Sztálinvárosi nők

Fülszöveg

1945 után a politikai élet egyik fő témája a nőkérdés lett, melynek kulcsproblémáját a nők munkavállalása jelentette. Az új nőideál megteremtését a hagyományos női szerepek megváltoztatásával kívánták elérni, ennek egyik formája a nők társadalmi munkamegosztásba való bevonása volt. Az extenzív gazdaságpolitika megnövekedett munkaerő-keresletének kielégítése érdekében megszületett a „dolgozó nő" ideológiája. A társadalmi egyenlőség hibás értelmezése miatt - amely figyelmen kívül hagyta a nemek közötti biológiai különbségeket -egészségkárosító foglalkozásokban is dolgoztak nők. Az ötvenes évek közepéig a pártpropaganda által közvetített „új nőideál'1, a nehéz fizikai munkában férfias helytállással dolgozó nő az építőiparban volt leginkább jellemző.
A kötetben közzétett, az Intercisa Múzeum fotóarchívumából származó, többségében sajtófotó (Magyar Foto, MTI Foto) egyik része a sztálinvárosi dolgozó nőt mutatja be. A dunapentelei/sztálinvárosi építkezésen az ötvenes évek elején a nők... Tovább

Fülszöveg

1945 után a politikai élet egyik fő témája a nőkérdés lett, melynek kulcsproblémáját a nők munkavállalása jelentette. Az új nőideál megteremtését a hagyományos női szerepek megváltoztatásával kívánták elérni, ennek egyik formája a nők társadalmi munkamegosztásba való bevonása volt. Az extenzív gazdaságpolitika megnövekedett munkaerő-keresletének kielégítése érdekében megszületett a „dolgozó nő" ideológiája. A társadalmi egyenlőség hibás értelmezése miatt - amely figyelmen kívül hagyta a nemek közötti biológiai különbségeket -egészségkárosító foglalkozásokban is dolgoztak nők. Az ötvenes évek közepéig a pártpropaganda által közvetített „új nőideál'1, a nehéz fizikai munkában férfias helytállással dolgozó nő az építőiparban volt leginkább jellemző.
A kötetben közzétett, az Intercisa Múzeum fotóarchívumából származó, többségében sajtófotó (Magyar Foto, MTI Foto) egyik része a sztálinvárosi dolgozó nőt mutatja be. A dunapentelei/sztálinvárosi építkezésen az ötvenes évek elején a nők többsége segéd- vagy betanított munkásként dolgozott, a magasabb keresetért a legmegerőltetőbb fizikai munkát is elvállalta. 1954 után a képzetlen női munkaerőre kevésbé volt szükség, nőtt a női munkanélküliség, melynek megszüntetéséért 1957-től könnyűipari üzemek átadására került sor. A női munkavállalók révén nyomon követhető a városiasodás folyamata is, például a bölcsődék, óvodák - munkahelyek és egyben a női munkavégzést befolyásoló tényezők -, iskolák létrejöttén, az egészségügyi hálózat, a kereskedelem, vendéglátás és egyéb szolgáltatások kialakulásán keresztül. A fényképek másik része a háztartást vezető családanya szerepében ábrázolja a sztálinvárosi nőt. A tipikus női élethelyzetekhez kapcsolódó témák - mint főzés, háztartási teendők, család, öltözködés - jelennek meg a fényképeken. Itt kaptak helyet a szabadidő eltöltésével, sportolással, kulturálódással kapcsolatos felvételek is. Vissza