1.062.160

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Szövetkezeti jog

Egyetemi tankönyv

Szerző
Lektor
Budapest
Kiadó: Tankönyvkiadó Vállalat
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Fűzött kemény papírkötés
Oldalszám: 351 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 25 cm x 18 cm
ISBN: 963-18-1407-6
Megjegyzés: Tankönyvi szám: 40117.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A szövetkezet a társadalmi-gazdasági rendszerek egyik olyan lehetséges mozgalmi és szervezeti kerete, amely az egyén és a közösség egységével, az érdekeltség és vállalkozás, a kockázatvállalás és... Tovább

Előszó

A szövetkezet a társadalmi-gazdasági rendszerek egyik olyan lehetséges mozgalmi és szervezeti kerete, amely az egyén és a közösség egységével, az érdekeltség és vállalkozás, a kockázatvállalás és felelősség összefüggéseivel, az összetartozás és összefogás szellemének felerősítésével szolgálja a pozitív gazdasági, társadalmi és politikai folyamatokat.
A szocialista szövetkezetek társadalomformáló szerepe közismert. Történelmi megítélésük azonban az uralkodó politikai irányzatoktól függ. Ez rányomta bélyegét a szövetkezeti jog elméletére és gyakorlatára, művelésére és oktatására is. A magyar felsőoktatásban először közel 40 évvel ezelőtt a mezőgazdasági jogi diszciplína keretében vált kötelező tananyaggá a mezőgazdasági termelőszövetkezeti jog, amely 1953-ban a szocialista jogrendszer önálló jogágává lett. Vissza

