1.059.354

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Szovjetunió története I.

Oroszország története 1917-ig/Kézirat/Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar

Szerző
Budapest
Kiadó: Tankönyvkiadó
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 326 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 16 cm
ISBN:
Megjegyzés: Kézirat. Tankönyvi szám: J2-197. A könyv 505 példányban jelent meg.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A nyelvészet és régészet segítségével az elmúlt évtizedekben nagyjából sikerült tisztázni a szláv »őshaza« kérdését, azaz pontosabban megjelölni azt a területet, ahol valaha az összes ma ismert... Tovább

Előszó

A nyelvészet és régészet segítségével az elmúlt évtizedekben nagyjából sikerült tisztázni a szláv »őshaza« kérdését, azaz pontosabban megjelölni azt a területet, ahol valaha az összes ma ismert szláv népek elődei együtt, szoros nyelvi és kulturális egységben éltek. A különböző szláv törzsek szétvándorlása innen erősebb iramban csak az i. sz. V-VI. században kezdődött, és ezt a folyamatot már írásos források segítségével tudjuk megvilágítani. Az előző századok és ezredek történetét azonban sűrű homály borítja, és eddig csak néhány olyan biztos támpontot sikerült találni, melyekre a szlávok őstörténetét felépíthetjük. Az összehasonlító nyelvtudomány és a régészet erős fejlődése a múlt század második felében lehetővé tette az előző, középkori krónikás hagyományokra támaszkodó őshazaelméletek felszámolását, és tudományos elméletek kidolgozását.E munka azonban még ma sincs befejezve, sőt, igazán csak most kezdődik, mert az őstársadalmakról szóló marxista elmélet uralomra jutása hatalmas lehetőségeket nyitott, amelyeket a szovjet és a népi demokratikus államok bőkezű anyagi támogatásával a régészet és a nyelvészet teljes mértékben kihasznál.
Bár az egyes kutatók nézetei a szláv őshaza fekvését illetőleg kisebb-nagyobb mértékben még mindig eltérnek egymástól, biztosnak látszik, hogy a szóban forgó terület a Kárpátoktól északra, nagyjából a mai Lengyelország területén keresendő. Az »őshaza« azonban relatív fogalom, mert az idők folyamán változott, s tudományunk mai állása mellett határainak mozgását még nem tudjuk pontos időhöz kötni. Így pl. egyáltalán nincsen tisztázva, hogy a szlávok az eredeti szállásterületekről kelet felé terjeszkedve mikor értek el a mai Szovjetunió területére. A szovjet tudósok általában feltételezik, hogy az i. e. I. évezred közepén a szlávok már megszállták a Dnyeper folyó medencéjét, sőt egyesek szerint mindig is ott laktak. Vissza

