Szövegszempontú verselemzések

Tartalom

ELŐSZÓ 3
A téma megjelölése 3
A témaválasztás indoklása 5
Az elemzés módszeréről 7
I. A DOLGOZAT TUDOMÁNYELMÉLETI MEGALAPOZÁSA
1.1. A modem nyelvtudomány szövegtani vonatkozásairól 8
1.2. A szöveg szintjei mint a szövegre jellemző szövegsajátosságok 9
2. A költői szöveg sajátos jegyei 10
2.1. A nyelvi és esztétikai információközlés 11
2.1.2. A lírai "hatásimpulzusok" 14
3. A költemény mint nyelvi alkotás 15
3.1. A denotáció és a konnotáció mint a jelhasználat két alapvető kategóriája 15
3.2. A költői szöveg hierarchikus összerendezettsége 17
3.3. A költemény mint írott szöveg 18
4. Néhány kiemelt versalkotó elem 18
4.1. Az enjambement 19
4.2. Az ismétlés 19
4.3. Az alliterációk 20
4.4. A ritmus 21
4.5. A rím 21
5. A költői szövegművek szövegnyelvészeti elemzésének néhány általános szövegtani kategóriája 22
5.1. A szöveg grammatikája 22
5.1.1. A mondat szintaktikai és szövegtani értelmezése 22
5.1.2. A felépítettség és beépítettség szempontjai 23
5.1.3. A szövegbeli utalások 24
5.1.4. A szórend 25
5.2. A szöveg jelentéstana 25
5.2.1. A szöveg jelentésviszonyai 26
5.2.2. A gondolatalakzatok mint a szövegformálás eszközei 27
5.2 3. A lexikai, a kontextuális, a szituacionális és a pragmatikai jelentés 28
5.2.4. A lexémaosztályok 30
5.2.5. A cím funkciója 31
II. A KÖLTŐI SZÖVEGMŰVEK ELEMZÉSE
6. A költői szövegművek szövegnyelvészeti elemzésének módszeréről 32
6.1. A szövegnyelvészeti elemzés létjogosultságáról 32
6.2. A költői szövegművek szövegnyelvészeti elemzésének általános szempontjai 33
6.3. A vizsgálati anyag elrendezése 35
6.3.1. Az elemzés során alkalmazott jelölések (vö. Békési 1986.) 36
7. Juhász Gyula: Anna örök (elemzés) 37
8. József Attila 6 költeményének szövegnyelvészeti elemzése 45
8.1. József Attila: Tiszta szívvel (elemzés) 45
8.2. József Attila: Sárga füvek (elemzés) 51
8.3. József Attila: Ringató (elemzés) 56
8.4. József Attila: Egy vak ember sír (elemzés) 59
8.5. József Attila: Nem! Nem!... (elemzés) 62
8.6. József Attila: Az én szíven... (elemzés) 65
9. Nagy László 5 költeményének elemzése 67
9.1. Nagy László: Utolsó (elemzés) 67
9.2. Nagy László: Elmentek tejfogaim (elemzés) 71
9.3. Nagy László: Fehér lovam (elemzés) 77
9.4. Nagy László: Virágének (elemzés) 82
9.5. Nagy László: Ki viszi át a Szerelmet (elemzés) 88
10. Weöres Sándor 8 költeményének elemzése 97
10.1. Weöres Sándor: Olvadás (elemzés) 97
10.2. Weöres Sándor: Éren - nádon (elemzés) 100
10.3. Weöres Sándor: Volt egy szép ládika (elemzés) 104
10.4. Weöres Sándor: Mi volnék? (elemzés) 107
10.5. Weöres Sándor: Ha a világ rigó lenne (elemzés) 111
10.6. Weöres Sándor: Arany ágon ül a sármány (elemzés) 115
10.7. Weöres Sándor: A tündér (elemzés) 118
10.8. Weöres Sándor: Buba éneke (elemzés) 122
III. MÓDSZERELMÉLETI ÖSSZEGZÉS
11. A vizsgálat eredményeinek összefoglalása 128
11.1. A költői szövegművek szöveg-szerveződésének vizsgálatáról 128
11.1.1. A szövegszerveződés egyedi vonásai: domináns szövegszervező elvek 129
11.1.2. A szintaktikai kidolgozottságról 130
Az alárendelés néhány esete 130
A költemények szövege és mondatszerkezeti egységei 132
A tartalmi, logikai kapcsolásforma 134
A kötőszók szerepéről 136
Az idősíkok jelenléte 138
A versmondatok elhelyezkedése a ritmikai keretben 139
11.2. A szemantikai értelmezés kérdéséről 141
A poétikai relevancia 142
A szemantikai dominanciájú összerendeződés lehetőségéről 143
Az elemzett 20 költemény címeinek osztályozása 144
11.3. A lírai üzenet néhány sajátos kommunikatív vonatkozásáról 145
11.4. A vizsgálat eredményeinek hasznosítási lehetőségeiről 148
12. IRODALOMJEGYZÉK 150

Témakörök