1.060.405

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Sztrájk és szociálpolitika I.

Szerző
Budapest
Kiadó: Athenaeum Irodalmi és Nyomdai R.-T.
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Könyvkötői kötés
Oldalszám: 529 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 18 cm
ISBN:
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Néhány esztendővel ezelőtt a Budapesti Magyar Kir. Tudomány-Egyetem pályázatot írt ki a következő kérdésről: »Fejtessenek ki a társadalmi rend biztosítékai a sztrájkok ellen.« Ezen a pályázaton e... Tovább

Előszó

Néhány esztendővel ezelőtt a Budapesti Magyar Kir. Tudomány-Egyetem pályázatot írt ki a következő kérdésről: »Fejtessenek ki a társadalmi rend biztosítékai a sztrájkok ellen.« Ezen a pályázaton e műnek első vázlata nyerte el a kitűzött Pasquich-díjat. A munkáskérdésnek hazánk egész gazdasági, társadalmi és politikai jövőjére kiható, egyre fokozódó fontossága indított bennünket arra, hogy az egykori szerény pályamunkát alapul véve, vizsgálódásainkat a sztrájkkérdésnek egészére kiterjesszük, annak fokozatos fejlődését kifejtsük és a lehetőleg legújabb állását is bemutassuk. Az évek során kiszélesedett és mélyített tanulmányoknak eredménye ez a munka.
Első törekvésünk arra irányult, hogy az élesen szembenálló társadalmi felfogások között lehetőleg a tudományosan igazat megállapítsuk. Nem volt ez könnyű feladat, mert az egyének osztályhelyzete és eszményei a társadalmi gazdaságtan egyik terén sem befolyásolják annyira a tárgyilagos megítélést, mint a szociálpolitika terén. Kiinduló pontunk a fent említett pályakérdés volt, amely kötelességünkké tette, hogy a társadalmi rend és a sztrájk egymáshoz való viszonyával foglalkozzunk. E vizsgálódásnak szükségképen az volt a sarkpontja, hogy mennyiben van mai társadalmunkban, nevezetesen a munkaviszony terén rend, amely a sztrájkok veszedelmei ellen biztosítandó; illetve mennyiben okozza ép a munkaviszonynak mai rendezetlensége a tömeges sztrájkmozgalmakat. Így jutottunk amaz általános társadalompolitikai reformok érintéséhez is, amelyeknek megvalósítása nélkül a tömeges sztrájkmozgalom elleni közvetlen biztosítékok teljes hatásukat nem érvényesíthetik. Vissza

Tartalom

Bevezetés
A mű keletkezése
Módszere
Rendszere
Gyakorlati háttere hazai szempontból1
Szociális kérdés és sztrájk
A szabad kereseti társadalom természete és veszélyei
A társadalmi összeműködés
Az eszményi társadalmi rend
Miért fokozódtak a társadalmi összeműködés veszélyei a szabad kereseti társadalomban
A munkamegosztás haladása
A differenciált munka társadalmi szükségességének emelkedése
A felvilágosodás terjedése
A kapitalisztikus szabad versenyre való átmenet szociális kinövései
Az individuális-liberális társadalmi koncepciónak téves reményei
A szabad egyéni munkabérszerződésen nyugvó munkaviszony szervezetlensége
A tomeges sztrájkmozgalom, mint ennek a szervezetlenségnek következménye
Nem lehet erőszakosan elnyomni
Lehet-e a munkabérviszonyt szociális szellemben továbbfejleszteni?
A marxizmus tagadó álláspontja
A forradalmi szindikálizmus sztrájkelmélete
Megállanak-e ezek a felfogások?6
A marxizmus, szindikálizmus és revizionizmus tudományos elemeinek bírálata
A kollektivizmus mint a »szabad« bérmunkásságnak lélektanilag adott politikai és gazdasági eszménye
E világfelfogás ideológusai
Marx Károly tudományos és politikai jelentősége
Kell-e és mely tanaival kell e műben foglalkoznunk?
A gazdasági materiálizmus
A többletérték tana
A tőke akkumulációjának törvénye
Bizonyítja-e ez a törvény a kollektivizmus szükségképeni bekövetkezését?
Tévességének deduktív igazolása
Követ-e a szociáldemokrácia e mereven fenntartott tannak megfelelő taktikát?