Tartalom

Szovjetunió története I.
A feudalizmus kora
A feudális viszonyok kialakulása
A szláv őshaza és a keleti szlávok3
A keleti szlávok az i.sz. IV.-VIII. században5
A kijevi állam megalakulásával kapcsolatos elméletek7
A kijevi állam megalakulása9
A korafeudális orosz állam első évtizedei13
A kereszténység felvétele14
A korafeudális orosz állam virágkora16
A társadalmi és gazdasági viszonyok a X. - XI. században17
A feudális széttagoltság kora (XI-XV. sz.)
A kijevi állam szétesésének okai20
A kijevi állam szétesésének kezdetei21
A kijevi nép felkelése 1113-ban22
Az orosz állam ideiglenes egyesítése Vlagyimir Monomah (1113-1125) alatt23
A kijevi állam végleges szétszakadása23
A halicsi-volhiniai fejedelemség25
A rosztov, - szuzdalji (vlagyimiri) fejedelemség28
A novgorodi fejedelemség29
Az orosz kultúra a XI. - XIII. században30
A tatárok (mongolok) megjelenése Kelet-Európában, a tatárjárás Oroszországban32
Az Arany Horda kialakulása33
Az orosz fejedelemségek a tatár uralom alatt (XIII. sz.)34
A német lovagrend és az oroszok35
A svédek és a német lovagok veresége35
Halics és a tatárok36
Az orosz fejedelemségek a XIV. században37
A társadalmi-gazdasági viszonyok az orosz fejedelemségekben a XIV. században és a XV. század első felében38
Litvánia és az orosz fejedelemségek41
Az ukrán és belorusz nép kialakulása43
Az orosz fejedelemségek egyesítése
A moszkvai fejedelemség megerősödése és terjeszkedése a XIV. sz-ban44
Az első sikeres harcok a tatárok ellen46
Harcok a nagyfejedelmi hatalom megszilárdításáért48
Az egyesítés folyamata a XV. században49
Az Arany Horda szétesése és a tatár iga felszámolása51
Az orosz kultúra a XIV. - XV. században54
A központosított orosz állam kiépítése
A központosítás gazdasági és társadalmi előfeltételei56
Az állami berendezkedés a XVI. sz. fordulóján59
Az egyház a XVI. század elején60
III. Iván külpolitikája62
Az egyesítés befejezése III. Vaszilij uralkodása idején63
A tatár kérdés a XVI. század elején64
Az ukránok és beloruszok a XV. században65
A főuri reakció uralma IV. Iván kiskorusága idején67
A kiválasztottak tanácsa és reformjai67
A keleti terjeszkedés70
Az opricsnyina73
A livóniai háború (1558-1583)76
A társadalmi és gazdasági viszonyok a XVI. század második felében77
Borisz Godunov uralkodásának első évei79
Oroszország külpolitikája a XVI. század végén80
Nyugat-Szibéria meghódítása80
Az ukránok és beloruszok a XVI. században81
Az orosz kultura a XVI. században83
A parasztháború kezdetei és I. Ál-Dimitrij86
A Bolotnyikov felkelés88
Lengyel és svéd intervenció. II. Ál-Dimitrij89
A függetlenségi harc. Moszkva felszabadítása92
A külföldi hódítók kiűzése, az új kormány megalakulása94
A gazdasági és társadalmi viszonyok a XVII. században95
Lengyel és tatár háborúk100
A városi felkelések a XVII. század közepén102
Ukrajna visszacsatolása103
Orosz-lengyel és orosz-svéd háborúk107
Parasztháború Sz. T. Razin vezetése alatt108
Az egyházszakadás (raszkol)113
A XVII. század hetvenes-nyolcvanas éveinek háborúi114
A belpolitikai helyzet alakulása a XVII. század végén116
A Volga-vidék népei és a baskirok a XVII. században119
Kelet-Szibéria meghódítása120
Az orosz, ukrán, és belorusz kultúra a XVII. században122
Az abszolut monarchia korszaka
Péter uralomra kerülése és a krími hadjáratok125
A nagy követség127
Az első reformok128
Északi háború (1700-1721)128
Hadügyi reformok133
Pénzügyi reformok134
Péter gazdaságpolitikája135
Közigazgatási reformok137
Péter reformjainak jellege138
Felkelések a XVIII. század elején141
Péter és a konzervatív ellenzék harca143
Péter keleti és lengyel politikája145
Péter kulturpolitikája146
I. Péter utódai
Udvari küzdelmek, I. Katalin148
II. Péter150
Anna Ivanovna151
A német kérdés152
A bironovscsina155
I. Erzsébet 158
A hétéves háború és Oroszország160
A gazdasági élet fejlődése a XVIII. században162
A cári abszolutizmus a XVIII. század második felében
III. Péter169
II. Katalin uralkodásának első évei (1762-1775)170
A Pugacsov-felkelés176
A parasztháborút követő nemesi reakció és II. Katalin reformjai (1775-1789)179
A francia forradalom és Oroszország182
A feudális reakció megerősödése, I. Pál186
Az orosz kultúra a XVIII. században189
A cári Oroszország a feudalizmus válságának idején (1800-1861)
A jobbágyrendszer hanyatlása és a kapitalista viszonyok kibontakozása192
Az orosz bel- és külpolitika a XIX. század elején195
A Kaukázus népei a XIX. század elején. Gruzia egyesítése Oroszországgal195
Az 1812. évi honvédő háború197
Az orosz hadsereg 1813-1815. évi nyugateurópai hadjáratai és a bécsi kongresszus201
A kül- és belpolitika az 1815-1825. években203
A dekabrista felkelés204
I. Miklós belpolitikája és a parasztmozgalmak megerősödése209
A huszas és harmincas évek társadalmi küzdelmei212
A cárizmus, mint Európa csendőre216
A kaukázusi népek szabadságharca218
Kazahsztán egyesítése219
A szibériai reformok, Távolkelet meghódítása és Oroszország amerikai birtokai220
A balti jobbágytörvények221
A krimi háború (1853-1856)221
A jobbágyfelszabadítás előkészítése (1856-1861)223
Hercen és az orosz reformkor225
Ogarjov229
Csernisevszkij és a Kortárs231
Dobroljubov és a Fütty233
Oroszország a kapitalizmus korában (1861-1917)
A szabadversenyen alapuló kapitalizmus kora (1861-1895)
A jobbágyfelszabadítás236
A hatvanas évek forradalmi mozgalmai239
Az orosz nihilizmus244
Pjszarev246
A Nyecsajev-mozgalom247
A polgári reformok250
A kapitalizmus fejlődése a XIX. század második felében252
Az oroszországi kapitalizmus piaciának kibővülése. Közép-Ázsia meghódítása255
A forradalmi narodnyikok257
Bakunyin, Lavrov, Tkacsov259
A Csajkovszkij- és a Dolgusin-kör261
Az I. Internacionálé orosz szekciója262
A nép közé járás264
A második "Föld és Szabadság"265
A "Népszabadság" és a "Fekete újrafelosztás"266
Politikai reakció a nyolcvanas években és a kilencvenes évek elején268
Az oroszországi munkásmozgalom kezdetei270
A cári Oroszország külpolitikája a XIX. század második felében (1856-1895)272
Az orosz kultúra a XIX. században276
Az imperializmus kora (1895-1917)
Az orosz monopolkapitalizmus kialakulása281
A cári diktatúra fokozódása283
Az Oroszországi Szociáldemokrata Munkáspárt megalakulása284
A századelő parasztmozgalmai289
A liberális zemszívó-mozgalom290
A cárizmus külpolitikája a századforduló idején291
Az orosz-japán háború (1904-1905)292
Az első orosz polgári-demokratikus forradalom294
A sztolipini reakció (1907-1911) A III. állami duma306
A sztolipini agrárreform307
A reakció erőinek támadása308
A munkásmozgalom és a bolsevikok a reakció éveiben310
Az angol-orosz szövetség létrejötte311
Az új forradalmi fellendülés313
A IV. állami duma választási és a forradalmi harc kiéleződése314
Oroszország belépése az első imperialista világháborúba316
Harc az imperialista háború ellen317
A front és hátország 1915-ben318
A forradalmi válság érlelődése 1916.320
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem