1.067.309

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Szükség van-e kétkamarás parlamentre az új Alkotmányban?

Tanulmánykötet

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Tisztelt Olvasó!

Szeretettel köszöntjük önt az Országgyűlés Alkotmányügyi, Igazságügyi és Ügyrendi Bizottsága valamint a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség nevében. A Fidesz-Magyar Polgári... Tovább

Előszó

Tisztelt Olvasó!

Szeretettel köszöntjük önt az Országgyűlés Alkotmányügyi, Igazságügyi és Ügyrendi Bizottsága valamint a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség nevében. A Fidesz-Magyar Polgári Szövetség parlamenti frakciójának kezdeményezésére és támogatásával az Országgyűlés Alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottsága 2010. november 12-én tudományos konferenciát szervezett a kétkamarás parlament szükségességének tárgyában. A kétkamarás rendszernek jelentős történelmi, jogtörténeti hagyományai vannak hazánkban, ennek megfelelően a második kamara visszaállításának kérdése a rendszerváltás óta eltelt két évtizedben is a magyar alkotmányjogi gondolkodás egyik sarkalatos kérdése volt. A konferencia különös aktualitását adta az új Alkotmány jövő évre tervezett megalkotása. Az Országgyűlés 2010. június 28-ai döntése alapján - a konferencia délutáni ülésszakának levezető elnöke, dr. Salamon László elnök úr vezetésével - az Alkotmány-előkészítő eseti bizottságban megkezdődött az új Alkotmány alapelveinek kidolgozására irányuló szakmai munka. A bizottság tevékenységét a legszélesebb szakmai-társadalmi együttműködés jellemzi. A kétkamarás parlament kérdése mind a beérkezett javaslatokban, mind az eseti bizottság illetékes munkacsoportjának munkája során, mind pedig a bizottság ülésén felmerült. Mindezek alapján kijelenthetjük, hogy konferenciánk témája napjainkban is élénk érdeklődésre tart számot, amiről egyébként a szervezés során munkatársaim rengeteg pozitív visszajelzést kaptak. Összetételétől és jogkörétől függően az Országgyűlés felsőháza vagy második kamarája a legkülönbözőbb feladatoknak és elvárásoknak felelhet meg egy ország politikai életében. Szerepe kimerülhet a merő reprezentációban, lehet a szakértelem letéteményese, illetve korlátozhatja vagy ellensúlyozhatja az alsóház befolyását. A Magyar Országgyűlés évszázadokon át kétkamarás formában működött, vagy ahogyan az Újabb Kori Ismeretek Tára fogalmazott 1851-ben: Magyarországon „a két kamarai rendszer divatozott". „Hagyományképpen úgy beszélték táblabíráink, hogy csupán a történet idézte elő e kétkamarai rendszert. A soproni diétán (1681), mondják, egy terem a gyűlési sokaságot be nem fogadhatná; s így kettőbe oszlott az el. Egyet a főbb hivatalbéliek és személyesen megjelent gazdagok, másat a küldöttek foglaltak el" - folytatja az idézett enciklopédia. A felsőtábla valójában a késő középkori ún. nagyobb királyi tanácsból ered, amelynek 60-70 tagját - főpapokat és főurakat - a diéták alkalmával mindig egybe kellett hívni. 1526 után a nagyobb királyi tanács megszűnt ugyan, de a benne részt vevő előkelők ezután is személyesen jelentek meg az országgyűléseken és - bár ekkor még a kétkamarás tárgyalási módot semmilyen törvény nem szabályozta - külön tanácskoztak. Vissza

Tartalom

ELŐSZÓ 5
(Dr. Balsai István, dr. Lázár János)
I. TANULMÁNYOK
Aiken, Jeffrey P.: Egykamarás vagy kétkamarás törvényhozás - javaslat a magyar
alkotmányozás számára 11
Adám Antal - Chronowski Nóra - Drinóczi Tímea - Zeller Judit: Az alkotmányozó hatalomról és az Országgyűlés szerkezetéről 27
Balogh Judit: Funkcionális kérdések, szervezeti válaszok - modellértékű
parlamenti megoldások az európai alkotmánytörténetben 41
Dezső Márta: A második kamarák alkotmányos funkciói 56
Homoki-Nagy Mária: A Magyar Országgyűlés fejlődéstörténete az egy és két kamarára
vonatkozóan 62
Kukorelli István: A második kamara mint nemzeti intézmény 69
Salamon László: Az egykamarás és kétkamarás parlament kérdése az Alkotmányelőkészítő eseti bizottság munkájának fényében 74
Szente Zoltán: Egy- vagy kétkamarás Országgyűlést? A második kamara
bevezetésének lehetőségeiről 79
Szentpéteri Nagy Richárd: A második kamarák típusai a világban 95
Téglási András: Európai parlamentek a XXI. századi alkotmányokban 111
II. A KONFERENCIA RÉSZTVEVŐI, FELKÉRT ÉS ÖNKÉNTES HOZZÁSZÓLÁSOK
Hivatalosan felkért hozzászólások
Tóth Károly 127
Jakab András 131
Önként jelentkező felszólalók hozzászólásai
Magyar Attila István 137
Patrubány Miklós 139
Patyi András 146
Gonda László 147
A tudományos konferencia résztvevői 151
Az Országgyűlés, az Országgyűlési Könyvtár és a Parlamenti Módszertani Iroda kiadványai 155
Képek a tudományos konferenciáról 173
Megvásárolható példányok
Állapotfotók
Szükség van-e kétkamarás parlamentre az új Alkotmányban? Szükség van-e kétkamarás parlamentre az új Alkotmányban?
Állapot:
2.040 ,-Ft
10 pont kapható
Kosárba