Szövetkezetek az élelmiszer-gazdaságban

Tartalom

Ábrák jegyzéke 10
Táblázatok jegyzéke 11
Köszönetnyilvánítás 12
1. Bevezetés 15
1.1. Motiváció: a könyv kutatási háttere, előzményei, a témaválasztás indoklása 15
1.2. Célkitűzések és a téma lehatárolása 17
1.3. A kutatás főbb módszerei és forrásai 19
A) Szövetkezeti alapvetés
2. Koordináció és integráció az élelmiszer-gazdaságban 23
2.1. A piac fogalma, működése és szabályozása 23
2.1.1. A mezőgazdasági piac és szabályozása 23
2.1.2. Az ún. tranzakciós költségek fogalma, jelentősége és különböző fajtái 25
2.1.3. A termékértékesítési szerződés és a szövetkezetek szerepe
az agrárpiacok megszervezésében 29
2.2. A koordináció és integráció alapvető formái az élelmiszergazdaságban 34
2.2.1. Koordinációs mechanizmusok az élelmiszer-gazdaságban.. 34
2.2.2. Vertikális koordináció és integráció az élelmiszergazdaságban 39
2.2.3. A vertikális integráció különböző típusai és felfogásai 43
3. Az élelmiszer-gazdasági szövetkezés gazdasági és társadalmi jelentősége 45
3.1. A termelői szövetkezés jelentősége, létrejöttének nemzetközi és hazai háttere 45
3.1.1. A szövetkezetek jelentősége a fontosabb nemzetközi szervezetek szempontjából 45
3.1.2. A mezőgazdasági szövetkezetek súlya és szerepe az Európai Unióban 47
3.1.3. Korlátozott statisztika a szövetkezetekkel a kapcsolatban ... 52
3.2. Az ún. előmozdító (üzemkiegészítő) szövetkezés jelentősége és
létrejöttének feltételei 54
3.3. Szövetkezeti definíciók és kérdések 59
3.3.1. A definiálás nehézsége 59
3.3.2. Az ún. előmozdító szövetkezetek definiálása 62
3.4. A szövetkezetek csoportosítása 63
3.4.1. A szövetkezetek fajtái és rendszerezése Ihrig elméletéhez kapcsolódóan 63
3.4.2. A marketing (áruelhelyező) szövetkezetek fajtái a mezőgazdaságban 67
B) Szövetkezetelmélet
A szövetkezés gazdasági lényege Ihrig Károly elméletében a korabeli megközelítések tükrében 71
4.1. A szövetkezetekre vonatkozó korabeli jogforrások és Ihrig Károly
elméletének helye a szövetkezeti elméletek rendszerében 71
4.1.1. A szövetkezetekre vonatkozó törvényi szabályozás és a
szövetkezetek jellegzetességei jogi szempontból 71
4.1.2. A szövetkezeti elméletek rendszere 73
4.1.2.1. A szövetkezetek lényegére vonatkozó felfogások csoportosítása 73
4.1.2.2. A jogintézményi elméletek bírálata és Ihrig
elméletének helye a rendszerben 75
4.2. Mi a szövetkezet? 76
4.2.1. A szövetkezet Ihrig-féle definíciója 76
4.2.2. A szövetkezeti forma és a szövetkezetek külső ismérvei Czettler előadásaiban 77
4.2.3. A szövetkezetek külső leírása Ihrig Károlynál 78
4.2.4. A szövetkezet, mint a mozgalom egysége 80
4.3. A szövetkezés gazdasági lényege és céljai (funkciói) 80
4.3.1. A szerkezeti lényeg 80
4.3.2. A szövetkezés, mint gazdasági elv 83
4.3.3. A gazdasági cél 85
4.3.4. A szociálpolitikai célok 87
4.3.5. A szövetkezetek feladata a szocializmusban 88
4.4. Szövetkezeti alapelvek, módosulásuk, érvényességük 90
4.4.1. A szerkezeti és a mozgalmi elvek szétválasztása 90
4.4.2. A szövetkezetek alkalmazkodása 94
4.4.3. A szövetkezeti koncentráció és hatásai 97
4.5. Az állam és a szövetkezetek 99
4.5.1 A szövetkezeti mozgalom határköve - 1914 99
4.5.2. Az állami beavatkozás és a „Szövetkezetek" 100
4.5.3. Szövetkezeti autonómia a ü.világháború után 101
4.6. Ihrig Károly „szövetkezeti lényeg" felfogásának összegzése -
gazdasági rendszerelméleti keret 101
5. A szövetkezetek koordinációs-integrációs szerepére vonatkozó
fontosabb modern elméletek 103
5.1. Az ún. (üzem)kiegészítő típusú szövetkezés elméletei 103
5.1.1. A szövetkezet, mint piaci ellensúlyozó erő 103
5.1.2. Üzemgazdasági megközelítés 104
5.1.3. A modern mezőgazdasági szövetkezetelmélet három alapvető iránya 104
5.2. A szövetkezetek kettős természete - európai megközelítés 105
5.3. Az Új Intézményi Közgazdaságtan szövetkezetelméleti vonatkozásai.. 109
5.3.1. A tranzakciós költségek elmélete - a szövetkezet, mint
lehetséges irányítási struktúra 109
5.3.2. A tranzakciós költségek csökkentése szövetkezetek révén .. 112
5.3.3. A szövetkezet, mint hibrid integrációs forma 114
5.3.4. Ügynök-megbízó elmélet 114
5.4. A szövetkezetek integrációs szerepe a modern marketing fogalomrendszerébe ágyazva 115
5.5. A szövetkezetek gazdasági előnyei a vertikális integrációban 117
6. Az ún. „szövetkezeti identitás" koncepció 119
6.1. Az ún. „szövetkezeti identitás" koncepció lényege és
különbözősége az SZNSZ identitás-meghatározásától 119
6.2. Az ún. „szövetkezeti identitás" koncepció elemeinek vizsgálata .. 121
6.2.1. A „szövetkezet" definíciója 121
6.2.2. Szövetkezei célok és funkciók 122
6.2.3. Az ún. szövetkezeti alapelvek 124
6.3. A „szövetkezeti identitás" elemeinek beágyazottsága és kapcsolataik 126
6.4. További kutatások szükségessége és lehetősége a „szövetkezeti
identitással" valamint a szövetkezés lényegével kapcsolatban 129
C) Szövetkezeti gyakorlat
7. Az élelmiszer-gazdasági szövetkezeti koordináció fejlődése és alapvető európai modelljei 131
7.1. Az ún. piaci ellensúlyozó erő típusú (klasszikus) szövetkezeti modell és korlátai 131
7.2. A szövetkezetek új marketing stratégiái és követelményeik:
pótlólagos tőke és új szervezeti megoldások 135
7.2.1. Változások az európai élelmiszer-gazdaságban és a
fogyasztói szemléletben 135
7.2.2. Új marketing stratégiák 136
7.2.3. A pótlólagos tőke szerepe és forrásai - új finanszírozási stratégiák 137
7.2.4. Szervezeti változások a pótlólagos tőke bevonása érdekében . 139
7.3. Új szervezeti formák: változó szövetkezeti modell - a jövő? 140
7.4. A tag és a szövetkezet vezetése közötti kapcsolat alakulása a szövetkezeti fejlődés során: a klasszikus és a modem szövetkezeti elvek érvényesülése 142
7.4.1. A tag és a szövetkezet vezetősége közötti személyes kapcsolat alakulása a szövetkezetek méretének növekedése során 142
7.4.2. A személyes kapcsolatok és a bizalom jelentősége 144
7.4.3. A klasszikus és modern szövetkezeti elvek érvényesülése... 146
7.5. Az ún. alternatív szervezeti megoldások 149
8. Példák az európai élelmiszer-gazdasági gyakorlatból 151
8.1. Dánia és Hollandia: közös vonások a szövetkezésben 151
8.2. A dán mezőgazdasági szövetkezés alapjai és rendszere 155
8.2.1. A dán mezőgazdasági szövetkezés a magyar nyelvű szakirodalomban 155
8.2.2. A dán szövetkezés történeti alapjai és mai jelentősége 156
8.2.3. A dán szövetkezet vizsgálata 159
8.2.4. A dán szövetkezeti rendszer felépítése 161
8.3. A holland mezőgazdasági szövetkezés lényege 164
8.3.1. A holland szövetkezetek alapvető jellemzői 164
8.3.1.1. A szövetkezetek jelentősége a holland mezőgazdaságban 164
8.3.1.2. Egyes kiemelkedő jelentőségű szövetkezeti típusok rövid bemutatása 166
8.3.1.3. A holland szövetkezeti árverés jelentősége és működési mechanizmusa 168
8.3.2. A holland „szövetkezeti identitás" lényege 170
8.4. A holland „szövetkezeti identitás" rugalmassága 173
8.4.1. Változások a funkciókban (szerepekben) 173
8.4.2. A szövetkezeti alapelvek a holland gyakorlatban 174
8.4.3. A holland fejlődés dióhéjban 176
8.5. Versenyszabályozás és szövetkezetek 177
8.5.1. A versenyszabályozás gyökerei az Egyesült Államokban 177
8.5.2. Versenyszabályozás az Európai Közösségben 178
8.5.3. Vertikális korlátozások szabályozása az Európai Közösségben 180
8.5.3.1. Vertikális és horizontális megállapodások 180
8.5.3.2. A vertikális korlátozások típusai 181
8.5.4. Gyakorlati szövetkezeti esetek a versenyszabályozás európai gyakorlatából 182
9. A mezőgazdasági szövetkezetek szerepe és esélyei Magyarországon ..185
9.1. A termelő típusú szövetkezetek átalakulása és a velük
kapcsolatban álló érdekcsoportok a 90-es években 185
9.1.1. A kelet-európai szövetkezeti átalakulás nehézségeiről és lehetőségeiről 185
9.1.2. A szövetkezetek helyzetének jellemzői az átalakulás után 186
9.1.3. A vagyonnevesítés során kialakuló érdekcsoportok a szövetkezetekben 189
9.1.4. A mezőgazdasági szövetkezetek versenyképességét befolyásoló emberi erőforrás tényezők a kilencvenes években 191
9.2. Az ún. előmozdító típusú szövetkezés jövője Magyarországon 192
9.2.1. Általános gondolatok az önszerveződés esélyeiről 192
9.2.2. A szövetkezés esélyei néhány kiemelt mezőgazdasági ágazatban 194
9.3. A hazai termelői szervezetek koordinációs és integrációs esélyei
valamint sikerességének feltételei 197
10. Összefoglalás helyett: szövetkezés a szociális piacgazdaságban 203
Irodalomjegyzék 209
Angol nyelvű tartalomjegyzék 251

Témakörök