Tagadólagos bizonyítás a szindikálizmus bírálatával
Ez a taktika a munkásság forradalmi szakszervezkedése a generális-sztrájkra
Célravezethet-e ez a taktika?
Összeütközése a tudományos marxizmussal
Az akkumuláció törvényének induktív cáfolata, tekintettel a revizionistákra
A revizionizmus jelszó-opportunizmusa
A szociáldemokrácia közeledése politikai és gazdasági téren a szociális liberalizmushoz25
A szociális liberalizmus
A szociál-liberális felfogás jellemzése; kiindulópontja a munkásság politikai és gazdasági egyenjogúsága
Az általános és titkos választójog hatása az osztály-ellentétekre és a társadalom békés fejlődésére
A társadalmi összeműködést közvetve biztosító alapvető szociális intézmények
A szociálpolitikai reálizmus térfoglalása a munkáspártokban
Az összeműködés lehetősége politikai téren
Gazdasági téren
A sztrájkkérdés, mint a szociál-etikai probléma modern gyakorlati megnyilvánulása
A szolidáris elv nagyobb érvényesülésének szüksége
A szociálizmus etikai tényezői
Etika és osztályharc
A szociálpolitika, mint a szociál-liberális fejlődési elmélet gyakorlati fegyvere
A szociálpolitika fogalma
Szociálpolitika kontra összeroskadási elmélet és manchesterizmus
A szabad kereseti társadalmi rend jogalapjainak szükségszerű továbbfejlesztése a békés társadalmi haladás érdekében
A sztrájkok veszélyei a termelési és jogrendre55
Termelési rend és sztrájk
A gazdasági osztályharc
A modern munkaviszályok arányai és kárai
A nemzeti harcok csökkenése, az osztályharcok fokozódása korunkban
A sztrájkmozgalom növekedése
Sztrájkstatisztikák
Nagybritannia, Franciaország, Egyesült-Államok, Németország, Ausztria, Olaszország, Belgium, Hollandia
A mammutsztrájkok
A sztrájkok időtartama
A sztrájkok eredményességének nemzetközi vizsgálata
A munkások közvetlen sztrájkveszteségei
A munkabeszüntetések egyéb hátrányai a munkásságra nézve
A munkáltatók gazdasági veszteségei
A munkaviszályok nemzetgazdasági kárai
A fogyasztókra háruló hátrányok
A munkaviszályok erkölcsi árnyékoldalai70
A sztrájk és lockout fogalma és fajai
A sztrájk köznapi megítélése az egyének osztályállása szerint
A sztrájk, mint a bérrendszernek természetes gazdasági jelensége
Az egyéni egyezkedés korrektívuma a munkásszervezkedés
E szervezkedés gazdasági, társadalmi és erkölcsi okai
A munkáltatók hallgatag koalíciói
A koalíciósjog elismerésének hatása
A sztrájkfogalom elemzése
Alanyai
Jogi előfeltételei
Megkülönböztetése a múlt és jelen rokonjelenségeitől
A sztrájkok osztályozása alanyi szempontból
A sztrájkok közvetlen céljai
A politikai sztrájkok fogalmi elbírálása
A munkabér- és munkaidőkérdés döntő szerepe
A májusi ünneplés
A rokonszenvező sztrájk
A szakmák határvillongása
A sztrájk meghatározása
A lockout meghatározása
A sztrájk és lockout azonos elbírálásának és tárgyalásának megokolása85
A sztrájk jogosultsága
A sztrájk jogi szabadsága
Szociális jogosultságának kérdése
Támadó és védelmi sztrájk
Gazdasági előfeltételeik
Hatalmi előfeltételeik
Jogosultságuknak erkölcsi tényezői
A sztrájkelhárítás első feladata
A sztrájkok értékének végső elbírálása a munkásság szempontjából
A sztrájktól való félelem hatásai
A sztrájkok kulturális és erkölcsi eredményei
A sztrájkok nemzetgazdasági előnyei
A versenyviszonyok megtisztítása
A technikai haladás rúgója
Biztosító szelep politikai forradalmak ellen
Helyettesítendő, de különben ma szükséges rossz107
Sztrájk és szakszervezet
A munkabérviszony tényleges továbbfejlődésének irányát kell kutatnunk
A szakszervezeti mozgalom jelentősége e tekintetben
Eredete a Webb-féle megvilágításban
A Brentano-féle gilda-elmélet
A szakszervezetek fogalmi elhatárolása
A szakszervezeteknek járulékos funkciói
A szakszervezeteknek tulajdonképeni funkciója
A munkafeltételek javításának békés eszközei
A munkapiac szabályozása
A munkanélküliek segélyezése
A sztrájkot nagy horderejű kérdéssé mindenütt csak a szakszervezeti mozgalom tette
Ez téves megítélésének eredő oka
A szakszervezetek szerepe a békésebb fejlődés biztosítása körül
Az összeroskadási és manchester-tanok és a szakszervezeti mozgalom értéke a munkásságra
A munkáltatók és a munkások érdekharmóniájának vizsgálata
Leroy-Beaulieu és Kautsky Károly azonos nézetei a munkafeltételek javításának hatásáról
Mikor fokozhatja a munkafeltételek javítása a vállalkozói nyereséget?
