Előszó
SZTÁLIN (Dzsugasvili) Joszif Visszáriónovics 1879 december 21-én, a tifliszi kormányzóságban, Gori városában született. Apja Visszárion Ivánovics Dzsugasvili, grúz nemzetiségű és parasztszármazású...
Tovább
Előszó
SZTÁLIN (Dzsugasvili) Joszif Visszáriónovics 1879 december 21-én, a tifliszi kormányzóságban, Gori városában született. Apja Visszárion Ivánovics Dzsugasvili, grúz nemzetiségű és parasztszármazású volt, a tifliszi kormányzóságból, Didi-Lilo faluból. Foglalkozására nézve eleinte cipész volt, később Adelhanovban és Tifliszben cipőgyári munkás. Sztálin anyja - Jekaterina Georgievna Dzsugasvili - Gambareuli faluból, a Geladze jobbágyi parasztcsaládból származott.
1888 őszén Sztálint beiratták a góri-i egyházi iskolába. 1894-ben elvégezte ezt az iskolát és ugyanabban az évben a tifliszi papi szeminárium tanítványa lett.
Ezekben az években Oroszországban, az ipari kapitalizmus fejlődésének és a munkásmozgalom növekedésének talaján, a marxizmus széleskörű terjedésnek indult. A pétervári „Harci szövetség a munkásosztály felszabadítására", melyet Lenin alapított és vezetett, hatalmas lökést adott a szociáldemokrata mozgalom fejlődésének az egész országban. A munkásmozgalom hullámai eljutottak Dél-Kaukázusba is, ahova már behatolt a kapitalizmus, ahol a nemzeti és gyarmati elnyomás igen nagy volt. Dél-Kaukázus az orosz cárizmus tipikus gyarmata volt, gazdaságilag visszamaradt agrár-ország, erős hűbéri maradványokkal, olyan ország, melyet egymással elkeveredve, különböző nyelvű területcsíkokon sok nemzetiség lakott. A 19. század utolsó negyedében Dél-Kaukázusban a kapitalizmus gyors fejlődésnek indult, rabló-módra kizsákmányolta a munkásokat és parasztokat és kiélezte a nemzeti és gyarmati elnyomást. Különösen gyorsan fejlődött a bányaipar, a kőolajtermelés, és a kőolajtermékek feldolgozása, melyekben a fő pozíciókat a külföldi tőke foglalta el. „Az orosz kapitalizmus - írta Lenin - ilyenformán bevonta a Kaukázust a világ áruforgalmába, helyi sajátosságait - a régi patriarchális elzártság maradványait - kiegyengette és piacot teremtett magának gyárai részére. Ez az ország, melyet a reform utáni periódus elején gyér népesség vagy hegyi törzsek laktak, melyek a világgazdaságtól távol, sőt a történelemtől is távol éltek, a kőolaj iparosok, a borkereskedők, gabona- és dohánytermelők országa lett.
Vissza