Szövetkezeti enciklopédia

Szerző

Babai Mihály

Szerkesztő

Lektor

Budapest

'Babai Mihály: Szövetkezeti enciklopédia ' összes példány

Kiadó:	Mezőgazdasági Könyvkiadó Vállalat
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1978
Kötés típusa:	Fűzött keménykötés
Oldalszám:	370 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:	963-230-423-3

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Tartalom

Általános szövetkezeti fogalmak (Dr. Nagy László)
Szövetkezeti szektor	7
A szövetkezeti szektor mint a szocialista népgazdaság szerves része	7
A szövetkezeti szektor társadalmi tartalma	8
A szövetkezetek gazdasági és társadalmi céljai	9
A szövetkezetek gazdasági célja	9
A szövetkezetek társadalmi célja	11
A szövetkezetek kettős természete	13
A kettős természet összetett volta	13
A vállalati és a társadalmi oldal egysége	13
A szövetkezeti kollektíva sajátos vonásai	14
Szocialista szövetkezeti elvek	16
Fogalma	16
Jellegük	17
Kialakulása, fejlődése	17
Rochdalei elvek	18
Eredete	18
Az SZNSZ által történt első megfogalmazás	18
A második megfogalmazás	18
Viszonyunk a rochdalei elvekhez	19
A lenini szövetkezeti terv	20
Lenin és a szövetkezetek	20
A szövetkezeti terv lényege	20
A szövetkezeti terv jelentősége	21
Az önkéntesség és a nyitott tagság	22
A fokozatosság	23
Az elv eredete és hatóterülete	23
A fokozatosság összetevői	24
A tagsági közreműködés	24
A vállalati tevékenység	25
A vállalat fogalma	25
A szövetkezet mint vállalat sajátos vonásai	26
Másodlagos szövetkezeti vállalatok	26
A szövetkezetek társadalmi tevékenysége	26
A társadalmi tevékenység helye a szövetkezetben	26
Megvalósításának fő területei	27
Szövetkezeti demokrácia, önkormányzat és demokratikus önigazgatás	28
Fogalma	28
Forrásai	28
A szövetkezeti demokrácia főbb összetevői	29
A társadalmi, a szövetkezeti és a tagsági érdek kötelező összhangja	30
A szocialista érdekstruktúra és a szövetkezet	30
Az érdek mozgáspályája	31
Az érdekösszhang és a szövetkezet	31
A kölcsönös támogatás és együttműködés	31
Lényege	31
A kölcsönös támogatás formái	32
Az állam és a szövetkezet aktív és pozitív kapcsolata	33
Szövetkezetelmélet	34
A kooperativizmus	34
Semleges irányzat	35
Struktúrális irányzatok	35
Marxista - leninista szövetkezetelmélet	35
Szövetkezeti jog, szövetkezeti törvények	36
A szövetkezeti jog fogalma	36
Szövetkezeti törvényhozás	37
A szövetkezetek csoportosítása (Dr. Nagy László)
A csoportosítás jelentősége	41
A tipizálás ismérvei	43
A szövetkezeti típusok és azok lényegi vonásai	44
A vizsgálat módszere	44
A termelői típus lényegi vonásai	45
Mezőgazdasági termelőszövetkezet	45
Halászati termelőszövetkezet	47
Szakszövetkezet	47
Szakcsoport	47
Ipari szövetkezet	48
A lakásszövetkezet mint önálló típus	49
A fogyasztási típusú szövetkezet jellemző vonásai	50
Áfész	51
Takarékszövetkezet	52
Szövetkezeti ágazat	53
Szövetkezeti forma	54
A szövetkezet megalakulása, működése és vezetése (Dr. Molnár Imre)
Alapító tagok	59
Az alapító tagság	59
Felvételi korhatár	59
Felvételi kötöttségek	60
Az alakulás feltételei	60
Koncepcionális feltételek	60
Normatív feltételek	62
Speciális feltételek	62
Eltérő megoldások	63
Alapszabály	64
Az alapszabály rendeltetése	64
Az alapszabály tartalma	64
Megállapítása és jóváhagyása	65
Belső szabályzatok	66
Szabályozási mód	66
Szabályzattípusok	67
A szabályzatok megalkotása	67
Törzskönyv	68
A törzskönyv hatálya	68
A törzskönyv tartalma	69
A törzskönyv felhasználása	69
Jogi személyiség	69
Kritériumai	69
Szövetkezeti tartalma	70
Jogképesség	70
Képviselet	71
Képviseleti könyv	72
Tagsági vezetés	72
A vezetés alapvonásai	72
Vezetési funkciók	74
Vezetési hatáskörök	74
Választás, megbízás, felelősség	76
A vezető szervek létrehozása	76
A választás és a megbízás alanyi köre	77
A vezetők felelőssége	77
Közgyűlés	78
A közgyűlés szerepe	78
A közgyűlés hatásköre	79
A közgyűlés működése	80
Részközgyűlés	81
A részközgyűlés indokoltsága	81
A részközgyűlés működése	81
A szavazatok összeszámlálása	82
Munkahelyi tanácskozás	82
Létesítése	82
Feladata- és hatásköre	83
Jogállása és működése	84
Küldöttgyűlés	84
A küldöttgyűlés hatásköre	84
A küldöttek	85
A küldöttgyűlés működése	85
Vezetőség	85
A vezetőség jogállása	85
A vezetőség feladatai	86
A szövetkezet elnöke	87
Bizottságok	88
A bizottságok rendszere	88
Nevesített bizottságok	88
Ellenőrzés	90
Az ellenőrzés rendszere	91
Állami ellenőrzés	92
Belső ellenőrzés	94
Ellenőrző (felügyelő) bizottság	95
Az ellenőrző bizottság rendeltetése	95
Az ellenőrző bizottság jogállása	95
Az ellenőrző bizottság kapcsolatai	96
A vizsgálatok realizálása	96
Ellenőrző szolgáltatások	96
Tisztségek	97
A tisztségek köre	97
A tisztségviselők jogállása	98
A megbízatás megszűnése	98
Tisztségek a szövetségben és társulásokban	99
Vezetői munkakörök	99
A vezetők köre	99
Általános hatáskörű vezetők	100
Felső szintű szakvezetők	100
Szervezeti egységvezetők	101
Beosztott szakvezetők	101
Magasabb vezetői munkakörök	101
Közös foglalkoztatás	102
Tisztségek és vezetői munkakörök betöltése	102
Kizáró okok	102
Összeférhetetlenség	103
Büntetlen előélet	104
Képesítési feltételek	104
Képviseleti tilalom	104
Vezetői határozatok és utasítások	105
Tartalmi és alaki kellékek	105
A rendelkezések típusai	106
A rendelkezések végrehajtása	107
Kisebbségi jog	107
A szocialista szövetkezeti tulajdon (Dr. Nagy László)
A szövetkezeti tulajdon szocialista jellege	111
Egyenrangúság és társadalmi tartalom	111
A szövetkezeti tulajdon tárgya	112
A szövetkezeti tulajdon alanyai	112
A szövetkezeti tulajdon két oldala	113
A szövetkezeti tulajdon forrásai	113
A szövetkezeti tulajdon közvetett és közvetlen volta	114
A szövetkezeti tulajdon lépcsőzetessége	115
A szövetkezeti tulajdon oszthatatlansága	116
A termelőszövetkezeti földtulajdon és földhasználat	117
Vegyes tulajdoni állapot	117
A földtulajdonjog tárgya és tartalma	117
Szerzési jogcímek	118
Megszűnése	120
A termelőszövetkezeti tag földbeviteli kötelezettsége	120
Termelőszövetkezeti földhasználat	121
A lakásszövetkezeti földtulajdon és földhasználat	121
A szövetkezeti tulajdon védelme	122
A szövetkezetek vállalati gazdálkodása
A szövetkezet mint a szocialista vállalati forma egyik alapegysége (Dr. Nagy László)	127
Viták a vállalati jellegről	127
A vállalat fogalmáról	128
A szövetkezeti vállalati gazdálkodás szabályozásának gazdasági eszközei (Dr. Csete László - Babai Mihály - Dr. Juhász Jánosné)	130
A szövetkezeti vállalati gazdálkodás szabályozásának eszközrendszere	130
Az ár	131
Az állami támogatások rendszere	131
A jövedelemelvonás	132
A vállalat anyagi érdekeltségi rendszere	132
A hitelpolitika	133
A termékforgalmazás	133
A szövetkezeti vállalati gazdálkodás néhány fő kategóriája	134
Termelési érték	134
Árbevétel	135
Termelési költség	135
Önköltség	136
Vállalati eredmény	136
Jövedelmezőség	137
A ráfordítások hatékonysága	137
Munkatermelékenység	137
Racionális cselekvés	137
A vállalati (gazdasági, üzemi) tevékenység köre és jellege	138
Mezőgazdasági szövetkezetek	138
Ipari szövetkezetek	139
Általános fogyasztási, értékesítő és beszerző szövetkezetek	139
Takarékszövetkezetek	141
Lakásszövetkezetek	141
A vállalati tevékenység gyakorlása	141
Külső tényezők	141
Belső tényezők	142
A tervszerű gazdálkodás és tervkészítés a szövetkezetekben	143
