelés kizárólagos színtere. Nem akkor...
Tovább
Előszó
Amiért a könyvet írtuk
Élete első szakaszában minden gyermek esetében kiemelkedő szerepe van a családnak. A csecsemőnek, a kisgyermeknek a család a nevelés kizárólagos színtere. Nem akkor kezdődik a nevelés folyamata, amikor a gyermek már „okos „ beszélni lehet vele" hanem sokkal előbb, amikor idegrendszere képessé válik arra, hogy bizonyos ingereket „felfogjon (mint tudjuk, a testfelületet érő, a mozgásos és a hallási ingerek az első ilyen benyomások). Már a magzati életben történik ilyenfajta tapasztalatszerzés, ez folytatódik a csecsemő életében, egészen felnőttkorig, sőt azon túl is. A csecsemő nem „ tudja ", mi történik vele, körülötte, nem érti szokásaink lényegét, csak megéli őket rendszerességükben, megszokja, s majd el is várja. Ugyanakkor ő is aktív, anélkül, hogy ilyen szándéka lenne. Reagál arra, ami benne és vele történik, ezt kellemesen vagy kellemetlenül éli meg, eszerint sír vagy élénkül fel, mosolyog vagy ad hangot. Valamivel később nyúlni fog szülőjéért, az ismerős tárgyért, mert az az ingeregyüttes, amivel rendszeresen kellemes élménye van, közelítő reakciót hoz létre nála. Egy váratlanul megjelenő, még nem ismerős ingeregyüttes (idegen személy vagy például háziállat) viszont negatív, kerülő reakciót - sírást, kalimpálást, kapaszkodást - vált ki. A szülők idővel könnyen kiigazodnak csecsemőjük viselkedésében, megértik, s válaszolnak rá. Így alakulhat ki a meghitt szülő-gyermek kapcsolat, melyet a kölcsönös „mi ismerjük egymást" élmény tesz intimmé, örömteljessé.
Vissza
Fülszöveg
A szerzők az eltérően fejlődő és fogyatékos kisgyermekek pszichológiájának és fejlesztésének avatott szakemberei, akik hazánkban elsők között kezdték tudományosan megalapozva a gyakorlati segítő munkát kialakítani, a korai fejlesztés módszertanát elterjeszteni. Munkájuk egyaránt épül gyakorlati klinikai tapasztalatokra, anyákkal való meghitt beszélgetések élményeire, eredményeire, valamint külföldi korai fejlesztési stratégiák adaptálására.
A szerzők annak a modern felfogásnak hívei, hogy nem elsősorban direkt tanácsokkal oldhatók meg a sérült gyermeket nevelő családok gondjai. A szakembereknek az a szerepük, hogy segítsenek feltárni az adott probléma okát, a fejlődési eltérés jellegzetességeit, segítsenek egységes keretben értelmezni az orvosi, pszichológiai, gyógypedagógiai vizsgálatok adatait; reális tájékoztatást és információt adjanak a hozzáférhető szolgáltatásokról, segítő terápiás beavatkozásokról. Adjanak segítséget a családoknak ahhoz, hogy a helyzetet megértve elfogadják...
Tovább
Fülszöveg
A szerzők az eltérően fejlődő és fogyatékos kisgyermekek pszichológiájának és fejlesztésének avatott szakemberei, akik hazánkban elsők között kezdték tudományosan megalapozva a gyakorlati segítő munkát kialakítani, a korai fejlesztés módszertanát elterjeszteni. Munkájuk egyaránt épül gyakorlati klinikai tapasztalatokra, anyákkal való meghitt beszélgetések élményeire, eredményeire, valamint külföldi korai fejlesztési stratégiák adaptálására.
A szerzők annak a modern felfogásnak hívei, hogy nem elsősorban direkt tanácsokkal oldhatók meg a sérült gyermeket nevelő családok gondjai. A szakembereknek az a szerepük, hogy segítsenek feltárni az adott probléma okát, a fejlődési eltérés jellegzetességeit, segítsenek egységes keretben értelmezni az orvosi, pszichológiai, gyógypedagógiai vizsgálatok adatait; reális tájékoztatást és információt adjanak a hozzáférhető szolgáltatásokról, segítő terápiás beavatkozásokról. Adjanak segítséget a családoknak ahhoz, hogy a helyzetet megértve elfogadják azt, tudják mozgósítani saját önsegítő képességüket, egyéni helyzetük és a rendelkezésre álló lehetőségek ismeretében szabad választás és döntés alapján maguk találjanak megoldást. Az ebben a szemléletben íródott mű ezekben az alapkérdésekben eligazítja a szülőt, és útmutatást ad arra is, hogy gyermeke neveléséhez hol kaphat további segítséget.
