kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Kiadó: | Tankönyvkiadó |
---|---|
Kiadás helye: | Budapest |
Kiadás éve: | |
Kötés típusa: | Fűzött keménykötés |
Oldalszám: | 937 oldal |
Sorozatcím: | |
Kötetszám: | |
Nyelv: | Magyar |
Méret: | 24 cm x 16 cm |
ISBN: | |
Megjegyzés: | Kézirat. |
Szovjetunió története I. | |
A feudalizmus kora | |
A feudális viszonyok kialakulása | |
A szláv őshaza és a keleti szlávok | 3 |
A keleti szlávok az i.sz. IV.-VIII. században | 5 |
A kijevi állam megalakulásával kapcsolatos elméletek | 7 |
A kijevi állam megalakulása | 9 |
A korafeudális orosz állam első évtizedei | 13 |
A kereszténység felvétele | 14 |
A korafeudális orosz állam virágkora | 16 |
A társadalmi és gazdasági viszonyok a X. - XI. században | 17 |
A feudális széttagoltság kora (XI-XV. sz.) | |
A kijevi állam szétesésének okai | 20 |
A kijevi állam szétesésének kezdetei | 21 |
A kijevi nép felkelése 1113-ban | 22 |
Az orosz állam ideiglenes egyesítése Vlagyimir Monomah (1113-1125) alatt | 23 |
A kijevi állam végleges szétszakadása | 23 |
A halicsi-volhiniai fejedelemség | 25 |
A rosztov, - szuzdalji (vlagyimiri) fejedelemség | 28 |
A novgorodi fejedelemség | 29 |
Az orosz kultúra a XI. - XIII. században | 30 |
A tatárok (mongolok) megjelenése Kelet-Európában, a tatárjárás Oroszországban | 32 |
Az Arany Horda kialakulása | 33 |
Az orosz fejedelemségek a tatár uralom alatt (XIII. sz.) | 34 |
A német lovagrend és az oroszok | 35 |
A svédek és a német lovagok veresége | 35 |
Halics és a tatárok | 36 |
Az orosz fejedelemségek a XIV. században | 37 |
A társadalmi-gazdasági viszonyok az orosz fejedelemségekben a XIV. században és a XV. század első felében | 38 |
Litvánia és az orosz fejedelemségek | 41 |
Az ukrán és belorusz nép kialakulása | 43 |
Az orosz fejedelemségek egyesítése | |
A moszkvai fejedelemség megerősödése és terjeszkedése a XIV. sz-ban | 44 |
Az első sikeres harcok a tatárok ellen | 46 |
Harcok a nagyfejedelmi hatalom megszilárdításáért | 48 |
Az egyesítés folyamata a XV. században | 49 |
Az Arany Horda szétesése és a tatár iga felszámolása | 51 |
Az orosz kultúra a XIV. - XV. században | 54 |
A központosított orosz állam kiépítése | |
A központosítás gazdasági és társadalmi előfeltételei | 56 |
Az állami berendezkedés a XVI. sz. fordulóján | 59 |
Az egyház a XVI. század elején | 60 |
III. Iván külpolitikája | 62 |
Az egyesítés befejezése III. Vaszilij uralkodása idején | 63 |
A tatár kérdés a XVI. század elején | 64 |
Az ukránok és beloruszok a XV. században | 65 |
A főuri reakció uralma IV. Iván kiskorusága idején | 67 |
A kiválasztottak tanácsa és reformjai | 67 |
A keleti terjeszkedés | 70 |
Az opricsnyina | 73 |
A livóniai háború (1558-1583) | 76 |
A társadalmi és gazdasági viszonyok a XVI. század második felében | 77 |
Borisz Godunov uralkodásának első évei | 79 |
Oroszország külpolitikája a XVI. század végén | 80 |
Nyugat-Szibéria meghódítása | 80 |
Az ukránok és beloruszok a XVI. században | 81 |
Az orosz kultura a XVI. században | 83 |
A parasztháború kezdetei és I. Ál-Dimitrij | 86 |
A Bolotnyikov felkelés | 88 |
Lengyel és svéd intervenció. II. Ál-Dimitrij | 89 |
A függetlenségi harc. Moszkva felszabadítása | 92 |
A külföldi hódítók kiűzése, az új kormány megalakulása | 94 |
A gazdasági és társadalmi viszonyok a XVII. században | 95 |
Lengyel és tatár háborúk | 100 |
A városi felkelések a XVII. század közepén | 102 |
Ukrajna visszacsatolása | 103 |
Orosz-lengyel és orosz-svéd háborúk | 107 |