Mikor csökkenti a vállalkozó nyereségét?
A versenyviszonyok befolyása eredményeinkre
A munkabér kívánatos minimuma és lehetséges maximuma termelési szempontból
Az állami élet legfőbb irányzásának döntő befolyása az osztályok viszonyára
A munkaviszony közvetlen továbbfejlesztésének alapiránya
Munkásszervezetek kontra egyéni egyezkedés
Álláspontjuk a munkáltatók szervezeteivel szemben
Eszményük nem a sztrájk, hanem a hatalmi viszonyoknak megfelelő kollektív egyezmény
Az angol trade-uniók történetének tanulságai a sztrájkelhárítás szempontjából119
Az angol eszmény
A tilalmi korszak
Tanulságossága agrárius és céhszerű ideológiáktól vezetett nemzetekre nézve
A trade-uniók a kapitalizmus termékei
Korai fellépésük az angol kézműiparágak tanult bérmunkásai között
A gyáripari munkások és a parlamenti patriarchálizmus
Ez utóbbi megszűnése 1756-ban a nagyiparos érdekek befolyása folytán
A liberális tanok szerepe
A munkásszervezkedés üldözése közjogi statutumok alapján
Az 1799-iki évi általános büntetőjogi tilalom
Hatása a régi minősített kézművesmunkásokra
A tanulatlan agrár-eredetű gyári munkások nyomora
Az ipari sztrájkok osztályharccá szélesednek
Francis Place agitációja a szervezkedési szabadság törvényes elismeréséért
Az 1824-25. évi reform
Place csalódása
A szakszervezkedés és a sztrájkok szaporodása
A rosszul szervezett és tudatlan munkásság oktalan szertelensége
Visszahatás a munkáltatók részéről150
A jogi elismerés kora
A formális elismerés elégtelensége
1825-ik évi válság
A fiatal trade-uniók nagy vereségei
Az angol munkásság a társadalmi forradalomra készülődik
Az általános munkás-egyesületek (trades union) tehetetlensége
A munkásság politikai csalódása a választójog 1832-ik évi reformja alkalmával
A chartizmus és owenizmus kora és hanyatlása
A munkáltatók, a kormányhatalom és a bíróságok a szakszervezetek ellen
Az angol munkásmozgalom mindazonáltal megerősödik
Nagybritannia világgazdasági hegemóniája
A szakszervezetek megtalálják a helyes szervezkedési formát
Az Egyesült Gépépítők Szövetsége (1852.) a trade-uniók mintaképévé válik
A trade-uniók döntő válsága 1866-ban
A parlament vizsgálata fényesen igazolja az unionizmust
A választójog kiterjesztése a városi munkásokra
A trade-uniók teljes törvényes elismerése 1871. és 1875-ben163
A nemzeti elismerés kora és tanulságai
A békéltető intézmények elterjedése
Az angol munkásság felmenő osztálymozgalma
Újabb fellegek
A new-unionism
Eredő okai
A régi uniók szűkkeblűsége és a tanulatlan munkások nyomora
Az új unionizmus jellemzése
Az 1889-iki docker-sztrájk hatása
A szakszervezeti mozgalom fellendülése
Ennek statisztikai jellemzése
Békés gazdasági jellegük
Összefoglalás: a trade-uniókkal szemben való állásfoglalás és az ipari béke kifejlődésének tipikus fázisai174
Az autonóm egyeztető- és döntő-hivatalok
Mundella és Kettle fellépésének jelentősége
A korábbi békéltető intézmények és hibáik
Mundella és Kettle rendszerének keletkezése
