Szövetkezeti Kutató Intézet Évkönyv 1971

Előszó

A Szövetkezeti Kutató Intézet 1971-es Évkönyve olyan időpontban jelenik meg, amikor szövetkezetpolitikánk újrafogalmazása után vagyunk. A kötetben megjelent tanulmányok egyrészt összegezik az elért eredményeket, másrészt rávilágítanak arra a folyamatra is, amely révén idáig eljutottunk, a vitákra, amelyek lefolytak, s végül kitűzik a jövő feladatait, mintegy mérleget készítve: mit értünk el eddig, s milyen problémák várnak megoldásra. A tanulmányok értékelik és sok tekintetben új módon interpretálják a marxi-lenini örökséget - főként Erdei Ferenc és Nyers Rezső - abban a vitában, amely a szövetkezeti kérdésben lezajlott. Nyers Rezső szerint: „ ... lehetséges dogmatikus kezelése az elméleti örökségnek és lehetséges alkotó továbbfejlesztése." A szerző egyértelműen az alkotó továbbfejlesztés mellett foglal állást, éppenúgy elutasítva a dogmatizmust, mint a revizionizmust, és sorra veszi á legfontosabb elméleti kérdéseket. A tanulmányok áttekintik a szövetkezeti fejlődést, bírálva a korábban érvényesült szövetkezeti politikát (s ezen belül például a szövetkezeti központok tevékenységét), s bemutatják annak az útnak az állomásait, amelyek révén valójában a magyar szövetkezeti mozgalom fejlődésének új szakasza következett be. Legrészletesebben Fehér Lajos tanulmányában találja meg ezt az olvasó, megismerkedve egyúttal a szövetkezeti politika és az agrárpolitika összefüggéseivel is. Vissza