1.062.160

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Szövéstechnológia I.

A Szövőipari Technikum I-II. osztálya számára

Szerző
Lektor
Budapest
Kiadó: Műszaki Könyvkiadó
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 312 oldal
Sorozatcím: Ipari technikumi tankönyv
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 17 cm
ISBN:
Megjegyzés: Tankönyvi száma: 25 875/I. 232 ábrával illusztrálva.
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A szövés technológiája a szövetek gyártásával, szövésével foglalkozó tudomány. A technológia szó a görög techné = mesterség, és logos = szó, tudomány szavakból összetett; a szövés mesterségének... Tovább

Előszó

A szövés technológiája a szövetek gyártásával, szövésével foglalkozó tudomány. A technológia szó a görög techné = mesterség, és logos = szó, tudomány szavakból összetett; a szövés mesterségének tanát, tudományát jelenti. Közelebbről pedig annyit, hogy a valamilyen célra szolgáló szövetet milyen fonalak milyen kereszteződésével és sűrűségével, milyen módon kell a leggazdaságosabban előállítani. E meghatározás szerint a fonalak kereszteződésével, sűrűségével vagyis a szövetek néhány szerkezeti jellemzőjével foglalkozó tudomány, a kötéstan is szorosan a szövéstechnológia körébe tartozik. Ez így is igaz; a szövés technológiájának alapos tudása nélkül nem lehet elkészítésre alkalmas szövetet tervezni. És megfordítva; a szövőtechnológusnak ismernie kell a szövet szerkezetét, szerkesztésmódját, hogy azt kifogástalanul megszőhesse. Másrészt pedig az is kiolvasható az adott meghatározásból, hogy a szövetek legtöbbjének készítése, tervezése művészi tevékenységet is igényel. Bennfoglaltatik ez egyébként a techné szóban, ami - átvitt értelemben - művészetet is jelent, ahogyan például a görögök a hajóépítés művészetéről beszéltek. A szövettervezés művészi részét a kellő technológiai tudású, művészi készségű tervezők végzik. A végrehajtás azonban, a szövet gazdaságos gyártása a szövőtechnológus feladata. Ezért kell igen jól ismernie - a fonalak, a szövetszerkezet tulajdonságain kívül - a gépek szerkezetét, működésmódját, különböző beállítási lehetőségeit, hibaforrásait és kiküszöbölésüket. Ezeket a hibátlan szövet minél gazdaságosabb előállítása érdekében kell tudnia. A gépek tervezése, egyes alkatrészeinek átalakítása, méretezése másirányú felkészültséget igényel; a szövőtechnológus szemében mindig a gyártmány és ne a gyártó eszköz, a gép legyen az igazi érték, illetve az utóbbi csak olyan mértékben, amennyiben az a célt jól vagy jobban szolgálja. A szövéstechnológia két főbb részre, az előkészítés és a tulajdonképpeni szövés technológiájára osztható fel. Az előbbi több műveletből tevődik össze, míg az utóbbinál inkább csak a géptípusok különbözők.