Lényege	143
A tervkészítés folyamata	144
A szövetkezeti tervek fajtái	145
A komplex vállalati tervek	145
A munka- és az üzemszervezés operatív tervei	146
A beruházási alapokmány	146
A szövetkezeti alapképzés rendszere	146
Általános szabályok	146
A takarékszövetkezet	147
Alapképzés a mezőgazdasági szövetkezetekben	148
Lakásszövetkezetek alapképzése	148
A szövetkezeti alapok	149
Fogalma	149
Álló- és forgóeszközök alapja	149
Tartalékalap	149
Fejlesztése alap	150
Részesedési alap	150
Jóléti és kultúrális alap	151
Egyéb alapok	152
Elkülönített alapok	152
Közös alap	152
Munkadíjazás és jövedelemrészesedés a szövetkezetekben	152
A személyi jövedelem	152
A munkadíjazás rendszere	153
A mérlegbeszámoló	155
A veszteséges gazdálkodás, szanálás	156
Fogalma	156
A veszteségrendezés szanálási eljárás keretében	157
Számvitel és nyilvántartás	158
Számvitel	158
Nyilvántartás	160
Üzem- és munkaszervezés a szövetkezetekben	161
A szervezés	161
Szervezési alapelvek	161
Személyi feltételek	162
Szervezéstudomány	162
A háztáji és kisegítő gazdaságok (Csizmadiáné Dr. Székely Magda)
A háztáji és kisegítő gazdaságok a mezőgazdaság vállalati struktúrájában	167
A kisgazdaságok száma, területe, főbb jellemzői	168
A mezőgazdasági kistermelés szükségessége és népgazdasági jelentősége	170
A háztáji gazdaság mérete, vagyontárgyai	172
Szervezett kapcsolatok a szocialista szektor és a kistermelők között	173
Fejlődési irány és lehetőségek	174
A szövetkezetek gazdasági együttműködése (Csizmadiáné Dr. Székely Magda)
Az együttműködés gazdasági és társadalmi okai, lehetőségei	179
Az együttműködés lehetősége	179
Az integráció	179
A szövetkezetek szerződéses kapcsolatai	180
A szövetkezeti társulások célja és jellege	183
A társulások formái	185
A szövetkezeti társulások működése	187
A fogyasztási szövetkezetek társulásai	180
Az ipari szövetkezetek társulásai	192
A mezőgazdasági termelőszövetkezetek társulásai	194
Iparszerű termelési rendszerek, agrár-ipari egyesülések és kombinátok	196
Iparszerű termelési rendszer	197
Agráripari egyesülés	198
Kombinát	199
A kooperáció hatása a szocialista társadalmi viszonyokra	199
A szövetkezet társadalmi tartalma (Dr. Molnár Imre)
Szövetkezeti mozgalom	205
A mozgalom jellege és bázisa	205
A szövetkezetek gazdasági és társadalmi tartalma	206
Szövetkezeti együttműködés	207
A mozgalom perspektívája	208
Társadalmi összetétel	208
Rétegződés a szövetkezetekben	208
A tagság rétegei	209
Nemzedékváltás	210
Egységes szövetkezeti parasztosztály	211
Az osztállyá alakulás folyamata	211
Egytípusú osztályok	212
Munkás-paraszt szövetség	213
Szövetkezeti munkásság	213
Osztálygyökerek	213
Meghatározó tényezők	213
Osztályhelyzet	214
Szövetkezeti kollektíva	215
Kollektívatípusok	215
A szövetkezeti kollektíva szervezete	216
A kollektíva vezetése	216
Szakszervezet a szövetkezetekben	217
Tagsági érdekvédelem	217
Társadalmi érdekkörök	217
Az érdekvédelem rendszere	218
Egyéni érdekvédelem	218
Nevelés és művelődés	219
Általános célok	219
Formák és eszközök	220
Képzés és továbbképzés	221
A szakismeretek megszerzése	221
A szakképzés formái	222
Tanulmányi kedvezmények	222
Szociális gondoskodás	223
Szociális funkciók	223
Szociális létesítmények	223
Társadalombiztosítás	223
Segélyezés	224
Kultúrális bizottság	224
Nőbizottság	225
A nőbizottság jellege	225
A nőbizottság feladatai	226
Versenymozgalom	226
A munkaverseny célja	226
A munkaverseny formái	227
Kitüntetések	227
Sportmozgalom	227
Mozgalmi kapcsolatok	228
Mozgalmi szervek	228
Kultúrális kapcsolatok	228
Állami kapcsolatok	229
A szövetkezeti tagsági viszony (Dr. Nagy László)
A szövetkezeti tagsági viszony	233
Általános fogalma	233
Termelőszövetkezeti tagsági viszony	233
Lakásszövetkezeti tagsági viszony	234
Fogyasztási szövetkezeti tagsági viszony	234
A tagsági viszony keletkezése	234
Általános előfeltételek	234
A felvételi eljárás	235
Többszörös tagság	235
Próbaidős tagság	236
A szövetkezet tevékenységében való közreműködés	236
A vagyoni közreműködés	236
Vagyonbevitel	239
A vagyonbevitel célja és jellege	239
A jelenlegi szabályozás	239
Részjegy	242
A célrészjegy	243
A tagsági kölcsön és formái	243
Földjáradék	244
Fogalma	244
Mértéke	244
A tagsági szervezeti közreműködés	245
Fogalma	245
Közvetett és közvetlen részvétel	246
A tagsági megállapodás	246
Bedolgozói tagsági viszony	247
Családtagi munkaviszony	247
Jelentősége	247
Jogi szabályozottsága	248
Munkavégzési és foglalkoztatási kötelezettség	248
A jog és a kötelezettség egysége	248
Sajátos szabályok a mezőgazdasági szövetkezetekben	249
A háztájiban végzett munka beszámítása	250
Foglalkoztatás szüneteltetése az ipari szövetkezetben	250
Munkaidő	250
A mezőgazdasági termelőszövetkezeti szabályozás	250
Az ipari szövetkezeti szabályozás	250
Fizetett szabadság	251
Fogalma	251
Fizetett szabadság a mezőgazdasági szövetkezetben	251
Pihenőidő	252
Gondoskodás a tagokról	252
Munkavállalás engedélyezése	253
Szövetkezeti alkalmazott	254
Alkalmazottak a magyar szövetkezeti mozgalomban	254
A jogi szabályozás	254
A tagsági viszony megszűnése	254
Általános szabályok	254
Kilépés	255
Törlés	255
A szövetkezet jogutód nélküli megszűnése	255
Halál	255
Elszámolás	256
A szövetkezetek egyesülése, szétválása, átalakulása, megszűnése (Dr. Szép György)
A szövetkezet státusának (azonosságának) megváltozása	259
A változások formáinak osztályozása	259
A változások elvei	260
Egyesülés	260
Jelentősége	260
Előkészítése	261
Lebonyolítása	261
A beolvadás	262
A szétválás	263
A kiválás	264
Feltételei	264
Lebonyolítása	264
A szövetkezet átalakulása	265
Fogalma	265
Az átalakulás ágazati sajátosságai	165
A szövetkezet megszűnése	266
A szövetkezet megszüntetése	267
A szövetkezet feloszlatása törvényességi okból	268
A szanálás	268
Nem mezőgazdasági szövetkezetek szanálása	268
Mezőgazdasági szövetkezetek szanálása	269
A felszámolás	270
A felszámolás menete	270
A szövetkezeti vagyon sorsa a felszámolás után	271
A szövetkezetek érdekképviseleti szervezete (Dr. Vándor Péter)
Szövetkezeti összefoglalás	275
Fogalma	275
A központkényszer	275
A szövetkezeti központok és szövetségek alapvető típusai	275
Az érdekképviseleti szervek rendeltetése, feladata és szervezeti tagolódása	276
Rendeltetése	276
Feladata	276
Szervezeti tagolódása	277
A területi szövetség	278
Fogalma	278
Működése	278
Szervezete	279
Feladatköre	280
Fenntartási költségei	280
Aktusai	280
A koordinációs bizottság	280
Szakmai szövetség	281
Az Ipari Szövetkezetek Országos Tanács (OKISZ)	282
Kialakulása	282
Szervei	283
Feladatai	284
A Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsa (SZÖVOSZ)	284
Kialakulása	284
Szervei	285
Feladatai	286
Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa (TOT)	287
Kialakulása	287
Szervei	287
Feladatai	288
Szövetkezeti Kongresszus	289
Országos Szövetkezeti Tanács (OSZT)	290
Szövetkezeti Kutató Intézet	291
Szövetkezeti Tudományos Tanács	291
Anyagi eszközök	292
Szövetségi aktusok, ajánlások	293
Egyeztetési kötelezettség	294
Szövetkezeti oktatás és kutatás	295
Szövetkezeti versenymozgalom szervezése, értékelése	296
Szociális, kultúrális, sportintézmények	296
Szövetkezeti kiadványok	297
Kitüntetések adományozása	298
Szövetségi vállalatok	298
Kölcsönös Támogatási Alap	299
A SZÖVOSZ-nál kezelt közös alapok	299
Az OKISZ-nál kezelt alapok	299
A TESZÖV-ök mellett működő alapok	300
A szövetkezetek és a szocialista állam viszonya (Dr. Szép György)
A szövetkezetekkel kapcsolatos állami tevékenység célja	303
Az állam és a szövetkezetek viszonyának alapvető szabályai	304
Az alkotmány rendelkezései	304
A szövetkezeti törvény	305
A szövetkezetekkel kapcsolatos állami tevékenység kategorizálása	305
Történeti előzmények	305
Az egységes szövetkezeti törvény kategóriái	306
A szövetkezetekre vonatkozó jogi szabályozás fejlődése	307
Az egységes szövetkezeti törvény	308
A törvény lényege	308
A törvény külső hatásai	309
A szövetkezeti ágazatok szabályozottsága	310
Közös vonások	310
Ágazati sajátosságok	311
Szövetkezeti belső szabályozás	312
A belső szabályozás jogalapja	312
A szövetségi aktusok és a bels szabályozás	313
A belső szabályozás formái	314
Gazdasági irányítás	315
Fogalma	316
A funkcionális szervek szerepe	315
Az ágazati irányítás	316
Fogalma	316
Az ágazati irányítás eszközei	317
Az ágazati szakmai felügyelet gyakorlása	318
Az igazgatási tevékenység	318
Osztályozás	318
Tartalma	319
A törvényességi felügyelet feladatköre	320
Törvényességi felügyeletet gyakorló szerv eljárása	321
Az eljárás szervei	321
Módja	322
Az eljárás szabályai	322
A törvénysértés jogkövetkezményei	323
A figyelmeztető jellegű intézkedések	323
Az önkormányzati rendelkezéseket kiigazító felügyeleti intézkedések	324
A szövetkezeti önkormányzatot érintő felügyeleti intézkedések	325
Felelősség és jogviták a szövetkezetben (Dr. Szép György)
A felelősség szabályozása és rendszere	329
A tag fegyelmi és anyagi felelősségének közös vonásai	330
Lényegi különbségek a fegyelmi és az anyagi felelősség között	331
A tag fegyelmi felelőssége	332
A fegyelmi jogkört gyakorló szervek	332
Fegyelmi eljárás	333
Fegyelmi büntetések	334
Fegyelmi felelősség a nem termelői típusú szövetkezetekben	335
Az anyagi felelősség szövetkezeti szabályozása	335
A tag kártérítési felelőssége	35
Általános fogalma	335
Sajátos vonásai	336
Korlátozott felelősség	336
A vezetők kártérítési felelőssége	337
A vagyonkezelők felelőssége	338
Fogyasztási szövetkezetek tagjainak kártérítési felelőssége	338
Kártérítési eljárás	339
A szövetkezet kártérítési felelőssége	339
Fogalma	339
Az eljárás	340
Az alkalmazottak felelőssége	340
Tagsági viták	341
A szövetkezeti döntőbizottság hatásköre	342
Termelői típusú szövetkezetek	342
Fogyasztási típusú szövetkezetek	343
Békéltető bizottság a lakásszövetkezetben	343
Döntőbizottsági eljárás	344
A magyar szövetkezeti mozgalom nemzetközi kapcsolatai (Dr. Karcsai Károly)
A szocialista szövetkezetek közötti kapcsolatok	347
Jellege	347
Formái	247
Kialakulása	348
Az ENSZ második fejlesztési évtizedének szövetkezetfejlesztési célkitűzései és az SZNSZ szövetkezetfejlesztési évtizede	348
Lényege	348
Stratégia és akcióprogram	349
Részvételünk	350
Szövetkezeteink és a harmadik világ szövetkezeteinek kapcsolatai	351
Jellege	351
Formái	351
A Szövetkezetek Nemzetközi Szövetsége (SZNSZ)	352
Jellege és kialakulása	352
Tevékenysége és szervezete	352
Részvételünk	353
Szervezetközi Szövetkezetfejlesztési Bizottság (COPAC)	353
Jellege és kialakulása	353
Feladatai	354
Részvételünk	354
Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO)	354
Jellege és kialakulása	354
Tevékenysége és szervezete	354
Részvételünk	355
Nemzetközi kapcsolatok a tőkésországok szövetkezeteivel	356
Jellege	356
Formái	356
Kialakulása	356
A magyar szövetkezeti mozgalom tudományos kapcsolatai	356
Lényege	356
Formái	356
Nemzetközi Szövetkezeti Nap	358

Témakörök

Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem