Szovjet régészet 22

Előszó

Részlet a könyvből:
KISZELEV Sz.V.
Dél-Szibéria őstörténete. 1949f /MIA 9./
Harmadik rész
Az államok alakulása
VIII. fejezet.
Altaj időszámításunk V-X. századaiban0 1. Bevezető megjegyzések.
A dél-szibériai és mongóliai archaeológiai kutatások előrehaladásának arányában az ősállapot ezeréves fennállásáról és megmaradásáról alkotott régi felfogás eltűnik. Előzőleg már kimutattuk hogy az időszámításunk előtti évezred közepén kultúrájuk kifejlesztésében a közép-ázsiai törzsek jelentékeny sikereket értek el. Valamennyien áttértek a nomád állattenyésztésre s helyenkint téli szállásaikon azt már a földműveléssel is összekapcsolták. Magas színvonalat értek el a bronzöntő mesterségben és a vas kitermelését is elsajátították. Többségüknél láthatóan meggyökeresedett az atyai nemzetségi forma. A gazdaságban helyenként már rabszolgákat alkalmaztak, azonban Közép-Ázsiának hatalmas országaiban elterülő különböző területek fejlődésének megvoltak a maguk sajátosságai, erről beszélnek az archaeológiai emlékek, Altaj történetében a "szkita" szakasz /maj-emir kultúra/ nem hasonlít a Minuszin völgykatlan történetében szereplő "szkita" szakaszra /tagar kultura/ és mindkettő különbözik a Zabajkal vidék és Tubin autonom terület időbelileg egybeeső kultúrájától. Ordosz kultúrája nem azonos a nyugati Turkesztánban, Belső-Mongóliaában és Dél-Mandzsuriában ugyanebben az időben mutatkozó fejlődési szakaszokkal. Vissza