Az I. kötet bevezetésként a fonás és a szövés rövid történetével, majd a kéziszövés műveleteivel foglalkozik. Mindkettő tulajdonképpen rövid áttekintése a szövéstechnológia teljes területének. Utána kerül sor a lánc- és vetülék előkészítésének, majd pedig a különleges előkészítő műveletek tárgyalására. Befejezésül a könyv a textilgyárak klímaberendezéseit és világításmódját ismerteti.
A II. kötet csaknem teljes terjedelmét a tulajdonképpeni szövés műveleteinek, eszközeinek tárgyalása foglalja le. Befejező része a textilgyárak villamos berendezéseinek leírása.
A III. kötet a szövőgépek működésének folyamatosságát és zavartalanságát biztosító őrszerkezeteket, a fiókváltó, majd az automata berendezéseket tárgyalja. Kiegészítik a szövéstechnológiai tanulmányokat a szövőgépek hajtásmódjáról és karbantartásáról szóló fejezetek. Befejezi a kötetet a szövőgépek fejlődésének, új irányelveinek ismertetése.
Nem fölösleges megemlíteni, hogy - mint egyetlen ismeret sem - a szövéstechnológiai tudás nem alkot önmagában egészet. Ismerni kell az alapanyagot is, amiből a fonalat készítik. Napjainkban talán már kristályosodási folyamatként szemlélhető a fonalaknak természetes és mesterséges szálasanyagok keverékeiből előállított anyaga, ami mindkét alkotó előnyös tulajdonságait igyekszik egyesíteni a hátrányos tulajdonságok kiküszöbölése mellett. Ezért az anyagtan alapos tudása, de főbb vonásaiban a fonástechnológiai ismeretek is nélkülözhetetleneknek látszanak a szövőtechnológus ismerettárában.
A szöveteknek csak igen csekély hányada kerül közvetlenül a szövőszékekről használatba. Általában többé-kevésbé bonyolult kikészítő eljárásokon mennek keresztül, amíg a kereskedelemhez jutnak. A szövőtechnológusnak ezért nemcsak arra van gondja, hogy milyen nyersanyagból készült fonalból, milyen szerkezeti megoldással és szövéstechnológiai eljárással készítse a szövetet, hanem arra is, hogy az milyen kikészítő eljárások után kerül használatba.
Az elmondottakból kibontakozik már a szövőtechnológus - mint központ - irányító jellege: sem a nyersanyag vagy fonal, sem a kikészítő eljárás, hanem a szövő szakember által helyesen megválasztott nyersanyagú fonalból megszerkesztett és megszőtt szövet megadott kikészítése eredményezheti a használati célnak legjobban megfelelő szövetet. A szövőtechnológusra tehát éppen ez a nehéz, átfogó, szintetizáló feladat vár. A szövéstechnológiát ezért mindig azzal az alapossággal, céltudatossággal kell tanulmányozni, hogy a vele foglalkozó szövőtechnológus hamar vezetőjévé váljék az esztétikai megjelenésben, használati tulajdonságokban és gazdaságos előállításban legmegfelelőbb szövet gyártásának. Vissza

Tartalom

Bevezetés 3
Első rész
A fonalak 7
a) A kézifonás rövid története 7
b) A fonalak főbb jellemzői 10
1. A fonalak finomsági száma 10
Cérnák számozása 12
2. A fonalak sodrata 13
3. A fonalak szilárdsági tulajdonságai 14
4. A fonalak nedvességtartalma 15
.Második rész
A kéziszövés története 16
Harmadik rész
A kéziszövés technológiája 26
A kéziszövés előkészítő műveletei 26
A lánc előkészítése 26
1. Lánccsévélés, csomózó módok 27
2. Felvetés 30
3. A láncfonalak irezése 32
4. Beszerelés a szerszámokba, hozzásodrás 33
5. Hengerszerelés 34
A vetülék előkészítése 35
A vetülék csévélése 35
A szövés 35
A lánc haladó mozgása 36
A lánc váltakozó mozgása. Szádképzés 38
Szádképző szerkezetek 40
Egyszerű vagy sima székek 40
Nyüstösszékek 42
A Jacquard-szék 44
A vetülékfonal mozgatása 46
Negyedik rész
A gépiszövés technológiája 50
A gépiszövés története 50
A pamutszövőgép vázlatos ismertetése 50
Szádképzés 52
A vetülék bevetése 55
Őrszerkezetek 55
A pamutszövőgép állványzata 57
előkészítés technológiája 50
A lánc előkészítése 61
I. A lánc csévélése 61
Alapfogalmak 61
A) A csévék fonalhossza 61
B) A lánccsévék alakja, szerkezete 62
C) Fonalfékek, fonal tisztítók 64
D) Lefejtődési viszonyok 69
a) Súrlódás a fonócsévén 69
b) Ballonhatás 70
c) Súrlódási viszonyok a hajtóelemen 72
A lánccsévélés módjai, törvényei és gépei 73
A) Szétválasztott mozgatású csévélőgépek 73
a) Dörzshajtású csévélőgépek 76
Bauch-féle lánccsévélő 76
Torztárcsás csévélőgép 78
Torztányéros csévélőgép 79
Schweiter-féle Varioconer csévélőgép 85
b) Orsószerű cséveforgatású csévélőgépek 86
1. Párhuzamos csévélés 87
2. Szoros csévélés . 88
Briigger-féle csévélőgép 89
B) Egyesített mozgatású csévélőgépek 91
a) Réselt vagy hasított dobú csévélőgépek 91
Schlafhorst C csévélőgép 91
Schlafhorst BKN csévélőgép 94
b) Ellenmenetes dobú csévélőgép 97
Zettka csévélőgép 97
Leesona 40-jelű Rotoconer csévélőgép 98
MB-4 csévélőgép 98
Schweiter-féle, kúpos esévét készítő csévélő 103
Lánccsévélő automaták , 100
Barber -Colmau-féle lánccsévélő automata 100
Abbot (Holt)-féle lánccsévélő automata 101
MA -150 -1 lánccsévélő automata 101
Kiegészítés 103
A) Csomózóollók 103
1. Közönséges csomó 10-1
Baskirov csomózó 10-1
Barber - Colman csomózó 106
2. Takács-csomó 108
Adrián csomózó 108
Boyce csomózó 110
B) A fonalakkal kapcsolatos számítások 111
a) Finomsági számok átszámítása 111
b) A cérnák számozása 112
c) A fonalak átmérője 113
d) A fonalak szilárdsági tulajdonságai 114
C) A csévélőelvek matematikája 116
a) A fonalmenetek kereszteződése 116
b) A cséve tömörségére kiható tényezők 119
1. A csévekeret mozgása kötött forgáspont esetén 119
2. A csévekeret vezérelt mozgása 120
c) Széltömörödés
A járulékos sebesség fogalma, nagysága és hatása . . 122
d) A fonalsebesség változása kúpos csévén 124
D) Teljesítményszámítások 125
a) A csévélőfej teljesítménye 126
b) Egy csévélőfejjel kiszolgálható szövőgépek száma 128
E) Ellenőrzés a lánccsévélőben 129
11. A láncfonalak felvetése 130
Felvetőmódok 132
A) Előhengeres felvetés 133
a) Csévetarló állványok 134
Elektromos fonálőrök 130
b) Előhengeres felvetőgépek 138
1. A H -21 típusú Schlafhorst-gépek 138
2. A Sehlafhorst Express-gép 139
c) Méterszámláló óra 142
Teljesítményszámítások 144
.1. Az előhengeres felvető hatásfoka 144
2. Az egy felvetőgép által kiszolgálható szövőgépek
száma 145
B) Szalagfelvetés 146
Szalagfelvetőgépek 147
1. Benninger-gép 148
2. Schönherr-féle felvető 152
3. Grossenhainer-féle felvető 153
Teljesítményszámítások 153
1. A szalagfelvető hatásfoka 153
2. A kiszolgálható szövőgépek számának megállapítása 154
Összefoglalás 155
Ellenőrzés a felvetőben 156
III. A láncfonalak irezése 156
Az irezés feladata 156
Iranyagok 157
Irfőzés 163
Az irezőgépek részei 164
a) Irfőzőüstök 165
b) Előhengerállványok 166
c) Irteknők 168
1. Sucker-féle irteknő 168
2. Positrol-irteknő 170
3. Shirley-féle irteknő 171
d) Irfelvétel 172
e) Szárítóberendezések 173
1. Dobszárítók 174
2. Légszárítók 175