Reméljük, hogy a könyv olvasói - érintett szülők, nagyszülők - megértik a szerzők szándékát, és ez a könyv ahhoz is segítséget ad nekik, hogy olyan partneri viszony alakuljon ki a szakemberek és a szülők között, amely elengedhetetlen a sérült gyermek eredményes neveléséhez, fejlesztéséhez.
Vissza
Tartalom
Ajánlás 9
A szerzők előszava 11
I. Amit jó tudni 15
1. Közös sors? 17
1.1 A megmondás pillanata 17
1.2 Kinek a problémája? 21
1.3 És még mivel jár? 23
2. Ki segíthet? 27
2.1 A szakember is ember 27
2.2 Gyógypedagógiai segítségnyújtás az első években 29
2.3 Az igazi segítséghez a szülő is kell 31
2.4 Hová fordulhatunk? 32
2.5 Milyen intézménybe járjon? 33
2.6 Beiskolázási lehetőségek 37
2.7 Képzési kötelezettség 39
3. Családi problémák 43
3.1 Minden fogyatékosság másképpen hat a családra 43
3.2 A testvérek 45
3.3 Kinek jó, ha intézetbe adjuk? 49
4. Sajátos fejlődés 53
4.1 A fejlődés kezdete 53
4.2 Fejlődési jellegzetességek 54
4.3 Megtorpanhat-e a fejlődés? 57
4.4 Mit tehetünk az előítéletekkel szemben? 58
5. A magatartásról 61
5.1 A magatartásával is baj van? 61
5.2 Érti, de nem csinálja, vagy nem is érti? 62
5.3 Mibe szól bele a temperamentum? 63
5.4 Alkalmazkodás a családtól az iskoláig 65
5.5 Mi szükséges az alkalmazkodáshoz? 69
5.6 A leggyakoribb beilleszkedési zavarok 72
5.7 Az autizmus 73
5.7.1 A társas kapcsolatok, kötődések sajátosságai 73
5.7.2 A beszéd sajátságos jellemzői 75
5.7.3 Szertartások, kényszerek 76
5.7.4 Az autizmus határai 77
5.7.5 Az autizmus, autisztikus viselkedés diagnosztizálása, kezelése 78
5.8 A figyelemzavar-hiperaktivitás tünetegyüttese 79
5.9 Alkalmazkodás helyett menekülés? 81
5.9.1 Az alkalmazkodást erősen nehezítő zavarok 81
5.9.2 Miért bántja saját magát? 82
5.9.3 Miért bánt másokat? 83
5.10 Hogyan befolyásolható az önbántalmazás, vagy mások bántalmazása? 83
6. Serdülőkor, felnőttkor 87
6.1 Szakmai felkészülés, munka 89
II. Nevelés a családban - Amikor még kicsi a gyermek 93
7. Általános tudnivalók 95
7.1 Hogyan bánjunk vele? 95
7.2 Tanuljuk meg megfigyelni a gyermeket! 95
7.3 Melyik területen hol tart? 96
7.4 Ha nem figyel, nehezen koncentrál 97
7.5 Hogyan nyilvánul meg a figyelemzavar?
7.6 Fontos a hangulat 99
7.7 Minden gyermek másképpen tanul 102
8. Speciális tudnivalók a gondozással kapcsolatban 107
8.1 Gondozva tanítani, tanítva gondozni 10'
8.2 Szobatiszta lesz-e? 107
8.3 Fel tud-e majd öltözni? 109
8.4 Hogyan kell etetni? 110
8.5 Fog-e majd egyedül enni? 112
8.6 Ha nem akar rágni 113
8.7 Mindig csak egy lépést előre! 114
8.8 Egyéni módon tanul 115
8.9 Fontos a napirend 117
8.10 Éjszakai nyugalmunk 117
8.11A tanácsok összefoglalása 119
9. „Hogy jobban értsük egymást" - A kommunikáció, a beszéd fejlődésének
elősegítése 125
9.1 Mi az, hogy kommunikáció? 125
9.2 Miért olyan nehéz? 126
9.3 Beszéd vagy egyszerűbb jelzések? 128
9.4 Az első jelzések 129
9.5 Tájékozódjék a napi eseményekben! 132
