Szövetkezeti élet Bélmegyeren

Előszó

Ebben a kis füzetben egy falusi szövetkezet életéről számolok be. Tárgyilagosan, minden elfogultság nélkül. Közel két évtizede vagyok gyakorlati munkás a szövetkezeti életnek. voltam alkalmi munkás, irodai alkalmazott, könyvelő és ügyvezető. Rövid időn keresztül pedig mint főtisztviselő is dolgoztam a legnagyobb szövetkezeti központban. Tapasztalataimat tehát nem külső szemlélődés alapján szereztem, hanem mint olyan érdekelt fél, aki a mozgalomban benne élt nyakig.
Mindaz, amit a szövetkezetünkről elmondok, valóság. A küzdelmeket és eredményeket az élet alakította ki. A füzet megírásával csak rögzíteni kívánom filmszerűen mindazt, amit láttam és tapasztaltam.
Ma nagy konjunktúrája van a szövetkezeti eszmének. Úgy a kormányzat, mint a társadalmunk egy része őszinte rokonszenvvel tekint a szövetkezetek felé. S mégsem tudtunk ezen a téren eddig megfelelő eredményeket elérni. Ez elsősorban annak tudható be, hogy a szövetkezetek vezetéséhez az elméleti ismereteken kívül gyakorlati tudnivalókra, rutinírozottságra van szükség, amit a jó példa alapján lehet leggyorsabban és legbiztosabban elsajátítani. A példának mindig nagyobb a propagatív ereje, a hódító hatása, mint az elméletnek. Nagyon igaz és bölcs az a régi mondás, amelyik azt tartja: "Hosszú az út a szabályokon keresztül, de rövid és hathatós a példán át." Ebben a füzetben főként gyakorlati tapasztalatokat kívánok közreadni. Szeretném, ha mindaz, amit elmondok, hasznosítható lenne, a szövetkezeteken keresztül, népünk javára.
De szolgáljon válaszul is ez a füzet azok számára, akik azt állítják, hogy a szövetkezeti mozgalom nem képes alulról, az autonóm szövetkezetek köréből, a gazdasági fejlődés és kulturális haladás feltételeit kitermelni és megvalósítani. Vissza