- Sucker TDC irezőgép szárítókamrája 175
- Sucker KL5C-A irezőgép szárítókamrája 177
- Sucker KTC irezőgép szárítókamrája 177
- Hibbert-féle irezőgép szárítókamrája 178
- Sucker-l'éle ET és MT irezőgép szárítókamrája 178
- Gyapjúirezőgép szárítókamrája 181
- Fúvókás légszárító szárítókamrája 181
- Hetlwer-féle irezőgép szárítókamrája 181
f) A fonalak a szárítószekrény, ill. a dob után 182
g) Szabályozó szerkezetek 186
1. Hőszabályozó automata 186
2. Szintszabályozó automata 187
3. Hő- és szintszabályozó automata 188
Az irezett fonal vizsgálata 188
Teljesítményszámítások 190
a) Az irezőgép hatásfoka 191
b) Az irezőgéppel kiszolgálható szövőgépek száma 191
Az irező ellenőrzése 192
IV. A láncfonalak beszerelése a szerszámokba 193
A) Befűzés 194
Barber-Colman fűzőgép 197
B) Hozzásodrás 199
C) Kötözés 199
Zellweger - Uster-féle kötözőgép 199
D) Csépbeszedés 201
Zellweger-féle csépbeszedő-gép 202
A befűző ellenőrzése és tervszerű megelőző karbantartása 203
A vetülék előkészítése
B) A vetülékcsévélés 205
Csévealakok 205
A csévélőgépek csoportosítása 215
I. A cséve forog és leng, a fonalvezető halad 215
Schweiter-fej 216
II. A cséve forog és halad, a fonalvezető leng 216
Schweiter S4 217
III. A cséve forog, a fonalvezető leng és halad 219
Fontana vetülékcsévélőgép 220
Vetülékcsévélő automaták 222
I. Egyedi hajtású automaták 222
A) Közös váltóberendezéssel dolgozók 222
Abbot-féle vetülékcsévélő automata 222
B) Önálló váltóberendezéssel dolgozók 224
a) Rekeszes hüvelytár. Schlafhorst Autocopser 224
b) 1. Vízszintes tengelyű dobtárral dolgozók 225
- Schárer-féle selyemcsévélő automata 225
- Scharer-féle lencsévélő automata 232
2. Függőleges tengelyű dob tárral dolgozók 234
Schweiter MS automata 234
c) Hevedertárral dolgozók. Brügger automata 236
II. Csoportos hajtású automaták 237
A) Schlafhorst ASS automata 237
B) Hacoba vetülékcsévélő automata 238
Textima csévélőautomata 242
Teljesítményszámítások 246
A fonalsebesség meghatározása 247
Az egy csévélőfej jel kiszolgálható szövőgépek száma 247
A vetülékcsévék és fonalak ellenőrzése 248
A tervszerű megelőző karbantartás 248
A dolgozók munkájának ellenőrzése, balesetelhárítás 249
C) Különleges előkészítő műveletek 249
1. Kettőzés
Schlafhorst-féle kettőzőgép 250
Müller-féle kettőzőgép 251
2. Cérnázás 252
a) A cérnázás célja 252
b) Cérnafajták 253
1. Sima cérnák 253
2. Díszítőcérnák 257
c) Cérnázógépek258
1. A cérnázógépek elvi felépítése 258
- A gyűrűs cérnázógép 258
- A szárnyas cérnázógép 260
- A selyem- vagy étage-cérnázógép 260
- A kettősen sodró cérnázó 261
2. A gyűrűs cérnázógép szerkezete és működése
Összefüggés a cérna sodrata és a gép működése között 264
3. A díszítőcérnázó gépek 266
3. Kreppelés 267
Fougeirol kreppelőgep 267
4. Perzselés 268
5. Mercerezés, fehérítés 269
6.. Színezés 270
7. Gőzölés, nedvesítés
Hatodik rész
Légnemesités (klimatizálás) 271
fievezetés 271
1. A relatív légnedvesség és az emberi munka összefüggése 271
2. Összefüggés a relatív légnedvesség és a szálasanyagok szilárdsági
tulajdonságai között 272
3. Összefüggés a relatív légnedvesség és a szálasanyagoK elektrosztatikus feltöltődése között 274
4. Optimális klímaviszonyok az előkészítő és a szövőüzemekben ... 274
Klímaberendezések 275
Bevezetés 275
1. A klímaberendezés működése 277
2. Klímaberendezések szabályozása 281
3. Kisebb, egyedi klímaberendezések 285
Klímaelőírások a pamutelőkészítő és szövőüzemekben 286
Hetedik rész
Textilüzemek világítása 288
Bevezetés 288
1. Fénytani alapfogalmak 288
2. A jó világítás alapfeltételei 290
Világításmódok 293
A) Természetes világítás 293
B) Mesterséges világítás 294
1. Izzólámpák 294
2. Gáz- és fémgőzcsövek 295
C) Textilüzemek különleges világítási követelményei 297
1. Textilüzemek világítási armatúrái 298
2. Textilüzemek fénycsővilágítása 299
Világítási előírások a pamutelőkészítő és szövőüzemekben 300
Szín és fény az előkészítő és szövőüzemekben 302

Dr. Hajós István

Dr. Hajós István műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Dr. Hajós István könyvek, művek
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem