kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Kiadó: | Athenaeum Irodalmi és Nyomdai R.-T. |
---|---|
Kiadás helye: | Budapest |
Kiadás éve: | |
Kötés típusa: | Könyvkötői kötés |
Oldalszám: | 529 oldal |
Sorozatcím: | |
Kötetszám: | |
Nyelv: | Magyar |
Méret: | 24 cm x 18 cm |
ISBN: | |
Bevezetés | |
A mű keletkezése | |
Módszere | |
Rendszere | |
Gyakorlati háttere hazai szempontból | 1 |
Szociális kérdés és sztrájk | |
A szabad kereseti társadalom természete és veszélyei | |
A társadalmi összeműködés | |
Az eszményi társadalmi rend | |
Miért fokozódtak a társadalmi összeműködés veszélyei a szabad kereseti társadalomban | |
A munkamegosztás haladása | |
A differenciált munka társadalmi szükségességének emelkedése | |
A felvilágosodás terjedése | |
A kapitalisztikus szabad versenyre való átmenet szociális kinövései | |
Az individuális-liberális társadalmi koncepciónak téves reményei | |
A szabad egyéni munkabérszerződésen nyugvó munkaviszony szervezetlensége | |
A tomeges sztrájkmozgalom, mint ennek a szervezetlenségnek következménye | |
Nem lehet erőszakosan elnyomni | |
Lehet-e a munkabérviszonyt szociális szellemben továbbfejleszteni? | |
A marxizmus tagadó álláspontja | |
A forradalmi szindikálizmus sztrájkelmélete | |
Megállanak-e ezek a felfogások? | 6 |
A marxizmus, szindikálizmus és revizionizmus tudományos elemeinek bírálata | |
A kollektivizmus mint a »szabad« bérmunkásságnak lélektanilag adott politikai és gazdasági eszménye | |
E világfelfogás ideológusai | |
Marx Károly tudományos és politikai jelentősége | |
Kell-e és mely tanaival kell e műben foglalkoznunk? | |
A gazdasági materiálizmus | |
A többletérték tana | |
A tőke akkumulációjának törvénye | |
Bizonyítja-e ez a törvény a kollektivizmus szükségképeni bekövetkezését? | |
Tévességének deduktív igazolása | |
Követ-e a szociáldemokrácia e mereven fenntartott tannak megfelelő taktikát? | |
Tagadólagos bizonyítás a szindikálizmus bírálatával | |
Ez a taktika a munkásság forradalmi szakszervezkedése a generális-sztrájkra | |
Célravezethet-e ez a taktika? | |
Összeütközése a tudományos marxizmussal | |
Az akkumuláció törvényének induktív cáfolata, tekintettel a revizionistákra | |
A revizionizmus jelszó-opportunizmusa | |
A szociáldemokrácia közeledése politikai és gazdasági téren a szociális liberalizmushoz | 25 |
A szociális liberalizmus | |
A szociál-liberális felfogás jellemzése; kiindulópontja a munkásság politikai és gazdasági egyenjogúsága | |
Az általános és titkos választójog hatása az osztály-ellentétekre és a társadalom békés fejlődésére | |
A társadalmi összeműködést közvetve biztosító alapvető szociális intézmények | |
A szociálpolitikai reálizmus térfoglalása a munkáspártokban | |
Az összeműködés lehetősége politikai téren | |
Gazdasági téren | |
A sztrájkkérdés, mint a szociál-etikai probléma modern gyakorlati megnyilvánulása | |
A szolidáris elv nagyobb érvényesülésének szüksége | |
A szociálizmus etikai tényezői | |
Etika és osztályharc | |
A szociálpolitika, mint a szociál-liberális fejlődési elmélet gyakorlati fegyvere | |
A szociálpolitika fogalma | |
Szociálpolitika kontra összeroskadási elmélet és manchesterizmus | |
A szabad kereseti társadalmi rend jogalapjainak szükségszerű továbbfejlesztése a békés társadalmi haladás érdekében | |
A sztrájkok veszélyei a termelési és jogrendre | 55 |
Termelési rend és sztrájk | |
A gazdasági osztályharc | |
A modern munkaviszályok arányai és kárai | |
A nemzeti harcok csökkenése, az osztályharcok fokozódása korunkban | |
A sztrájkmozgalom növekedése | |
Sztrájkstatisztikák | |
Nagybritannia, Franciaország, Egyesült-Államok, Németország, Ausztria, Olaszország, Belgium, Hollandia | |
A mammutsztrájkok | |
A sztrájkok időtartama | |
A sztrájkok eredményességének nemzetközi vizsgálata | |
A munkások közvetlen sztrájkveszteségei | |
A munkabeszüntetések egyéb hátrányai a munkásságra nézve | |
A munkáltatók gazdasági veszteségei | |
A munkaviszályok nemzetgazdasági kárai | |
A fogyasztókra háruló hátrányok | |
A munkaviszályok erkölcsi árnyékoldalai | 70 |
A sztrájk és lockout fogalma és fajai | |
A sztrájk köznapi megítélése az egyének osztályállása szerint | |
A sztrájk, mint a bérrendszernek természetes gazdasági jelensége | |
Az egyéni egyezkedés korrektívuma a munkásszervezkedés | |
E szervezkedés gazdasági, társadalmi és erkölcsi okai | |
A munkáltatók hallgatag koalíciói | |
A koalíciósjog elismerésének hatása | |
A sztrájkfogalom elemzése | |
Alanyai | |
Jogi előfeltételei | |
Megkülönböztetése a múlt és jelen rokonjelenségeitől | |
A sztrájkok osztályozása alanyi szempontból | |
A sztrájkok közvetlen céljai | |
A politikai sztrájkok fogalmi elbírálása | |
A munkabér- és munkaidőkérdés döntő szerepe | |
A májusi ünneplés | |
A rokonszenvező sztrájk | |
A szakmák határvillongása | |
A sztrájk meghatározása | |
A lockout meghatározása | |
A sztrájk és lockout azonos elbírálásának és tárgyalásának megokolása | 85 |
A sztrájk jogosultsága | |
A sztrájk jogi szabadsága | |
Szociális jogosultságának kérdése | |
Támadó és védelmi sztrájk | |
Gazdasági előfeltételeik | |
Hatalmi előfeltételeik | |
Jogosultságuknak erkölcsi tényezői | |
A sztrájkelhárítás első feladata | |
A sztrájkok értékének végső elbírálása a munkásság szempontjából | |
A sztrájktól való félelem hatásai | |
A sztrájkok kulturális és erkölcsi eredményei | |
A sztrájkok nemzetgazdasági előnyei | |
A versenyviszonyok megtisztítása | |
A technikai haladás rúgója | |
Biztosító szelep politikai forradalmak ellen | |
Helyettesítendő, de különben ma szükséges rossz | 107 |
Sztrájk és szakszervezet | |
A munkabérviszony tényleges továbbfejlődésének irányát kell kutatnunk | |
A szakszervezeti mozgalom jelentősége e tekintetben | |
Eredete a Webb-féle megvilágításban | |
A Brentano-féle gilda-elmélet | |
A szakszervezetek fogalmi elhatárolása | |
A szakszervezeteknek járulékos funkciói | |
A szakszervezeteknek tulajdonképeni funkciója | |
A munkafeltételek javításának békés eszközei | |
A munkapiac szabályozása | |
A munkanélküliek segélyezése | |
A sztrájkot nagy horderejű kérdéssé mindenütt csak a szakszervezeti mozgalom tette | |
Ez téves megítélésének eredő oka | |
A szakszervezetek szerepe a békésebb fejlődés biztosítása körül | |
Az összeroskadási és manchester-tanok és a szakszervezeti mozgalom értéke a munkásságra | |
A munkáltatók és a munkások érdekharmóniájának vizsgálata | |
Leroy-Beaulieu és Kautsky Károly azonos nézetei a munkafeltételek javításának hatásáról | |
Mikor fokozhatja a munkafeltételek javítása a vállalkozói nyereséget? | |
Mikor csökkenti a vállalkozó nyereségét? | |
A versenyviszonyok befolyása eredményeinkre | |
A munkabér kívánatos minimuma és lehetséges maximuma termelési szempontból | |
Az állami élet legfőbb irányzásának döntő befolyása az osztályok viszonyára | |
A munkaviszony közvetlen továbbfejlesztésének alapiránya | |
Munkásszervezetek kontra egyéni egyezkedés | |
Álláspontjuk a munkáltatók szervezeteivel szemben | |
Eszményük nem a sztrájk, hanem a hatalmi viszonyoknak megfelelő kollektív egyezmény | |
Az angol trade-uniók történetének tanulságai a sztrájkelhárítás szempontjából | 119 |
Az angol eszmény | |
A tilalmi korszak | |
Tanulságossága agrárius és céhszerű ideológiáktól vezetett nemzetekre nézve | |
A trade-uniók a kapitalizmus termékei | |
Korai fellépésük az angol kézműiparágak tanult bérmunkásai között | |
A gyáripari munkások és a parlamenti patriarchálizmus | |
Ez utóbbi megszűnése 1756-ban a nagyiparos érdekek befolyása folytán | |
A liberális tanok szerepe | |
A munkásszervezkedés üldözése közjogi statutumok alapján | |
Az 1799-iki évi általános büntetőjogi tilalom | |
Hatása a régi minősített kézművesmunkásokra | |
A tanulatlan agrár-eredetű gyári munkások nyomora | |
Az ipari sztrájkok osztályharccá szélesednek | |
Francis Place agitációja a szervezkedési szabadság törvényes elismeréséért | |
Az 1824-25. évi reform | |
Place csalódása | |
A szakszervezkedés és a sztrájkok szaporodása | |
A rosszul szervezett és tudatlan munkásság oktalan szertelensége | |
Visszahatás a munkáltatók részéről | 150 |
A jogi elismerés kora | |
A formális elismerés elégtelensége | |
1825-ik évi válság | |
A fiatal trade-uniók nagy vereségei | |
Az angol munkásság a társadalmi forradalomra készülődik | |
Az általános munkás-egyesületek (trades union) tehetetlensége | |
A munkásság politikai csalódása a választójog 1832-ik évi reformja alkalmával | |
A chartizmus és owenizmus kora és hanyatlása | |
A munkáltatók, a kormányhatalom és a bíróságok a szakszervezetek ellen | |
Az angol munkásmozgalom mindazonáltal megerősödik | |
Nagybritannia világgazdasági hegemóniája | |
A szakszervezetek megtalálják a helyes szervezkedési formát | |
Az Egyesült Gépépítők Szövetsége (1852.) a trade-uniók mintaképévé válik | |
A trade-uniók döntő válsága 1866-ban | |
A parlament vizsgálata fényesen igazolja az unionizmust | |
A választójog kiterjesztése a városi munkásokra | |
A trade-uniók teljes törvényes elismerése 1871. és 1875-ben | 163 |
A nemzeti elismerés kora és tanulságai | |
A békéltető intézmények elterjedése | |
Az angol munkásság felmenő osztálymozgalma | |
Újabb fellegek | |
A new-unionism | |
Eredő okai | |
A régi uniók szűkkeblűsége és a tanulatlan munkások nyomora | |
Az új unionizmus jellemzése | |
Az 1889-iki docker-sztrájk hatása | |
A szakszervezeti mozgalom fellendülése | |
Ennek statisztikai jellemzése | |
Békés gazdasági jellegük | |
Összefoglalás: a trade-uniókkal szemben való állásfoglalás és az ipari béke kifejlődésének tipikus fázisai | 174 |
Az autonóm egyeztető- és döntő-hivatalok | |
Mundella és Kettle fellépésének jelentősége | |
A korábbi békéltető intézmények és hibáik | |
Mundella és Kettle rendszerének keletkezése | |
Szervezetbeli különbségek | |
Ez intézmények sikere és elterjedése az angol világiparágakban | |
Alapjuk a kétoldalú erős szervezkedés | |
Eme nagy ipari ágak munkásainak helyzete a szabad egyéni egyezkedés korában | |
A kollektív egyezmények kialakulása | |
Az angol békéltető intézmények jellemzése | |
Jogi viták és kollektív érdekellentétek | |
Az előbbiek elintézésének mechanizmusa | |
A kolletkív egyezkedés módszerei | |
A döntés (arbitration) | |
Az állandó egyeztetés (conciliation) | |
Az egyeztető hivatalok berendezése példákkal | |
E módszer értéke elvi jelentőségű viták elintézésénél | |
A munkabeszüntetések megrövidítése és etizálása | |
A közvetítés, mint az egyeztetés úttörője | |
Az új unionizmus ismeretének szükségessége a békéltetés végleges megértékelhetése végett | 184 |
A new- (és newer-) unionizmus és a békéltetés újabb iránya | |
Az új unionizmus politikai irányzata | |
Hyndman és a szociáldemokrácia | |
John Burns, Tom Mann és Keir Hardie az új-unionizmus politikai szervezői | |
A szociálisztikus eszmék diadala a trade-uniók kongresszusain | |
Az unionizmus gazdasági tekintetben hű maradt békés szelleméhez | |
Politikai neutralitása | |
A General Federation of Trade Unions befolyása | |
Nagybritannia mértékadó tényezőinek ítélete az unionizmusról | |
A békéltetés nyilvánjogi iránya | |
A londoni egyeztető-hivatal és a vidéki kereskedelmi kamarák | |
Az 1896-ik évi angol törvény a békéltetésről és eredményei | |
A trade-uniók legújabb válsága | |
Vádak az új és még újabb unionizmus ellen | |
Mi az igazság a ca' canny politika vádjában | |
A Taff-völgyi határozat | |
Az új önálló munkáspárt keletkezése | |
A trade-uniók parlamentáris győzelmei | |
Az angol szociálizmus jellemzése | |
Közeledés a kontinentális szakszervezeti mozgalomhoz | |
Nagybritannia viszonylagos gazdasági békéje | |
Tanulságai a kontinens szempontjából | 219 |
A munkáskérdés a többi kulturállamban | |
A szakszervezkedési jog és mozgalom | |
A kontinentális államok két csoportja | |
A teljes szakszervezkedési jogot külön törvénnyel biztosító államok | |
A koalíciósjog viszontagságai Franciaországban | |
Az 1884-ik évi szakszervezeti törvény méltatása | |
A szakszervezkedési jogot teljesen biztosító egyéb államok | |
A sztrájkjogot elismerő államok | |
A szakszervezetek jogi korlátai Németországban | |
Káros hatással a atársadalmi békére | |
A szakszervezeti mozgalom történeti kialakulása Franciaországban | |
Németországban | |
Ausztriában | |
A többi európai kultúrállamban | |
Az Egyesült-Államokban | 238 |
Szakszervezet és szociálizmus | |
Miért nincs az Egyesült-Államokban szociálizmus | |
E tény elméleti jelentősége | |
A munkásság politikai egyenjogúsága | |
Társadalmi viszonyok | |
Kispolgári jólét az iparban s a nem kapitalisztikusan művelt szűztalaj a mezőgazdaságban | |
A szociálizmus jövője az Egyesült-Államokban | |
Szakszervezési kísérletei | |
Erőteljesebb »ration du travail« | |
A munkástőzsdék | |
A parlamentáris és osztálypolitika valószínűsége | |
Az amerikai munkásmozgalom válságának visszahatása Európára | |
Mért függ Európában a szakszervezeti és a szociálisztikus munkásmozgalom szorosan össze? | |
A román és a germán szakszervezeti mozgalom eltérő fejlődési irányai | |
Az előbbi rossz organizációja, gazdasági tehetetlensége és forradalmi hajlamai | |
A »Conféde«-gazdasági munkásmozgalom ellenségeskedése | |
Hasonló fejlődés Olaszországban és Spanyolországban | |
A német szakszervezeti mozgalom kialakulása | |
A Hirsch-Duncker-féle vagy német szakszervezetek | |
A keresztényszociális szervezetek | |
A szociáldemokrata vagy szabad szervezetek | |
Az utóbbiak túlsúlya és behatóbb jellemzése | |
Tanult vezetők, erős szervezettség, magas tagjárulékok, pénzügyi virágzás | |
A szakszervezetek szerepe a német szociáldemokráciában | |
Egykori elutasításuk a lassaleánusok és marxisták részéről | |
A szakszervezetek emancipációja a pártszervezet alól | |
Doktrina nélküli szocializmusuk | |
A pártvezérek mai felfogása a megizmosodott szakszervezetek politikai jelentőségéről | |
A német gazdasági munkásmozgalom közeledése az angol eszményhez | |
A német nemzet szociális irányzata | |
Hatása a munkáspolitikára | |
Összefoglalás | 255 |
A munkáltatószervezetek | |
A munkáltatószervezetek keletkezése | |
A munkásszervezetek érdeme ezen a téren | |
A kezdetleges munkáltatószervezetek elvi ellenségeskedése a munkásszervezetekkel | |
A kétoldalú szervezkedés szükségessége | |
A munkáltatószervezetek fogalma | |
Fejlődésük az Egyesült-Államokban | |
Franciaországban | |
Németországban | |
Magyarországon | |
Uszító szervezetek és parlamentáris szervezetek | |
Az előbbiek harcmodora | |
Eljárásuk a sztrájkok kitörésénél | |
A sztrájkkártalanítás módjai és eszközei | |
A megrendelések felosztása | |
A sztrájkzáradék | |
A sztrájkbiztosítás | |
A kizárások taktikai értéke a részleges sztrájkokkal szemben | |
A lockoutok különös fajai (a százalékos, az A-B-C és korosztályok szerinti lockout) | |
Az uszító szervezetek kilátástalansága | |
A parlamentáris szervezetek a fejlődés képviselői | 286 |
A kollektív egyezmények rendje | |
A kollektív egyezkedés kialakulásának fajképe | |
Kulturális jelentőségük | |
Üzemi és ipari alkotmány | 306 |
Az üzemi alkotmány | |
Térfoglalásának ideológus akadályai | |
A patriarchálizmus | |
Ennek szubszidiárius sztrájk-elhárító jellege | |
A munkarend, mint az üzemi alkotmány első eleme | |
Az állandó munkásválasztmányok | |
A Weller-féle rendszer | |
Egyéb szociális mintaüzemek | |
A nagyüzemek kifogásai a kollektív egyezkedés ellen | |
Pótolhatják-e a jóléti berendezések a szervezkedést? | |
A munkásosztalékrendszer | |
Relatív értéke a szociális béke szempontjából | |
A szorosabb értelemben vett jólétintézmények | |
Szociálpolitikai fogalmuk és értékük | |
Alkotmányos és feudális jóléti intézmények | |
A munkásválasztmány, mint az ipari alkotmány minimuma | |
Hatályos érvényesülése feltételezi azonban az egész ipar megszervezését | 309 |
Az ipari alkotmány | |
A kollektív egyezmények előnyei a munkáltatókra nézve | |
Technikai előnyök | |
Anyagi előnyök | |
Erkölcsi és politikai előnyök | |
A trade-alliance-ok | |
A kollektív ipari rend értéke a szociális fejlődés szempontjából | |
A munkáltatók hagyományos előítéletei a kollektív egyezkedés ellen: megszünteti rendelkezési jogukat; csak saját munkásainkkal tárgyalunk; a szakszervezetek a szociáldemokrácia előcsatárjai; a munkabérek állandóságát és egyenlőségét követelik; az akkordbérek eltörlésére törekednek | |
A munkateljesítményt korlátozzák (ca' canny) | |
A nyolc órás munkanap kérdése | |
A kollektív munkaegyezmények jogi rendezetlensége | |
A kollektív egyezmények áldásosságának igazolása példákkal | |
A német könyvnyomdás-bérszabályközösség | |
A National Civic Federation az Egyesült-Államokban | |
Dánia országos bérszabály-közössége | |
Érdekképviseletel és kormányférfiak a kollektív egyezmények mellett | |
A közhatalom feladatai közgazdasági fejlesztésük terén | |
A tisztességes bérek záradéka | |
Elterjedtdsége az egyes államokban | |
Az alkotmányos munkaközvetítés | |
A kollektív egyezmények szokásjogi elismerése | |
Az állam közvetlen beavatkozása létesítésük végett | 329 |
A közhatalom békéltető szerepe | |
Az állami egyeztető- és döntő-hivatalok | |
A közhatalom békéltető beavatkozásának kérdése | |
A teljes pártatlanság a siker előfeltétele | |
Az állami beavatkozás fokozatai | |
Az államok két csoportja | |
A békéltető törvényhozás Franciaországban és annak eredményei | |
Ugyanaz Németországban | |
Olaszországban | |
Ausztriában | |
Svájcban | |
Az Egyesült-Államokban | |
Ezen békéltető intézmények közös hibái | |
A szakszervezeteken felépülő fakultatív békéltetés Ausztráliában és Dániában | |
A békeközvetítésről szóló svéd törvényjavaslat | 352 |
Munkakamara vagy munkáskamara? | |
A fogalmak körülhatárolása | |
A tudomány eddigi fogalomzavara | |
A kérdés komplikálása a kereskedelmi és iparkamarák és a kereskedelmi és műszaki alkalmazottak érdekképviseletének problémája által | |
Ellentétes funkciókra külön szervek kellenek | |
Érdekképviselet-munkáskamara | |
Érdekkiegyenlítés és közigazgatás-statisztikai segédfunkció-paritásos munkakamara | |
Igazolása e javaslatoknak az eddigi törvényhozási tapasztalatokkal | |
A belga és hollandi munkakamarák jellemzése | |
Békéltető funkcióik kudarca | |
A francia munkakamarák | |
A munkakamaráknak, mint felsőbb egyeztető hivataloknak, organikus felfogása | |
A törvényesen elismert szakszervezetek fontossága ezen a téren | |
A hivatalos békeközvetítés szerepe | |
A közhatalom beavatkozásának betetőzése országos munkahivatalokkal | |
Lehet-e ma továbbmennünk Európában? | 365 |
Ausztrália | |
Ausztrália és Új-Zéland gazdaságtörténeti fejlődése | |
Az ötödik világrész szociálpolitikai fontossága | |
Gazdaságtörténeti fejlődések ismeretének szükségessége | |
Ausztrália és Új-Zéland együttes tárgyalásának megokolása | |
A fegyencgyarmat | |
A bennszülöttekkel való harcok | |
Az állam korai mindenhatósága a gyarmatokon | |
A bevándorlási politika ingadozásai | |
E. G. Wakefield »rendszeres gyarmatosítása« | |
Sikere Új-Zélandon, kudarca Ausztráliában | |
A szabad bérmunkások első győzelme | |
A föld- és csordatulajdonos-osztály politikai hegemóniája | |
Az aranybányák felfedezésének hatásai | |
A választójog demokratizálása | |
Nagyszabású állami ipari vállalkozások | |
Új-Zéland kisbirtok- és iparfejlesztési politikája | |
A trade-unionizmus átültetése | |
Az ausztráliai munkásszervezkedés jellemzése | |
Az államszociálisztikus munkáspárt keletkezésének okai | |
Henry George befolyása | |
A trade-uniók válsága a 90-es évek nagy sztrájkjai alkalmával | |
Az államhatalom pártoskodó beavatkozása | |
A munkás-liberális koalíció Új-Zélandon | |
Ausztrália tisztább politikai tagozódása az osztályok szerint | |
A Commonwealth létrejötte | |
A munkáspárt szociálradikális programmja | |
Álláspontja a marxizmussal szemben | |
Taktikája a burzsoáziával szemben | |
Az ausztráliai munkásmozgalom elméleti jellemzése | 380 |
Az állami kényszerdöntés | |
Új-Zéland mint a kényszerdöntés előharcosa | |
A parlament habozása | |
Reeves sikere 1895-ben | |
A munkásság rokonérzése a reform iránt | |
Nyugat-Ausztrália 1900-ban követi Új-Zélandot | |
A kényszerdöntő eljárásnak és szerveinek leírása, tekintettel az újabb reformokra | |
A kényszerdöntő hivatalok illetékessége és hatásköre | |
Új-Dél-Wales reformja 1901-ben | |
A kényszerdöntés forradalmi szakítás a római jogi bérszerződéssel | |
Legfőbb problémája a bérminimum közjogi szabályozása | |
A bérminimum elméleti alapjai | |
Megállapításának gyakorlata | |
A szervezett munkásoknak nyújtott kedvezmények | |
Összefüggése a törvény szellemével | |
A munkáltatókra háramló előnyei | |
A rivális szakszervezetek kérdése | |
A kényszerdöntő eljárásnak általánosan elismert nehézségei | |
A munkáltatók panaszai | |
A munkások nézetei | |
Az ausztráliai kényszerdöntés összefoglaló megítélése | |
Az ipar nyugalma és virágzása | |
A sztrájkok teljes megszűnése | |
Senki sem gondol e törvények eltörlésére | |
Maga az ausztráliai Commonwealth is áttért 1904-ben erre a rendszerre | |
A szövetségi törvény elvi újításai és jelentősége | 400 |
A victóriai bérminimumhivatalok | |
Eltérésük a kényszerdöntő-hivataloktól cél és szervezet tekintetében | |
Eredeti feladatuk: az otthonipar verseny- és munkásviszonyainak a szanálása | |
Közvetve a sztrájkokat is megszüntették | |
Elvi közeledésük a kényszerdöntő eljárás felé | |
Hatásuk a munkások helyzetére | |
Az osztályellentétekre | |
A gyarmat közgazdaságára | |
Előnyei a kényszerdöntéssel szemben: 1. alkotmányjogi, 2. pénzügyi, 3. általános szociálpolitikai tekintetben | |
Összefoglaló ítélet az ipar állami szabályozásáról | |
Végső ítélet még Ausztráliára nézve sem mondható róla | 422 |
Kényszerdöntés vagy kényszerbékéltetés Európában? | |
A rendes iparágak | |
Az újzélandi és ausztráliai kísérletek méltatása | |
Átültethetők-e Európa összes iparaiba? | |
Az 1900. évi genfi törvény és a Millerand-féle törvényjavaslat | |
Ismertetésük és bírálatuk | |
Gyengébb alkotások az ausztráliai törvényeknél | |
Az ausztráliai eszmény európai megvalósításának politikai és magánjogi akadályai | |
Közgazdasági nehézségei | |
Európa szabadkereseti társadalmi szerkezete | |
Az érdekelt osztályok ellenérzése | |
Kikényszeríthető-e a felek közötti békéltető kísérlet? | |
A mellette szóló érvek | |
Keresztülvitelének leküzdhetetlen nehézségei | |
De még ha létre jön is a békéltetés, céltalan félrendszabály | |
Nem a munkaviszályok időleges elsimítása a főcél, hanem az állandó béke biztosítása | |
Ez csak az adott hatalmi viszonyok világos átlátásából és az ebből folyó önkéntes megegyezéstől várható | |
Az ötödik világrész reformjainak tanulságai Európa szociális jövőjére nézve | |
A munkaviszony állami szabályozásáról Európában egyelőre hol lehet szó? | 429 |
Az otthonmunka | |
Az otthonmunka keletkezése | |
A velejáró nyomor és közegészségügyi kinövések | |
Közgazdasági hátrányai | |
Az állami szabályozás szükségessége | |
A beavatkozás minimuma: az otthonmunkások kötelező lajstromozása és a műhelyeik egészségügyi ellenőrzése | |
Nagybritannia | |
Ausztria | |
A munkabér és a munkaidő állami szabályozására vonatkozó német és angol javaslatok | |
Francke-Schwiedland-Dilcke-Smitka-féle javaslatok | |
Van der Borght érvelése a bérminimum kötelező megszabása ellen | |
Cáfolata | |
Nemzetközi otthonmunkás-védő egyezményt kívánunk | |
A társadalom kisegítő tevékenysége | |
A fogyasztók ligái | |
Fehér liszták és fekete liszták | |
A szervezett munkásság szerepének kijelölése ebben a mozgalomban | 454 |
A nélkülözhetetlen termelési ágak | |
A koalíciósjog nem abszolút emberi jog | |
Kivételek tehetők az állam biztonsága és a társadalmi összérdek szempontjából | |
A kivételes szabályozás erkölcsi alapjai és feltételei | |
A közszolgálat, a forgalmi és községi üzemek és kőszénbányák | |
Az aratósztrájk magyar szempontból való tárgyalásának megokolása | 464 |
A közszolgálat | |
Az állami alkalmazottak és a francia szakszervezeti törvény | |
Arthure Fontaine elmélete és a francia gyakorlat | |
A közhatalom letéteményesei és az egyszerű alkalmazottak | |
A szerző distinkciója | |
A közhivatalnokok sztrájkjoga | |
A nemzeti és társadalmi szempontból nélkülözhetetlen állami alkalmazottak (tanítók, vasutasok, katonai üzemek alkalmazottai stb.) koalíciósjogának elbírálása | |
A francia minisztériumok ellentmondó gyakorlata | |
A siker itt is a szociális rekompenzáció mértékén múlik | |
A rendes állami iparvállalatok alkalmazottainak sztrájkjoga | |
Az állam nem vonhatja ki magát az alkotmányos ipari rendből, sőt elől kell járnia a jó példával | 466 |
A közlekedési és községi üzemek | |
Ez üzemek sztrájkjainak jellemzése | |
E sztrájkok elhárításának két módja van | |
Az egyik az államosítás, illetve a községesítés | |
Az alkalmazottak hivatalnoki fegyelem alá kerülnek, de egyébként is hivatalnoki elbánásban részesítendők | |
Az államszociálizmus túltengésének veszélyei | |
Nem a hivatalnoki címen és jellegen, de a megfelelő anyagi helyzeten múlik a siker | |
Magánvállalatok alkalmazottainak koalíciói egyáltalán nem helyezhetők a büntetőjog tilalma alá | |
A hollandi 1903. évi vasutas-sztrájktörvény és bírálata | |
Az obstrukció, mint sztrájkszurrogátum | |
A mozgósítás és a katonaság kirendelése szociálpolitikai szempontból | |
Mikor feltétlenül vis major a vasúti sztrájk? | |
Szociális szellemű államosítást legfeljebb a kényszerdöntés vezethet csak sikerre | |
Schmoller és Ely javaslatai | |
A fakultatív döntés az Egyesült-Államokban és Kanadában vasúti sztrájkok alkalmával | |
E rendszabály elégtelen | |
Az államosítás fölénye a kényszerdöntés felett | |
Tisztes alapfizetések, rendszeres és kedvező előléptetési viszonyok | |
Jólétintézmények | |
Ez utóbbiak főbb nemei | |
Kilátások | 473 |
A kőszénbányák | |
A bányászsztrájkok jellemzése | |
Politikai hatásaik | |
A kartellkérdés és a sztrájk-kérdés | |
Az államosítás hívei a polgári és a szociálista táborban | |
Ellenfelei mindkét oldalon | |
Kilátásai a sztrájkelhárítás szempontjából | |
A hivatalnoki minőség kiterjesztésének nehézségei | |
Nem teljes egyedáruság | |
A konjunkturák befolyása | |
A kőszénsztrájkok rendszerint jogosultak | |
Ez a sikerük előfeltétele | |
A kényszerdöntés itt kevesebb kényelmetlenséggel jár, mint az államosítás | |
Az állam egyszerűen szociális korlátok között engedményezze a bányák mívelését | |
A kényszerbeavatkozás kezdetei a kötelező munkásválasztmányok és munkásellenőrök formájában | |
Ausztria, Franciaország, Poroszország | |
Hogy intézkedik az új magyar bányatörvényjavaslat? | |
A nyolcórás munkaidő kötelezőleg kimondandó | |
Poroszország, Ausztria, Franciaország | |
A munkásjólétintézmények | |
A gyakori visszaélések megszüntetése | 488 |
A politikai tömegsztrájk | |
A politikai tömegsztrájk tárgyalásának megokolása | |
Vitatásának haszna | |
Mikor merült föl ez az eszme először és miért vált oly aktuálissá napjainkban | |
A kérdés tudományos tárgyalásának hiányai | |
A sztrájk válfajai politikai szempontból | |
Hol van a gazdasági sztrájknak is politikai jelentősége? | |
Jogi tekintetek | |
A résztvevők nagy száma | |
A munkáltató nyilvános jellege | |
Az iparág nélkülözhetetlensége | |
A gazdaságpolitikai sztrájk | |
Példái hazánkban, Hollandiában és Spanyolországban | |
A társadalomfelforgató generális-sztrájk elmélete | |
A román nemzetek utópiája | |
Az anarchisták taktikája. Briand | |
Antiparlamentárizmus és közvetlen akció | |
A szociáldemokraták állásfoglalása | |
Gyakorlatilag kivihetetlennek találják | |
Elméleti kifogások ellene | |
Anarchisztikus sztrájkkísérletek | |
A politikai tömegsztrájk | |
A chartisták »szent hónapja« | |
Hogyan előzte meg az angol nemzet a tömegsztrájkot? | |
Az első sikeres kísérlet Belgiumban történt | |
A második belga tömegsztrájk kudarca | |
A svéd, a magyar, az osztrák és a finn tömegsztrájk | |
Az orosz forradalom jelentősége ebben a kérdésben | |
Hatása az európai munkásságra | |
Államforradalmi és alkotmányos politikai tömegsztrájk | |
Az utóbbi célja lehet főkép az általános és titkos választójog, illetve egy háború megakadályozása | |
Az utóbbit csak a szindikálisták hirdetik | |
A mérsékelt szakszervezetek érvei a tömegsztrájk ellen | |
A szociáldemokraták érvei a tömegsztrájk mellett | |
Nincs más eszköz a választójog kivívására és megvédelmezésére | |
Németországban a radikális szociáldemokraták a politikai diktatúra megszerzésére akarják felhasználni | |
Az ilyen tömegsztrájk lényegileg azonos a generális-sztrájkkal | |
Az ortodox marxisták kudarca | |
A revizionisták a parlamentáris tömegsztrájk pesszimisztikus híve | |
Bernstein, Jaurés és Turati etikai felfogása e tömegsztrájkról | |
A tömegsztrájk-vita gyakorlati eredménye: csak a választójog érdekébebn alkalmazható | |
A politikai tömegsztrájk jogi szabadsága | |
Erkölcsi jogosultságának, a nép lelkesedésének és a polgári közvélemény támogatásának fontossága a siker szempontjából | |
A megismétlődésétől való félelem hatása | |
Az uralkodó osztály erkölcsileg köteles magatartása a tömegsztrájkkal szemben | |
Megelőzhető előrelátó gyakorlati szociális politikával | |
A szociális reform sarkalatos követelményei | |
Végérvényes menedék csak a szociális nevelés és belátás terjedésétől várható | 498 |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.