Szervezetbeli különbségek
Ez intézmények sikere és elterjedése az angol világiparágakban
Alapjuk a kétoldalú erős szervezkedés
Eme nagy ipari ágak munkásainak helyzete a szabad egyéni egyezkedés korában
A kollektív egyezmények kialakulása
Az angol békéltető intézmények jellemzése
Jogi viták és kollektív érdekellentétek
Az előbbiek elintézésének mechanizmusa
A kolletkív egyezkedés módszerei
A döntés (arbitration)
Az állandó egyeztetés (conciliation)
Az egyeztető hivatalok berendezése példákkal
E módszer értéke elvi jelentőségű viták elintézésénél
A munkabeszüntetések megrövidítése és etizálása
A közvetítés, mint az egyeztetés úttörője
Az új unionizmus ismeretének szükségessége a békéltetés végleges megértékelhetése végett184
A new- (és newer-) unionizmus és a békéltetés újabb iránya
Az új unionizmus politikai irányzata
Hyndman és a szociáldemokrácia
John Burns, Tom Mann és Keir Hardie az új-unionizmus politikai szervezői
A szociálisztikus eszmék diadala a trade-uniók kongresszusain
Az unionizmus gazdasági tekintetben hű maradt békés szelleméhez
Politikai neutralitása
A General Federation of Trade Unions befolyása
Nagybritannia mértékadó tényezőinek ítélete az unionizmusról
A békéltetés nyilvánjogi iránya
A londoni egyeztető-hivatal és a vidéki kereskedelmi kamarák
Az 1896-ik évi angol törvény a békéltetésről és eredményei
A trade-uniók legújabb válsága
Vádak az új és még újabb unionizmus ellen
Mi az igazság a ca' canny politika vádjában
A Taff-völgyi határozat
Az új önálló munkáspárt keletkezése
A trade-uniók parlamentáris győzelmei
Az angol szociálizmus jellemzése
Közeledés a kontinentális szakszervezeti mozgalomhoz
Nagybritannia viszonylagos gazdasági békéje
Tanulságai a kontinens szempontjából219
A munkáskérdés a többi kulturállamban
A szakszervezkedési jog és mozgalom
A kontinentális államok két csoportja
A teljes szakszervezkedési jogot külön törvénnyel biztosító államok
A koalíciósjog viszontagságai Franciaországban
Az 1884-ik évi szakszervezeti törvény méltatása
A szakszervezkedési jogot teljesen biztosító egyéb államok
A sztrájkjogot elismerő államok
A szakszervezetek jogi korlátai Németországban
Káros hatással a atársadalmi békére
A szakszervezeti mozgalom történeti kialakulása Franciaországban
Németországban
Ausztriában
A többi európai kultúrállamban
Az Egyesült-Államokban238
Szakszervezet és szociálizmus
Miért nincs az Egyesült-Államokban szociálizmus
E tény elméleti jelentősége
A munkásság politikai egyenjogúsága
Társadalmi viszonyok
Kispolgári jólét az iparban s a nem kapitalisztikusan művelt szűztalaj a mezőgazdaságban
A szociálizmus jövője az Egyesült-Államokban
Szakszervezési kísérletei
Erőteljesebb »ration du travail«
A munkástőzsdék
A parlamentáris és osztálypolitika valószínűsége
Az amerikai munkásmozgalom válságának visszahatása Európára
Mért függ Európában a szakszervezeti és a szociálisztikus munkásmozgalom szorosan össze?