9.6 A zörejeknek, a hangoknak jelentésük van 133
9.7 Az első hangadások 133
9.8 Az egyszerű közlések finomítása 134
9.9 Helyzetek megértése 135
9.10 Szómegértés 136
9.11 Fogalmak kialakítása 136
9.12 Te is mondd! 141
9.13 Ha jelentés nélkül gagyog, mond szavakat 142
9.14 Mikor tud segíteni a logopédus? 143
10. Szükséges-e a mozgás fejlesztése? 147
10.1 Amikor ép a gyermek 147
10.2 Amikor baj van 149
10.3 Az átlagos fejlődésmenet 151
10.4 Az értelmi fejlődés elmaradása és/vagy mozgássérülés? 153
10.5 Amikor értelmileg sérült a gyermek 155
10.6 Sztereotip mozgások 155
10.7 Keveset mozog, mit tegyünk? 157
11. Játékról, tapasztalatszerzésről, értelmi fejlődésről 161
11.1 Hogyan tudunk segítem? 161
11.2 Az értelem alakulása 162
11.3 A tárgyak szerepe a korai fejlődésben 163
11.4 Miben fejlődik másképpen? 164
11.5 Milyen feladatokat adhatunk? 166
11.6 Hogyan mérjük fel a gyermek jelenlegi szintét? 168
11.7 Miért jönnek mindig a kockákkal? 170
11.8 A tárgyak megismerésére tanítani kell 171
11.9 A kapcsolatteremtő játékok, a szerepjáték-előzmények 173
11.10 Milyen játékot vásároljunk? 174
11.11 A játék és környezete 174
11.12 Mikor játsszunk a gyermekkel? 175
11.13 Ami a fejlesztést nehezítheti 176
11.14 Amikor sztereotip a játéka 177
Levél a szülőknek 179
MELLÉKLET 181
Ahová fordulhatnak, ha gyermekük értelmi fejlődésével gondjuk van 183
Google, Facebook, Apple, Microsoft fiókkal való belépés/regisztráció eseténautomatikusan elfogadja az Általános Szerződési Feltételeket.
Elfelejtett jelszó
Kérjük, adja meg azonosítóját, és a hozzá tartozó email címet, hogy jelszavát elküldhessük Önnek!
A *-gal jelölt mezők kitöltése kötelező!
Azonosító név/E-mail cím* Azonosító és e-mail cím megegyező
E-mail cím*
(2009 március óta a regisztrált ügyfelek azonosító neve megegyezik az email címmel)
Ha az azonosítóját sem tudja megadni, kérjük, hívja az ügyfélszolgálati vonalat:
+36-62-452-833
×
1
2
3
Regisztráció
×
Regisztráció
Regisztrációja sikeresen megtörtént.
Megadott e-mail címére megerősítő e-mailt küldtünk. Ahhoz, hogy a regisztrációja véglegesedjen, és le tudja adni rendeléseit, kérjük, kattintson a levélben található linkre. A megerősítő link a kiküldéstől számított 48 óráig érvényes, ezután a regisztrációs adatok törlésre kerülnek.
Kérjük, jelölje meg az érdeklődési körébe tartozó témaköröket!
Mehet
×
Regisztráció
Az ön által megjelölt témakörök:
Temakor_1
Beállíthatja, hogy emailben értesítőt kapjon az újonnan beérkezett példányokról a bejelölt témaköröknek megfelelően.
Beállított értesítőit belépés után bármikor módosíthatja az Értesítő menüpont alatt:
létrehozhat új témaköri értesítőt
inaktiválhatja értesítőjét, ha éppen nem kíván a megadott témában értesítőt kapni
törölheti véglegesen az adott értesítőjét
szerkesztheti jelenlegi értesítőjét, ha még részletesebben szeretné megadni mi érdekli.
Az Ön választása alapján naponta vagy 3 naponta kap tőlünk emailt a beállított értesítőjéről.