Sztrogof Mihály

Előszó

Jules Verne
(1828-1905)

Ha ma Új-Guineában vagy akár Grönlandban bárkit megkérdezünk, tudja-e ki volt Verne, egészen bizonyos, hogy felcsillanó szemmel sorolja fel a közel negyven éve elhúnyt írónak egész sor munkáját, amelyeket együltében, lelkesedve olvasott végig s amelyek egy emberéletre szóló emléket hagytak hátra a szívében. Ámde ugyanígy kérdezhetnők sorra a közelmúlt évtizedek legnagyobb feltalálóit: ki volt rájuk a legnagyobb hatással, ki ihlette meg őket technikai elgondolásaikban? Ha őszintén felelnek, kénytelenek bevallani, hogy a kormányozható léghajó ötletét Verne "Öt hét léghajón" c. regényéből, a motoros repülőgép eszméjét "A hódító Robur"-ból, a fonográf gondolatát "Egy kínai ember viszontagságai Kínában" című regényéből, az automobil lehetőségét a "Gőzkocsi"-ról írott könyvéből, a tengeralattjáró hajót a "Húszezer mérföld a tenger alatt" című írásából és a hadicélokat szolgáló tengeralattjáró felhasználását a "Sándor Mátyás"-ból merítették.
Csak néhány legfontosabb találmányt soroltunk itt fel, amelyeknek alapötlete ettől a francia vidéki írótól eredt; pedig minden egyes könyve, azok minden egyes oldala csakúgy hemzseg a már végrehajtott vagy még csak ezután megszerkesztendő technikai újításoktól.
S Verne írásművészetének - s ezzel együtt sikerének is - voltaképpen nem is ebben a jóstehetségben rejlik a titka, hanem inkább bővérű fantáziájában, a kaland iránt érzett hallatlan készségében, mesélni-tudásában és a cselekmény-bonyolításnak olyan művészetében, amely csak az idősebbik Dumas vagy Eugen Sue legszínesebb alkotásaiban leli párját. Vissza