A román és a germán szakszervezeti mozgalom eltérő fejlődési irányai
Az előbbi rossz organizációja, gazdasági tehetetlensége és forradalmi hajlamai
A »Conféde«-gazdasági munkásmozgalom ellenségeskedése
Hasonló fejlődés Olaszországban és Spanyolországban
A német szakszervezeti mozgalom kialakulása
A Hirsch-Duncker-féle vagy német szakszervezetek
A keresztényszociális szervezetek
A szociáldemokrata vagy szabad szervezetek
Az utóbbiak túlsúlya és behatóbb jellemzése
Tanult vezetők, erős szervezettség, magas tagjárulékok, pénzügyi virágzás
A szakszervezetek szerepe a német szociáldemokráciában
Egykori elutasításuk a lassaleánusok és marxisták részéről
A szakszervezetek emancipációja a pártszervezet alól
Doktrina nélküli szocializmusuk
A pártvezérek mai felfogása a megizmosodott szakszervezetek politikai jelentőségéről
A német gazdasági munkásmozgalom közeledése az angol eszményhez
A német nemzet szociális irányzata
Hatása a munkáspolitikára
Összefoglalás255
A munkáltatószervezetek
A munkáltatószervezetek keletkezése
A munkásszervezetek érdeme ezen a téren
A kezdetleges munkáltatószervezetek elvi ellenségeskedése a munkásszervezetekkel
A kétoldalú szervezkedés szükségessége
A munkáltatószervezetek fogalma
Fejlődésük az Egyesült-Államokban
Franciaországban
Németországban
Magyarországon
Uszító szervezetek és parlamentáris szervezetek
Az előbbiek harcmodora
Eljárásuk a sztrájkok kitörésénél
A sztrájkkártalanítás módjai és eszközei
A megrendelések felosztása
A sztrájkzáradék
A sztrájkbiztosítás
A kizárások taktikai értéke a részleges sztrájkokkal szemben
A lockoutok különös fajai (a százalékos, az A-B-C és korosztályok szerinti lockout)
Az uszító szervezetek kilátástalansága
A parlamentáris szervezetek a fejlődés képviselői286
A kollektív egyezmények rendje
A kollektív egyezkedés kialakulásának fajképe
Kulturális jelentőségük
Üzemi és ipari alkotmány306
Az üzemi alkotmány
Térfoglalásának ideológus akadályai
A patriarchálizmus
Ennek szubszidiárius sztrájk-elhárító jellege
A munkarend, mint az üzemi alkotmány első eleme
Az állandó munkásválasztmányok
A Weller-féle rendszer
Egyéb szociális mintaüzemek
A nagyüzemek kifogásai a kollektív egyezkedés ellen
Pótolhatják-e a jóléti berendezések a szervezkedést?
A munkásosztalékrendszer
Relatív értéke a szociális béke szempontjából
A szorosabb értelemben vett jólétintézmények
Szociálpolitikai fogalmuk és értékük
Alkotmányos és feudális jóléti intézmények
A munkásválasztmány, mint az ipari alkotmány minimuma
Hatályos érvényesülése feltételezi azonban az egész ipar megszervezését309
Az ipari alkotmány
A kollektív egyezmények előnyei a munkáltatókra nézve
Technikai előnyök
Anyagi előnyök
Erkölcsi és politikai előnyök
A trade-alliance-ok
A kollektív ipari rend értéke a szociális fejlődés szempontjából
A munkáltatók hagyományos előítéletei a kollektív egyezkedés ellen: megszünteti rendelkezési jogukat; csak saját munkásainkkal tárgyalunk; a szakszervezetek a szociáldemokrácia előcsatárjai; a munkabérek állandóságát és egyenlőségét követelik; az akkordbérek eltörlésére törekednek
A munkateljesítményt korlátozzák (ca' canny)
A nyolc órás munkanap kérdése
A kollektív munkaegyezmények jogi rendezetlensége
A kollektív egyezmények áldásosságának igazolása példákkal
A német könyvnyomdás-bérszabályközösség
A National Civic Federation az Egyesült-Államokban
Dánia országos bérszabály-közössége
Érdekképviseletel és kormányférfiak a kollektív egyezmények mellett
A közhatalom feladatai közgazdasági fejlesztésük terén
A tisztességes bérek záradéka
Elterjedtdsége az egyes államokban
Az alkotmányos munkaközvetítés
A kollektív egyezmények szokásjogi elismerése
Az állam közvetlen beavatkozása létesítésük végett329
A közhatalom békéltető szerepe
Az állami egyeztető- és döntő-hivatalok
A közhatalom békéltető beavatkozásának kérdése
A teljes pártatlanság a siker előfeltétele
Az állami beavatkozás fokozatai
Az államok két csoportja
A békéltető törvényhozás Franciaországban és annak eredményei
Ugyanaz Németországban
Olaszországban
Ausztriában
Svájcban
Az Egyesült-Államokban
Ezen békéltető intézmények közös hibái
A szakszervezeteken felépülő fakultatív békéltetés Ausztráliában és Dániában
A békeközvetítésről szóló svéd törvényjavaslat352
Munkakamara vagy munkáskamara?