Tartalom

Jogszabályok rövidítése12
Előszó13
A szövetkezeti társadalmi-gazdasági viszonyok15
A szövetkezetek kialakulása és fejlődése15
Szövetkezetek a klasszikus kapitalizmusban15
A modern kor szövetkezetei20
A fejlődő országok szövetkezeti mozgalma23
Szövetkezetek a szocialista rendszerben24
A marxizmus-leninizmus főbb tételei a szövetkezetekről24
A szocialista országok szövetkezeti mozgalmának kialakulása és fejlődése27
A magyar szövwetkezeti mozgalom kialakulása és fejlődése29
A szocialista szövetkezetek társadalmi-gazdasági szerepe37
A szövetkezet fogalma37
A szövetkezetek kettős jellege39
A szövetkezeti alapelvek40
Történelmi előzmények40
Szocialista szövetkezeti alapelvek44
A szövetkezetek tagozódása47
A csoportosítás jelentősége47
A rendszerezés ismérvei48
Típusok, ágazatok, formák49
A szövetkezeti jog tárgya és rendszere51
A szövetkezeti jog tudománya51
A szövetkezeti jog kialakulása51
A szövetkezeti jog helye a magyar jogrendszerben53
A szövetkezeti jog kapcsolata más jogágakkal54
A szövetkezeti jogviszony55
A szövetkezeti jogviszony fogalma55
A szövetkezeti jogviszony alanyai57
A szövetkezeti jogviszony tárgya, tartalma59
A szövetkezeti jog forrásai60
A szövetkezeti jog forrásainak csoportjai60
A szövetkezeti belső szabályzatok62
A szövetkezet létrejötte, státusváltozásai és megszűnése64
A szövetkezet létrejötte és jogi személyisége64
A szövetkezet megalakulásának társadalmi feltételei64
A szövetkezet megalakulásának normatív feltételei65
A szövetkezet jogi személyisége68
A szövetkezet megalakulásának ágazati szabályai71
A szövetkezet státusváltozásai74
A státusváltozás elméleti alapjai74
A szövetkezetek egyesülése (beolvadása)76
A szövetkezetek szétválása (kiválása)78
A szövetkezetek átalakulása80
A szövetkezet megszűnése81
A szövetkezet megszűnésének esetei81
A szövetkezet megszűnésének ágazati szabályozása85
A szövetkezeti tagsági viszony87
A szövetkezeti tagsági viszony keletkezése87
A szövetkezeti tagsági viszony mint alapjogviszony87
A szövetkezeti tagsági viszony keletkezésének feltételei89
A belépési nyilatkozat jogi minősítése94
A tagfelvétel szabályai95
A szövetkezeti tagsági viszony tartalma97
A tagsági viszony tartalmának meghatározása97
Szervezeti (vezetési) jogosultságok és kötelezettségek100
Közreműködői (munkavégzési és szolgáltatási) jogosultságok és kötelezettségek102
Vagyoni jogosultságok és kötelezettségek110
A szövetkezeti tagsági viszony módosulásai112
A szövetkezeti tagsági viszony módosulásai112
A szövetkezeti belső megállapodások módosulásai114
A szövetkezeti tagsági viszony megszűnése120
A szövetkezeti tagsági viszony megszűnésének esetei120
A szövetkezeti tagsági viszony megszűnésének jogkövetkezményei126
A szövetkezet tulajdoni és vagyoni viszonyai127
A társadalmi tulajdon formákra vonatkozó elméletek és a szövetkezeti tulajdon fogalma127
A szocialista tulajdoni rendszer fogalmi elemei127
A társadalmi tulajdon formái a direkt mechanizmus viszonyai között128
A társadalmi tulajdoni formák változásai az indirekt mechanizmusban130
A szövetkezeti tulajdon fogalmi elemei133
A szövetkezeti tulajdonjog alanya és tárgya137
A szövetkezeti tulajdonjog alanyai137
Az egyes szövetkezetek mint a tulajdonjog alanyai138
A szövetség és Országos Tanács mint a szövetkezeti tulajdon alanya141
A szövetkezeti társulások mint a tulajdonjog alanyai141
A szövetkezeti tulajdon tárgyai141
A szövetkezeti vagyon köre145
A szövetkezeti tulajdonjog tartalma és védelme146
A tulajdonjog tartalmi elemei146
A szövetkezeti tulajdon védelme149
A szövetkezeti tulajdonjog keletkezésének jogcímei151
A szövetkezeti tulajdon keletkezésének polgári jogi jogcímei151
A szövetkezeti tulajdon keletkezésének speciális jogcímei153
A szövetkezeti tulajdonjog megszűnése157
A szövetkezeti önkormányzat rendszere159
A szövetkezeti vezetés rendszere159
A rendszer fogalma159
A szövetkezeti vezetési rendszer fogalmi elemei159
A szövetkezeti vezetés testületi szervei165
A közgyűlés165
A küldöttgyűlés168
A vezetőség170
A munkahelyi (szervezeti) közösségek171
A bizottságok172
A szövetkezet vezető szerveire vonatkozó ágazati szabályok176
A mezőgazdasági termelőszövetkezetek176
Az ipari termelőszövetkezetek180
Az általános fogyasztási és értékesítő szövetkezet182
A takarékszövetkezet185
A lakásszövetkezet186
Az iskolai szövetkezet188
A kisszövetkezet189
A szövetkezeti vezetők191
A szövetkezeti vezetők csoportosítása191
A szövetkezeti vezetőkre vonatkozó ágazati szabályok192
A tisztségviselőkre és a vezetőkre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályok195
A szövetkezetek gazdálkodási rendszere197
A szövetkezeti tevékenység helye és jogi helyzete társadalmi-gazdasági rendszerünkben197
A szövetkezeti tevékenység a direkt gazdaságirányítás rendszerében197
Alapvető szemléleti változás az indirekt mechanizmusban200
A szövetkezeti tevékenység ágazati szabályai202
A mezőgazdasági termelőszövetkezetek tevékenysége202
Az ipari termelőszövetkezetek tevékenysége205
Az ÁFÉSZ-ek tevékenysége205
A takarékszövetkezet tevékenysége206
A lakásszövetkezetek tevékenysége207
Az iskolai szövetkezet tevékenyésge208
A kisszövetkezet tevékenysége209
A szövetkezeti tevékenység tervezése209
Népgazdasági terv - szövetkezeti saját terv209
A szövetkezeti saját terv típusai210
A szövetkezeti gazdálkodás szabályai210
A szövetkezeti nyilvántartás - zárszámadás211
A szövetkezeti belső érdekeltségi viszonyok és azok szervezeti-jogi rendszere212
Az érdekeltségi viszonyok tartalma212
A belső érdekeltségi viszonyok szervezetrendszere215
A szövetkezetek gazdasági együttműködésének formái225
A gazdasági társulások kialakulása és funkciója225
A gazdasági társulások jogi formái227
A társulások önkormányzati szervei230
A társulási vagyon és tulajdon232
A termelési rendszerek233
Felelősségi viszonyok a szövetkezetekben235
A szövetkezeti jogi felelősség történeti és elméleti kérdései235
A szövetkezeti jogi felelősségi rendszer sajaátosságai235
Felelősségi viszonyok - érdekeltségi-kockázati elemek236
A szövetkezeti tagok fegyelmi felelőssége237
A fegyelmi vétség fogalma237
A felelősségre vonás általános feltételei238
A fegyelmi szankciók239
A fegyelmi felelősség ágazati szabályai241
Fegyelmi felelősség a termelői típusú szövetkezetekben241
Fegyelmi felelősség a nem termelői típusú szövetkezetekben244
A szövetkezeti jogi anyagi felelősség245
Az anyagi felelősségi viszonyok tartalmi összetevői és elhatárolásuk más jogágak felelősségi viszonyaitól245
A felelősségre vonás előfeltételei246
Az anyagi felelősség mértéke247
Az anyagi felelősség ágazati szabályai248
Anyagi felelősség a temrelői típusú szövetkezetekben248
Anyagi felelősség a nem termelői típusú szövetkezetekben252
Tagsági viták a szövetkezetekben254
A tagsági vita fogalma254
A vezetési, az érdekvita és a tagsági jogvita elhatárolása254
A tagsági jogviták csoportosítása259
A tagsági jogviták ágazati szabályai262
A tagsági jogviták fórumrendszere267
A szövetkezeti vitafórumok267
A külső vitafórumok272
A szövetkezeti eljárásjog rendszere273
A szövetkezeti testületi szervek eljárási szabályai273
A szövetkezeti aktusok megalkotása273
A közgyűlés (részközgyűlés), küldöttgyűlés eljárási szabályai274
A vezetőség (igazgatóság) eljárási szabályai278
A szövetkezeti bizottságok eljárási szabályai279
A munkahelyi közösségek eljárási szabályai280
A felelősségi jogi normák érvényesítésének, valamint a tagsági viták elbírálásának eljárási szabályai281
A fegyelmi eljárás281
A kártérítési eljárás284
A jogviták eljárási szabályai284
A végrehajtási eljárás287
A szövetkezetek szövetségi rendszere289
Az érdekképviseleti szervek kialakulása és szervezeti rendszere289
Az érdekképviseleti szervek kialakulása289
Az érdekképviseleti szervek típusai290
A magyar szövetkezetek szövetségi rendszere294
Az érdekképviseleti szervek jogállása és feladatai297
Az érdekképviseleti szervek jogállása297
Az érdekképviseleti szervek feladatai és hatásköre298
A szövetségek és az Országos Tanácsok önkormányzati rendszere300
Az önkormányzati rendszer jellemzői300
A területi és szakmai szövetségek önkormányzati szervei300
Az Országos Tanácsok önkormányzati szervei301
Az Országos Szövetkezeti Tanács önkormányzati szervei302
A szövetségi rendszer ágazati szabályai302
A termelői típusú szövetkezetek érdekvédelmi, érdekképviseleti rendszere302
A nem termelői típusú szövetkezetek érdekvédelmi, érdekképviseleti rendszere306
A szövetkezetek és az állam kapcsolata310
A kölcsönös érdekeltség és támogatás310
A szövetkezetek és az állam viszonya310
Állami irányítás - ágazati jogkör312
A szövetkezetek gazdasági szabályozó rendszere314
A szövetkezetek ágazati-szakmai felügyelete315
A szövetkezetek állami törvényességi felügyelete316
A szövetkezetpolitika és a törvényességi felügyelet316
Az állami törvényességi felügyelet célja és tartalma317
A törvényességi felügyelet jogosítványai320
A törvényességi felügyelet szervei323
A törvényességi felügyelet gyakorlásának módszerei324
A törvényességi felügyelet ágazati szabályai325
A termelői típusú szövetkezetek ágazati szabályai325
A nem termelői típusú szövetkezetek ágazati szabályai328
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem