| Tiszta húzás és nyomás | |
| Különböző metszősíkokban ébredő feszültségek | 5 |
| A feszültségi tenzor mátrixa, adott irányú feszültségvektor meghatározása | 7 |
| Az alakváltozási tenzor mátrixa, főnyúlások meghatározása | 10 |
| A saját súly befolyása | 14 |
| Különböző átmérőjű szakaszokból álló rúd. Az átmérőváltozás számítása | 15 |
| Már megnyúlt kötélre további súlyt akasztunk | 17 |
| Húzott rúd és nyomott hüvely együttes vizsgálata | 18 |
| Ferdén elhelyezett rudak függőleges elmozdulása | 20 |
| Elmozdulásokra tett kikötést kell teljesíteni | 21 |
| Az előfeszített vasbeton problémája. Kezdeti feszültségek | 22 |
| A hőfokváltozás okozta deformáció részben akadályozva van | 27 |
| Hőfokváltozás hatása különböző anyagú részekből összetett rúdra | 30 |
| Acélbetéttel erősített alacsony betonoszlop | 32 |
| Két végén befogott, közbül rúdirányú erővel terhelt rúd | 34 |
| Másodrendű nyomatékok | |
| A síkidomot különféleképpen bonthatjuk részekre | 36 |
| Téglalap keresztmetszetű rúd excentrikus furat helyén levő keresztmetszete | 38 |
| Több részre osztás esetén táblázat készítése célszerű | 40 |
| Két félkörből álló síkidom | 42 |
| Fél körgyűrű | 44 |
| A súlypont speciális helyzete egy egyszerűsítési lehetőség | 46 |
| Különböző síkidomok azonos másodrendű nyomatékkal | 47 |
| Összetett keresztmetszet, szelvénytáblázat használata | 49 |
| A körré fajult centrális ellipszis kihasználása | 51 |
| Összetett keresztmetszet főtengely és fő-másodrendű nyomaték meghatározása; szelvénytáblázat használata | 53 |
| A másodrendű nyomatékok Mohr körének alkalmazása | 60 |
| Szerkesztés alkalmazása | 63 |
| Hajlítás és nyírás | |
| Feszültség eloszlási ábrák | 66 |
| Koncentrált erővel terhelt befogott fagerenda | 68 |
| Megoszló erőrendszerrel terhelt öntöttvas cső | 70 |
| A kéttámaszú tartó megengedhető terhelésének meghatározása és kijelölt helyéről kivágott kiskocka terhelése | 73 |
| Ismert terhelésű kéttámaszú tartó keresztmetszeti méretépnek meghatározása | 76 |
| Egyenszilárdságú rúd megoszló terhelésre | 79 |
| Egyenszilárdságú rúd terhelt befogott tartó alakváltozásának meghatározása rugalmas szál differenciálegyenlete és járulékok alapján | 83 |
| Nyomatékkal és koncentrált erővel terhelt befogott tartó alakváltozása (rugalmas szál differenciálegyenlete alapján) | 85 |
| Kéttámaszú tartó alakváltozás-vizsgálata | 87 |
| Megoszló erőrendszerrel terhelt kéttámaszú rúd középső keresztmetszete nem mozdul el | 92 |
| Két terhelési eset okozta alakváltozás összehasonlítása (Maxwell felcserélhetőségi tételére példa) | 96 |
| Konzol-végpontot helybentartó terhelés meghatároszása; nyomatéki ábrák szuperpozíciója | 99 |
| Végein erőpárokkal terhelt kéttámaszú tartó | 105 |
| Elmozdulás-számítás nyomatéki ábra nyomatéka alapján | 106 |
| Elmozdulás-meghatározás módosított nyomatéki ábra nyomatéka alapján | 108 |
| Kéttámaszú rúd rugalmas szálának szerkesztése állandó és változó keresztmetszet esetére; összehasonlítás más módszerekkel | 112 |
| Megadott deformációt okozó erő meghatározása (kéttámaszú rúd legnagyobb lesüllyedése összehasonlítva az erő támadópontjának és a rúdközépnek lesüllyedésével) | 117 |
| Két különböző átmérőjű szakaszból álló befogott rúd méretezése megengedhető feszültségre és alakváltozásra | 121 |
| Kéttámaszú fagerenda alakváltozását ráerősített mutató méri | 126 |
| Különböző anyagú rudak együttesen alkotnak egy kéttámaszú tartót | 128 |
| Csavarás | |
| Ismert szöggel elcsavart drótszál | 131 |
| Húzott drótszálak és csavart rúd együttes vizsgálata | 133 |
| Csavart cső méretezése megengedett feszültségre és alakváltozásra (összehasonlítás a Bredt képletekkel) | 136 |
| Kör keresztmetszetű csavart rúd anyagkihasználása | 138 |
| Két különböző átmérőjű szakaszból álló csavart rúd megengedhető terhelése és alakváltozása | 140 |
| Ismert deformációjú két különböző átmérőjű szakaszból álló rúd terhelésének megállapítása | 141 |
| Két különböző átmérőjű szakaszból álló statikailag határozatlan rúd | 144 |
| Különböző anyagú rudak (henger és cső) együttesen alkotnak egy csavart rudat | 147 |
| Kihajlás | |
| Biztonság meghatározása adott terhelés esetében | 150 |
| Méretezés adott biztonságra | 151 |
| Hőfokváltozás okoz kihajlást | 152 |
| Hajlításra (nyírásra) és kihajlásra terhelt összetett szerkezet | 153 |
| Összetett szerkezet (egyensúlyát súrlódás biztosítja) kihajlásra terhelt rúdjának méretezése | 156 |
| Egyirányú összetett igénybevétel | |
| Excentrikusan (fősíkban és magon kívül) nyomott rúd. Feszültségek eredőjének meghatározása | 159 |
| Két excentrikusan működő nyomóerővel terhelt kör keresztmetszetű rúd | 162 |
| Egyenlő oldalú háromszög magidomának meghatározása | 166 |
| Befogott tartót a rúdtengelyhez képest ferde erő terheli | 169 |
| Excentrikus húzást szenvedő heveder | 171 |
| Korongon átvetett szíj szélességének meghatározása | 172 |
| Álló érdes korongon átvetett drótszálban ébredő maximális feszültség | 172 |
| Összetett szerkezetben (terhelését a súrlódás szabja meg) ébredő maximális feszültség | 175 |
| Csuklós szerkezet ellenőrzése. A rúd elhelyezésének jelentősége (egyértelmű bekótázás) | 179 |
| Érdes felszíneken támasztott rúdban ébredő maximális feszültség | 181 |
| Ferde hajlításra terhelt keresztmetszet vizsgálata | 185 |
| A ferde hajlítás vizsgálata a másodrendű nyomatékok Mohr körének felhasználásával | 188 |
| Négyzet keresztmetszetű rúd hajlítása mindig egyenes hajlítás | 193 |
Folytatás Microsoft-tal