A fogalmak körülhatárolása
A tudomány eddigi fogalomzavara
A kérdés komplikálása a kereskedelmi és iparkamarák és a kereskedelmi és műszaki alkalmazottak érdekképviseletének problémája által
Ellentétes funkciókra külön szervek kellenek
Érdekképviselet-munkáskamara
Érdekkiegyenlítés és közigazgatás-statisztikai segédfunkció-paritásos munkakamara
Igazolása e javaslatoknak az eddigi törvényhozási tapasztalatokkal
A belga és hollandi munkakamarák jellemzése
Békéltető funkcióik kudarca
A francia munkakamarák
A munkakamaráknak, mint felsőbb egyeztető hivataloknak, organikus felfogása
A törvényesen elismert szakszervezetek fontossága ezen a téren
A hivatalos békeközvetítés szerepe
A közhatalom beavatkozásának betetőzése országos munkahivatalokkal
Lehet-e ma továbbmennünk Európában?365
Ausztrália
Ausztrália és Új-Zéland gazdaságtörténeti fejlődése
Az ötödik világrész szociálpolitikai fontossága
Gazdaságtörténeti fejlődések ismeretének szükségessége
Ausztrália és Új-Zéland együttes tárgyalásának megokolása
A fegyencgyarmat
A bennszülöttekkel való harcok
Az állam korai mindenhatósága a gyarmatokon
A bevándorlási politika ingadozásai
E. G. Wakefield »rendszeres gyarmatosítása«
Sikere Új-Zélandon, kudarca Ausztráliában
A szabad bérmunkások első győzelme
A föld- és csordatulajdonos-osztály politikai hegemóniája
Az aranybányák felfedezésének hatásai
A választójog demokratizálása
Nagyszabású állami ipari vállalkozások
Új-Zéland kisbirtok- és iparfejlesztési politikája
A trade-unionizmus átültetése
Az ausztráliai munkásszervezkedés jellemzése
Az államszociálisztikus munkáspárt keletkezésének okai
Henry George befolyása
A trade-uniók válsága a 90-es évek nagy sztrájkjai alkalmával
Az államhatalom pártoskodó beavatkozása
A munkás-liberális koalíció Új-Zélandon
Ausztrália tisztább politikai tagozódása az osztályok szerint
A Commonwealth létrejötte
A munkáspárt szociálradikális programmja
Álláspontja a marxizmussal szemben
Taktikája a burzsoáziával szemben
Az ausztráliai munkásmozgalom elméleti jellemzése380
Az állami kényszerdöntés
Új-Zéland mint a kényszerdöntés előharcosa
A parlament habozása
Reeves sikere 1895-ben
A munkásság rokonérzése a reform iránt
Nyugat-Ausztrália 1900-ban követi Új-Zélandot
A kényszerdöntő eljárásnak és szerveinek leírása, tekintettel az újabb reformokra
A kényszerdöntő hivatalok illetékessége és hatásköre
Új-Dél-Wales reformja 1901-ben
A kényszerdöntés forradalmi szakítás a római jogi bérszerződéssel
Legfőbb problémája a bérminimum közjogi szabályozása
A bérminimum elméleti alapjai
Megállapításának gyakorlata
A szervezett munkásoknak nyújtott kedvezmények
Összefüggése a törvény szellemével
A munkáltatókra háramló előnyei
A rivális szakszervezetek kérdése
A kényszerdöntő eljárásnak általánosan elismert nehézségei
A munkáltatók panaszai
A munkások nézetei
Az ausztráliai kényszerdöntés összefoglaló megítélése
Az ipar nyugalma és virágzása
A sztrájkok teljes megszűnése
Senki sem gondol e törvények eltörlésére
Maga az ausztráliai Commonwealth is áttért 1904-ben erre a rendszerre
A szövetségi törvény elvi újításai és jelentősége400
A victóriai bérminimumhivatalok
Eltérésük a kényszerdöntő-hivataloktól cél és szervezet tekintetében
Eredeti feladatuk: az otthonipar verseny- és munkásviszonyainak a szanálása
Közvetve a sztrájkokat is megszüntették
Elvi közeledésük a kényszerdöntő eljárás felé
Hatásuk a munkások helyzetére
Az osztályellentétekre
A gyarmat közgazdaságára
Előnyei a kényszerdöntéssel szemben: 1. alkotmányjogi, 2. pénzügyi, 3. általános szociálpolitikai tekintetben
Összefoglaló ítélet az ipar állami szabályozásáról
Végső ítélet még Ausztráliára nézve sem mondható róla422
Kényszerdöntés vagy kényszerbékéltetés Európában?
