Előszó
A kutatás háttere és szükségessége
A gazdaság számára az előrejelzések alapján egyre inkább egyértelműen szükséges az élethossz alatt többszörösen megújulni képes munkaerő, amely a kívánt...
Tovább
Előszó
A kutatás háttere és szükségessége
A gazdaság számára az előrejelzések alapján egyre inkább egyértelműen szükséges az élethossz alatt többszörösen megújulni képes munkaerő, amely a kívánt mértékben és minőségben akkor állhat rendelkezésre, ha a legkorszerűbb tudástranszfer-technológiák nyújtotta lehetőségeket, előnyöket kihasználjuk; hatékonyan támogatjuk a folyamatos szervezeti és tartalmi változásokat, innovációt.
Ennek szakmai megalapozása során szükségképpen előtérbe kerülnek a tudásipari technológiák alkalmazásának legújabb eredményei, tapasztalatai. A távoktatást, különösen annak elektronikus formáját, ma már nemzetközi kutatásokkal alátámasztható stratégiai tervezési módszerek és az ezen a területen egyre inkább hangsúlyos, a képzési cél és a tartalom szabványosítására, harmonizálására irányuló törekvések fémjelezik.
Az e-learningnek mint a távoktatás, a nyitott képzés egy sajátos technikai bázison való megvalósulásának elismert a fontossága a felnőttképzés kiterjesztésében. A távoktatás, az e-learning a képzésnek-oktatásnak leggyorsabb tempóban fejlődő ágazata, és a modernizáció egyik fontos eszköze, bár az elmúlt évtizedben a fejlődést sok esetlegesség, spontaneitás, összehangolatlan próbálkozás és sikertelen vállalkozás jellemezte, a konszolidáció, a "kritikus tömeg" elérésének jelei egyre inkább tapasztalhatóak. Feltétlenül érdemes ezért a legfontosabb fejlődésekre fókuszálva, a módszertani kérdésekről, fejlődési irányokról összegző áttekintést készíteni.
Ugyancsak jelentős elmozdulás tapasztalható az ún. atipikus oktatási, képzési, tanulási helyzetek elfogadtatása, eredményeinek formai elismerése, akkreditálása területén. A rugalmas tanulási helyzetek és rendszerek, az egész életen át való tanulás gyors terjedésével a távoktatásban is ezeknek a módszereknek és eljárásoknak a fontossága felértékelődik. Az EU-ban is egyre inkább módszeres megközelítést és a befogadó jogi és intézményi környezet megteremtését tapasztalhatjuk és ennek hazai meghonosítása sem várathat sokáig magára.
Vissza