Szövegközelben

Előszó

Műértelmezések - olvasható e könyv címe felett. Szándékom valóban az volt, hogy a versek közelében maradva értelmezzem és magyarázzam a szöveget - néhány magyar vers szövegét. A verselemzés a maga igazi hivatása szerint az esztétikai minőséget szokta kibontani a szövegből: a "miért szép?" kérdésére felel. Mégsem törekedtem pusztán arra, hogy a választott versek költői "szépségét" mutassam be. Munkám, talán elsősorban, arra irányult, hogy a versjelentés nemcsak a költő közléseiből és utalásaiból épül fel, hanem formai tulajdonságokból is: a szerkezetből, a szóképekből, a nyelvi anyagból, a ritmusból és a rímelésből. Tartalom és forma a legszorosabban összefügg: a "tartalom" - a költői mondanivaló - szabja meg a "formát", és a "formából" - a vers képi anyagából, nyelvéből, alaki tulajdonságaiból - olvasható ki a "tartalom": a költő üzenete. Ennek a megfejtését és leírását tartottam mindenekelőtt fontosnak, ezt az üzenetet kerestem a költemény formai és nyelvi karakterében is.
A választott feladat szabta meg munkám módszerét. Minthogy a költői mondanivaló kialakulását kerestem, a szöveg felépítésének rendjében haladtam, és szerkezeti egységek - ha szükség és mód volt rá: sorok és képek - szerint jutva előre, próbáltam nyomon követni a költői gondolat és a költői szenvedély alakulását. Nemcsak a szöveg jelentéséhez igyekeztem közel kerülni, hanem általában meg is akartam maradni a szöveg közelében, s nem szerettem volna kalandozni irodalomtörténeti kérdések között. A verselemző mégsem kerülhet meg egy sor irodalomelméleti és -történeti fogalmat. Számot kell vetnie fajok (himnusz, óda, rapszódia, elégia stb.), a verselési alakzatok (pl. antik, nyugat-európai, magyaros verselés, szabadvers) és a huszadik századi stílusirányzatok (pl. impresszionizmus, avantgárd, újrealizmus, mitologikus költészet). Munkám jellege kívánta meg, hogy e fogalmakat rövid magyarázatokkal lássam el. Vissza