A rendes iparágak
Az újzélandi és ausztráliai kísérletek méltatása
Átültethetők-e Európa összes iparaiba?
Az 1900. évi genfi törvény és a Millerand-féle törvényjavaslat
Ismertetésük és bírálatuk
Gyengébb alkotások az ausztráliai törvényeknél
Az ausztráliai eszmény európai megvalósításának politikai és magánjogi akadályai
Közgazdasági nehézségei
Európa szabadkereseti társadalmi szerkezete
Az érdekelt osztályok ellenérzése
Kikényszeríthető-e a felek közötti békéltető kísérlet?
A mellette szóló érvek
Keresztülvitelének leküzdhetetlen nehézségei
De még ha létre jön is a békéltetés, céltalan félrendszabály
Nem a munkaviszályok időleges elsimítása a főcél, hanem az állandó béke biztosítása
Ez csak az adott hatalmi viszonyok világos átlátásából és az ebből folyó önkéntes megegyezéstől várható
Az ötödik világrész reformjainak tanulságai Európa szociális jövőjére nézve
A munkaviszony állami szabályozásáról Európában egyelőre hol lehet szó?429
Az otthonmunka
Az otthonmunka keletkezése
A velejáró nyomor és közegészségügyi kinövések
Közgazdasági hátrányai
Az állami szabályozás szükségessége
A beavatkozás minimuma: az otthonmunkások kötelező lajstromozása és a műhelyeik egészségügyi ellenőrzése
Nagybritannia
Ausztria
A munkabér és a munkaidő állami szabályozására vonatkozó német és angol javaslatok
Francke-Schwiedland-Dilcke-Smitka-féle javaslatok
Van der Borght érvelése a bérminimum kötelező megszabása ellen
Cáfolata
Nemzetközi otthonmunkás-védő egyezményt kívánunk
A társadalom kisegítő tevékenysége
A fogyasztók ligái
Fehér liszták és fekete liszták
A szervezett munkásság szerepének kijelölése ebben a mozgalomban454
A nélkülözhetetlen termelési ágak
A koalíciósjog nem abszolút emberi jog
Kivételek tehetők az állam biztonsága és a társadalmi összérdek szempontjából
A kivételes szabályozás erkölcsi alapjai és feltételei
A közszolgálat, a forgalmi és községi üzemek és kőszénbányák
Az aratósztrájk magyar szempontból való tárgyalásának megokolása464
A közszolgálat
Az állami alkalmazottak és a francia szakszervezeti törvény
Arthure Fontaine elmélete és a francia gyakorlat
A közhatalom letéteményesei és az egyszerű alkalmazottak
A szerző distinkciója
A közhivatalnokok sztrájkjoga
A nemzeti és társadalmi szempontból nélkülözhetetlen állami alkalmazottak (tanítók, vasutasok, katonai üzemek alkalmazottai stb.) koalíciósjogának elbírálása
A francia minisztériumok ellentmondó gyakorlata
A siker itt is a szociális rekompenzáció mértékén múlik
A rendes állami iparvállalatok alkalmazottainak sztrájkjoga
Az állam nem vonhatja ki magát az alkotmányos ipari rendből, sőt elől kell járnia a jó példával466
A közlekedési és községi üzemek
Ez üzemek sztrájkjainak jellemzése
E sztrájkok elhárításának két módja van
Az egyik az államosítás, illetve a községesítés
Az alkalmazottak hivatalnoki fegyelem alá kerülnek, de egyébként is hivatalnoki elbánásban részesítendők
Az államszociálizmus túltengésének veszélyei
Nem a hivatalnoki címen és jellegen, de a megfelelő anyagi helyzeten múlik a siker
Magánvállalatok alkalmazottainak koalíciói egyáltalán nem helyezhetők a büntetőjog tilalma alá
A hollandi 1903. évi vasutas-sztrájktörvény és bírálata
Az obstrukció, mint sztrájkszurrogátum
A mozgósítás és a katonaság kirendelése szociálpolitikai szempontból
Mikor feltétlenül vis major a vasúti sztrájk?