Parasztháború Sz. T. Razin vezetése alatt | 108 |
Az egyházszakadás (raszkol) | 113 |
A XVII. század hetvenes-nyolcvanas éveinek háborúi | 114 |
A belpolitikai helyzet alakulása a XVII. század végén | 116 |
A Volga-vidék népei és a baskirok a XVII. században | 119 |
Kelet-Szibéria meghódítása | 120 |
Az orosz, ukrán, és belorusz kultúra a XVII. században | 122 |
Az abszolut monarchia korszaka | |
Péter uralomra kerülése és a krími hadjáratok | 125 |
A nagy követség | 127 |
Az első reformok | 128 |
Északi háború (1700-1721) | 128 |
Hadügyi reformok | 133 |
Pénzügyi reformok | 134 |
Péter gazdaságpolitikája | 135 |
Közigazgatási reformok | 137 |
Péter reformjainak jellege | 138 |
Felkelések a XVIII. század elején | 141 |
Péter és a konzervatív ellenzék harca | 143 |
Péter keleti és lengyel politikája | 145 |
Péter kulturpolitikája | 146 |
I. Péter utódai | |
Udvari küzdelmek, I. Katalin | 148 |
II. Péter | 150 |
Anna Ivanovna | 151 |
A német kérdés | 152 |
A bironovscsina | 155 |
I. Erzsébet | 158 |
A hétéves háború és Oroszország | 160 |
A gazdasági élet fejlődése a XVIII. században | 162 |
A cári abszolutizmus a XVIII. század második felében | |
III. Péter | 169 |
II. Katalin uralkodásának első évei (1762-1775) | 170 |
A Pugacsov-felkelés | 176 |
A parasztháborút követő nemesi reakció és II. Katalin reformjai (1775-1789) | 179 |
A francia forradalom és Oroszország | 182 |
A feudális reakció megerősödése, I. Pál | 186 |
Az orosz kultúra a XVIII. században | 189 |
A cári Oroszország a feudalizmus válságának idején (1800-1861) | |
A jobbágyrendszer hanyatlása és a kapitalista viszonyok kibontakozása | 192 |
Az orosz bel- és külpolitika a XIX. század elején | 195 |
A Kaukázus népei a XIX. század elején. Gruzia egyesítése Oroszországgal | 195 |
Az 1812. évi honvédő háború | 197 |
Az orosz hadsereg 1813-1815. évi nyugateurópai hadjáratai és a bécsi kongresszus | 201 |
A kül- és belpolitika az 1815-1825. években | 203 |
A dekabrista felkelés | 204 |
I. Miklós belpolitikája és a parasztmozgalmak megerősödése | 209 |
A huszas és harmincas évek társadalmi küzdelmei | 212 |
A cárizmus, mint Európa csendőre | 216 |
A kaukázusi népek szabadságharca | 218 |
Kazahsztán egyesítése | 219 |
A szibériai reformok, Távolkelet meghódítása és Oroszország amerikai birtokai | 220 |
A balti jobbágytörvények | 221 |
A krimi háború (1853-1856) | 221 |
A jobbágyfelszabadítás előkészítése (1856-1861) | 223 |
Hercen és az orosz reformkor | 225 |
Ogarjov | 229 |
Csernisevszkij és a Kortárs | 231 |
Dobroljubov és a Fütty | 233 |
Oroszország a kapitalizmus korában (1861-1917) | |
A szabadversenyen alapuló kapitalizmus kora (1861-1895) | |
A jobbágyfelszabadítás | 236 |
A hatvanas évek forradalmi mozgalmai | 239 |
Az orosz nihilizmus | 244 |
Pjszarev | 246 |
A Nyecsajev-mozgalom | 247 |
A polgári reformok | 250 |
A kapitalizmus fejlődése a XIX. század második felében | 252 |
Az oroszországi kapitalizmus piaciának kibővülése. Közép-Ázsia meghódítása | 255 |
A forradalmi narodnyikok | 257 |
Bakunyin, Lavrov, Tkacsov | 259 |
A Csajkovszkij- és a Dolgusin-kör | 261 |
Az I. Internacionálé orosz szekciója | 262 |
A nép közé járás | 264 |
A második "Föld és Szabadság" | 265 |
A "Népszabadság" és a "Fekete újrafelosztás" | 266 |
Politikai reakció a nyolcvanas években és a kilencvenes évek elején | 268 |
Az oroszországi munkásmozgalom kezdetei | 270 |
A cári Oroszország külpolitikája a XIX. század második felében (1856-1895) | 272 |
Az orosz kultúra a XIX. században | 276 |
Az imperializmus kora (1895-1917) | |
Az orosz monopolkapitalizmus kialakulása | 281 |
A cári diktatúra fokozódása | 283 |
Az Oroszországi Szociáldemokrata Munkáspárt megalakulása | 284 |
A századelő parasztmozgalmai | 289 |
A liberális zemszívó-mozgalom | 290 |
A cárizmus külpolitikája a századforduló idején | 291 |
Az orosz-japán háború (1904-1905) | 292 |
Az első orosz polgári-demokratikus forradalom | 294 |
A sztolipini reakció (1907-1911) A III. állami duma | 306 |
A sztolipini agrárreform | 307 |
A reakció erőinek támadása | 308 |
A munkásmozgalom és a bolsevikok a reakció éveiben | 310 |
Az angol-orosz szövetség létrejötte | 311 |
Az új forradalmi fellendülés | 313 |
A IV. állami duma választási és a forradalmi harc kiéleződése | 314 |
Oroszország belépése az első imperialista világháborúba | 316 |
Harc az imperialista háború ellen | 317 |
A front és hátország 1915-ben | 318 |
A forradalmi válság érlelődése 1916. | 320 |
Románia története a XIX-XX. században | |
A feudalizmus bomlásának és a kapitalizmus kialakulásának kora (1790-1900) | 3 |
A feudalizmus váltságtünetei | 5 |
Az 1821. évi felkelés | 8 |
A kapitalista viszonyok kialakulása | 10 |
Az erdélyi románok a XIX. sz. első felében | 12 |
Az 1848-as forradalom Moldvában és Havaselvén | 13 |
Az 1848-as erdélyi mozgalom | 16 |
A fejedelemségek egyesülése | 20 |
A polgári reformok, az 1864. évi agrártörvény | 24 |
A függetlenségi háború | 28 |
A munkásmozgalom kialakulása | 33 |
A parasztság helyzete a függetlenségi háború után | 38 |
Az erdélyi románok a XIX. sz. első felében | 40 |
A tudomány és a kultura a kapitalizmus korában | 48 |
A kapitalizmus korának irodalma | 50 |
Az imperializmus kora | 55 |
Románia társadalmi helyzete és az 1907-es paraszfelkelés | 57 |
A munkásmozgalom újjászerveződése | 62 |
Románia az első világháború előestéjén | 63 |
Az erdélyi románok (1900-1914) | 64 |
Kultura és irodalom a századforduló után | 66 |
Románia az első világháborúban | 69 |
A forradalmi fellendülés évei (1919-1923) | 77 |
Románia a kapitalizmus ideiglenes stabilizációjának éveiben (1924-1928) | 83 |
A gazdasági világválság éveiben (1929-1933) | 87 |
A Vasgárda színrelépése | 91 |
A fasizmus veszélyével szemben (1933-1938) | 94 |
A királyi diktatúra | 99 |
A kultura fejlődése (1919-1938) | 102 |
Irodalom a két világháború között | 104 |
Románia a második világháborúban | 109 |
A németellenes fordulat előkészítése | 114 |
A népi demokratikus fejlődés kora | 119 |
Az 1944. augusztus 23-i fordulat | 121 |
Harc a népi demokratikus kormány kinevezéséért (1944-augusztus 23-1945-március 6.) | 125 |
A népi demokratikus rendszer megszilárdulása (1945-márc. 6 - nov. 19.) | 132 |
A proletárdiktatúra kivívása és a monarchia megdöntése | |
A szocializmus építésének útján | 140 |
Románia Szocialista Köztársaság | 145 |
A szocialista kultura fejlődése | 149 |
Jugoszlávia története | |
A feudalizmus kora | 3 |
A délszlávok a korai feudalizmus idején | 3 |
A Balkán-félsziget földrajzi viszonyai és története a szlávok bevándorlása előtt | |
A szlávok bevándorlása a Balkánra | |
A délszlávok társadalmi és gazdasági viszonyai a letelepedéskor | |
A szlovének legrégibb története és a horvát állam kialakulása | |
A korafeudális horvát állam | |
A szerb államok kialakulása | |
A szerbek bizánci uralom alatt | |
A délszlávok a feudalizmus virágkorában | 16 |
A Nemanják állama | |
Dusan birodalma | |
Dusan államának gazdasági és társadalmi viszonyai | |
A szerb állam szétesése | |
A török hódítás kezdetei | |
Bosznia története a török uralom előtt | |
A horvátok magyar uralom alatt | |
A dalmáciai városok és Dubrovnik | |
A délszlávok a török uralom alatt (XV-XVIII. század) | 37 |
A török uralom megszilárdulása | |
A délszláv területek a XVI. században | |
A délszlávok a XVII. században | |
A délszlávok a XVIII. században | |
Dubrovnik a XVI-XVIII. században | |
A délszlávok a Habsburg monarchiában | 49 |
A szlovének és a horvátok a XVI. században | |
A horvátok a XVII. században | |
A horvátok a XVIII. században | |
A magyarországi szerbek a XVIII. században | |
A délszláv népek a feudalizmus általános válságának időszakában | 61 |
Fegyveres nemzeti-felszabadító küzdelmek a belgrádi pasalikban | 61 |
A belgrádi pasalik az első szerb felkelés előtt | |
Az első szerb felkelés | |
A második szerb felkelés, az autonóm fejedelemség létrejötte | |
Crna Gora (Montenegro) a 18. sz. végétől 1878-ig | 70 |
A crna gorai központi államszervezet megteremtéséért folytatott küzdelem | |
Újabb harcok a török ellen, az ország függetlenségének kivívása | |
Jugoszláv népek a török birodalomban (18. sz. végétől 1878-ig) | 75 |
Gazdasági-társadalmi viszonyok Bosznia-Hercegovinában | |
A boszniai feudális uralkodó osztály felkelései a porta ellen | |
Antifeudális és nemzeti felszabadító harcok Bosznia-Hercegovinában | |
A macedón nemzeti mozgalom kezdetei és fejlődése 1878-ig | |
Az osztrák birodalom délszláv népei (1790-1848) | 83 |
A gazdasági-társadalmi viszonyok Horvátországban | |
Magyar-horvát rendi szövetség, a horvát követek az 1790-91-i országgyűlésen | |
A nyelvi-kulturális mozgalom megindulása Horvátországban | |
A szlovén-lakta területek gazdasági-társadalmi viszonyai és a nemzeti mozgalom kezdetei | |
Dalmácia francia uralom alatt | |
Francia-Illiria, a horvát és a szlovén nemzeti mozgalom | |
A horvát nemzeti mozgalom további előrehaladása és az illirizmus | |
A horvát nemzeti mozgalom a negyvenes években, a magyar-horvát viszony nagyarányú kiéleződése | |
Megegyezési kísérletek és a illir párt balszárnyának kialakulása | |
Dalmácia a 19. sz. első felében | |
A szlovén nemzeti mozgalom a polgári forradalomig | |
A magyarországi szerbek a 18. sz. végén és a 19. sz. első évtizedeiben | |
A magyarországi szerbek a negyvenes években | |
Magyarország és Ausztria délszláv népei a polgári forradalom időszakában | 109 |
A szerbek és horvátok üdvözlik a márciusi eseményeket | |
Szerb és horvát nemzeti követelések 1848 kora tavaszán | |
Antifeudális és nemzeti mozgalmak Szlovéniában 1848 tavaszán | |
A szerb és a horvát parasztmozgalmak 1848 tavaszán és nyarán | |
A karlócai szerb kongresszus | |
A horvát tartománygyűlés | |
A horvát mozgalom és a magyar-horvát viszony a fegyveres támadás előtt | |
A horvát nép egy részének szembefordulása Jelacic politikájával | |
A szerb mozgalom és a magyar-szerb megbékélési kísérletek | |
A horvát balszárny harca Jelacic és az udvar ellen | |
A szerb balszárny tevékenysége, újabb békekísérletek | |
A horvát balszárny harcának éleződése, horvát-magyar megegyezési kísérletek | |
A délszláv népek a kapitalizmus korában | 128 |
A szerb fejedelemség története a 19. sz. harmincas éveitől 1903-ig | 128 |
A gazdasági-társadalmi viszonyok alakulása a 60-as évek derekáig | |
Az Obrenovicok önkényuralma és a harmincas évek alkotmánytörvényei | |
Az alkotmányvédők uralma, a polgári államszervezet kiépítése | |
Szerbia magatartása az 1848-49. évi forradalmak és a krimi háború időszakában, az alkotmányvédők bukása | |
Obrenovic Mihály uralkodása és az 1869. évi alkotmány | |
A gazdasági-társadalmi fejlődés a 19. sz. három utolsó évtizedében | |
A szerb-török háborúk a 70-es években, az állami függetlenség kivívása | |
Az osztrák orientáció érvényrejutása Szerbiában és a 80-as évek belső harcai | |
A szerb munkásmozgalom kezdete és fejlődése a századfordulóig | |
A századforduló politikai küzdelmei és az 1903. évi államcsíny | |
Crna Gora az 1875-1905 közötti időszakban | 156 |
Gazdasági és politikai fejlődés a 19. sz. utolsó évtizedeiben | |
Küzdelem az ország demokratizálásáért a 20. sz. elején | |
Az Osztrák, majd az Osztrák-Magyar Monarchia délszlávlakta területei (1849-1900) | 159 |
Az abszolutizmus korszaka | |
A nemzeti törekvések a 60-as években | |
A gazdasági-társadalmi fejlődés a kiegyezés után, a század végéig | |
A politikai élet Horvátországban a dualizmus első évtizedeiben | |
A horvát munkásmozgalom kezdetei | |
A politikai viszonyok Dalmáciában és Isztriában a kiegyezés után | |
A munkásmozgalomn kezdetei Dél-Magyarország szerb-lakta területein | |
Bosznia-Hercegovina az Osztrák-Magyar Monarchia megszállása után a század végéig | |
Törökellenes felszabadító harcok Macedóniában a 19. sz. utolsó évtizedeiben és a 20. sz. elején | 191 |
A gazdasági-társadalmi viszonyok | |
Fegyveres felkelések a berlini kongresszust követő évtizedekben | |
A munkásmozgalom kezdetei Macedóniában | |
A nagyhatalmak beavatkozása Macedóniában, a századeleji fegyveres felkelések | |
A délszláv népek az első világháború előtti imperializmus időszakában | 197 |
A Szerb Királyság a 20. század első évtizedében | 197 |
A gazdasági-társadalmi viszonyok | |
A politikai helyzet az 1903-as fordulat után és a monarchiával folytatott vámháború | |
A munkásmozgalom fellendülése Szerbiában | |
A Szerbiai Szociáldemokrata Párt megalakulása és politikája | |
Az annexiós válság, a munkásmozgalom további erősödése | |
Crna Gora a balkánháborúk előtti években | 205 |
A balkánháborúk | 206 |
Ausztria-Magyarország délszláv népei a 20. sz. elején (1900-1914) | 210 |
A gazdasági-társadalmi viszonyok az imperializmus korszakának kezdetén | |
Horvátország az első világháború előtt | |
A magyarországi szerbek a 20. sz. elején | |
Az ellentétek további éleződése az annektált Bosznia-Hercegovinában | |
A politikai élet a szlovén-lakta területeken a világháború előtt | |
Az első világháború és a Szerbek, Horvátok, Szlovének királyságának megalakulása | 233 |
A délszláv országok és tartományok, valamint a jugoszláv nemzeti mozgalom a Nagy Októberi Szocialista Forradalomig | |
Szerbia és Crna Gora hadműveletei, a két ország megszállása | |
Az Osztrák-Magyar monarchia délszláv területei a világháború első éveiben | |
A jugoszláv emigráció tevékenysége | |
A forradalmi fellendülés az Októberi Forradalom után és a nemzeti-felszabadító harcok, a világháború befejezése | 242 |
Jugoszlávia a két világháború között | 247 |
A forradalmi fellendülés s annak apálya az új polgári államban (1918-1924) | 247 |
A Szerbek, Horvátok, Szlovének Királysága határainak kialakulása | |
A gazdasági-társadalmi viszonyok a jugoszláv államban, az agrárreform | |
Forradalmi mozgalmak 1919-1920-ban | |
A kommunista párt megalakulása | |
A vidovdani alkotmány és a szerb, horvát, szlovén állam külpolitikája | |
A belpolitikai viszonyok alakulása 1921-1924 között | |
A Szerbek, Horvátok, Szlovének Királysága a kapitalizmus átmeneti stabilizációjának időszakában 1924-1929 | 260 |
A gazdasági-társadalmi viszonyok | |
Az ellentétek nagyarányú kiéleződése a Szerbek, Horvátok, Szlovének Királyságában | |
A monarcho-fasiszta fordulat 1929 januárjában | |
Jugoszlávia a gazdasági világválság és az antifasiszta harc fellendülése idején (1929-1939) | 287 |
A gazdasági válság kibontakozása az országban, a néptömegek harca a monarcho-fasiszta diktatúrával szemben | |
A fasiszta diktatúra meggyengülése, manőverezése és külpolitikája | |
A hitleri Németország befolyásának növekedése Jugoszláviában, az antifasiszta tömegmozgalom fellendülése | |
Jugoszlávia a második világháború előestéjén | |
Jugoszlávia a második világháború időszakában | 276 |
A világháború első évei (1939-1941) | 276 |
A fasiszta agresszió veszélye, az antifasiszta tömegmozgalmak további erősödése | |
Az 1941 márciusi fordulat és Jugoszlávia megszállása | |
Jugoszlávia népeinek nemzeti-felszabadító küzdelme (1941-1945) | 280 |
A fasiszta megszállók elleni harc kezdetei | |
Az 1941-43-as esztendők küzdelmei és a jugoszláv népi hatalmi szervek megalakulása | |
A második világháború utolsó évei, Jugoszlávia teljes felszabadítása | |
Csehszlovákia története (1849-1945) | |
Az abszolutizmus korszaka (1849-1867) | 3 |
Gazdasági-társadalmi fejlődés a cseh tartományokban. Az abszolutizmus és a cseh nemzeti mozgalom fejlődése. Magyar-cseh kapcsolatok az abszolutizmus korában. Gazdasági-társadalmi viszonyok Szlovákiában 1849-1867 között. A szlovák nemzeti mozgalom az abszolutizmus korában. A szlovák kultura fejlődése | |
A felfelé haladó kapitalizmus és az imperializmusba való átmenet időszaka 1867-1900 | 32 |
A gazdasági és társadalmi viszonyok alakulása a cseh tartományokban. A politikai élet a cseh országrészekben az osztrák-magyar kiegyezéstől a 90-es évekig. A munkásosztály helyzete és a munkásmozgalom kezdetei. Politikai pártok és küzdelmek a 90-es években a cseh tartományokban. A kapitalizmus fejlődése Szlovákiában. A szlovák nemzeti mozgalom. A szlovák munkásmozgalom kezdetei és fejlődése | |
Az imperializmus korszaka az első világháború végéig 1900-1918 | 73 |
Az ipar koncentrációja s a fináncoligarchia szerepe a cseh országrészekben. Politikai harcok Csehországban a XX. század első évtizedeiben az első világháborúig. Gazdasági-társadalmi viszonyok Szlovákiában az imperializmus időszakában az első világháborúig. Politikai küzdelmek Szlovákiában a XX. század első évtizedeiben. Az első világháború és a csehszlovák állam megalakulása (1914-1918). | |
A cseh és a szlovák kultura fejlődése (1867-1918) | 101 |
A cseh kultura fejlődése. A szlovák kultura fejlődése | |
Magyar-cseh kapcsolatok 1867-1918 | 105 |
A polgári demokratikus Csehszlovák Köztársaság (1918-1938) | 111 |
A gazdasági fejlődés az új Köztársaságban. A munkásosztály harca a szocialista Csehszlovákiáért. Csehszlovákia Kommunista Pártjának megalakulása (1918-1921). A kapitalizmus időleges stabilizációja Csehszlovákiában (1921-1929). A világgazdasági válság Csehszlovákiában (1929-1934). Harc a Csehszlovák Köztársaság védelméért a fasizmus ellen. München (1934-1938). A kultura fejlődése Csehszlovákiában. Magyar-csehszlovák kapcsolatok a két világháború között. | |
A cseh és a szlovák nép nemzeti-felszabadító küzdelmi és a második világháború (1938-1945) | 146 |
A München utáni Csehszlovák Köztársaság. A német megszállás és az »önálló« Szlovákia első évei. A nemzeti felszabaditó küzdelem erősödése a cseh-morva protektorátusban és Szlovákiában (1941-1944). A szlovák nemzeti és a prágai májusi felkelés. Magyar-csehszlovák kapcsolatok a második világháború idején |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.