Szociális szellemű államosítást legfeljebb a kényszerdöntés vezethet csak sikerre
Schmoller és Ely javaslatai
A fakultatív döntés az Egyesült-Államokban és Kanadában vasúti sztrájkok alkalmával
E rendszabály elégtelen
Az államosítás fölénye a kényszerdöntés felett
Tisztes alapfizetések, rendszeres és kedvező előléptetési viszonyok
Jólétintézmények
Ez utóbbiak főbb nemei
Kilátások473
A kőszénbányák
A bányászsztrájkok jellemzése
Politikai hatásaik
A kartellkérdés és a sztrájk-kérdés
Az államosítás hívei a polgári és a szociálista táborban
Ellenfelei mindkét oldalon
Kilátásai a sztrájkelhárítás szempontjából
A hivatalnoki minőség kiterjesztésének nehézségei
Nem teljes egyedáruság
A konjunkturák befolyása
A kőszénsztrájkok rendszerint jogosultak
Ez a sikerük előfeltétele
A kényszerdöntés itt kevesebb kényelmetlenséggel jár, mint az államosítás
Az állam egyszerűen szociális korlátok között engedményezze a bányák mívelését
A kényszerbeavatkozás kezdetei a kötelező munkásválasztmányok és munkásellenőrök formájában
Ausztria, Franciaország, Poroszország
Hogy intézkedik az új magyar bányatörvényjavaslat?
A nyolcórás munkaidő kötelezőleg kimondandó
Poroszország, Ausztria, Franciaország
A munkásjólétintézmények
A gyakori visszaélések megszüntetése488
A politikai tömegsztrájk
A politikai tömegsztrájk tárgyalásának megokolása
Vitatásának haszna
Mikor merült föl ez az eszme először és miért vált oly aktuálissá napjainkban
A kérdés tudományos tárgyalásának hiányai
A sztrájk válfajai politikai szempontból
Hol van a gazdasági sztrájknak is politikai jelentősége?
Jogi tekintetek
A résztvevők nagy száma
A munkáltató nyilvános jellege
Az iparág nélkülözhetetlensége
A gazdaságpolitikai sztrájk
Példái hazánkban, Hollandiában és Spanyolországban
A társadalomfelforgató generális-sztrájk elmélete
A román nemzetek utópiája
Az anarchisták taktikája. Briand
Antiparlamentárizmus és közvetlen akció
A szociáldemokraták állásfoglalása
Gyakorlatilag kivihetetlennek találják
Elméleti kifogások ellene
Anarchisztikus sztrájkkísérletek
A politikai tömegsztrájk
A chartisták »szent hónapja«
Hogyan előzte meg az angol nemzet a tömegsztrájkot?
Az első sikeres kísérlet Belgiumban történt
A második belga tömegsztrájk kudarca
A svéd, a magyar, az osztrák és a finn tömegsztrájk
Az orosz forradalom jelentősége ebben a kérdésben
Hatása az európai munkásságra
Államforradalmi és alkotmányos politikai tömegsztrájk
Az utóbbi célja lehet főkép az általános és titkos választójog, illetve egy háború megakadályozása
Az utóbbit csak a szindikálisták hirdetik
A mérsékelt szakszervezetek érvei a tömegsztrájk ellen
A szociáldemokraták érvei a tömegsztrájk mellett
Nincs más eszköz a választójog kivívására és megvédelmezésére
Németországban a radikális szociáldemokraták a politikai diktatúra megszerzésére akarják felhasználni
Az ilyen tömegsztrájk lényegileg azonos a generális-sztrájkkal
Az ortodox marxisták kudarca
A revizionisták a parlamentáris tömegsztrájk pesszimisztikus híve
Bernstein, Jaurés és Turati etikai felfogása e tömegsztrájkról
A tömegsztrájk-vita gyakorlati eredménye: csak a választójog érdekébebn alkalmazható
A politikai tömegsztrájk jogi szabadsága
Erkölcsi jogosultságának, a nép lelkesedésének és a polgári közvélemény támogatásának fontossága a siker szempontjából
A megismétlődésétől való félelem hatása
Az uralkodó osztály erkölcsileg köteles magatartása a tömegsztrájkkal szemben
Megelőzhető előrelátó gyakorlati szociális politikával
A szociális reform sarkalatos követelményei
Végérvényes menedék csak a szociális nevelés és belátás terjedésétől várható498

Ferenczi Imre

Ferenczi Imre műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Ferenczi Imre könyvek, művek
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem