Szöveggyűjtemény a XVIII. század német irodalmából

Előszó

Magyarországon az első kísérlet a XVIII. sz. német irodalmának szövegek útján történő bemutatására 1962-ben történt (Berczik-Pósa: Szöveggyűjtemény. A XVIII. sz. német irodalma). Az azóta elmúlt másfél évtized az első elgondolás helyességét igazolta: német szakos hallgatóink haszonnal forgatták a szöveggyűjteményt. Időközben azonban a jegyzet elfogyott, s technikai nehézségek akadályozták az újranyomást. A felvilágosodás századának német irodalmát bemutató szöveggyűjtemény újabb kiadásába már csak az e téren mutatkozó hiány miatt is szükség volt. De nemcsak ezért. E korszak oktatói az első kiadás nyomán számos tapasztalatra tettek szert, amelyeket egy új kiadásban gyümölcsöztetni lehet. A tapasztalatok nyomán mind mennyiségi, mind minőségi szempontból módosult a jelen kiadás szerkezete az elsővel szemben.
Mennyiségileg megmaradt az az elv, hogy a XVIII. sz. német irodalmának két kiemelkedő titánját, Goethét és Schillert nem szabad szemelvényesen megismerniük hallgatóinknak: itt az ősforrásra, magára Goethére és Schillerre utaljuk őket. A pedagógiai tapasztalat ugyanakkor megmutatta, hogy az első kiadással szemben a bemutatásra kerülő szerzők körét szűkíteni kell, s a rendelkezésre álló helyet a lényeges szövegek számára kell fenntartani.
Éppen ezért az átdolgozott szöveggyűjteményből a kevésbé jellemző szerzők kimaradtak, a megmaradókat viszont több oldalról kívántuk bemutatni. Különösen vonatkozik ez a korszakban Goethe és Schiller mellett a legnagyobbakra: Klopstockra, Wielandra, Lessingre és Herderre, akiknek fejlődését, szellemi találkozását - pl. a népköltészet, a nemzeti irodalom, a világirodalom vonatkozásában vagy Shakespeare szemléletében - megfelelő szövegekkel igyekeztünk bemutatni. A tanterv bizonyos műveket kötelező irodalomként ír elő. Mivel a német szakos tanárjelölteknek ezeket eredetiben és teljes terjedelmükben olvasniuk kell, ezeket mellőztük.
A minőségi változás a szövegek felszerelését illeti. A XVIII. sz. német irodalma gazdag antik és germán mitológiai vonatkozásai miatt a mai olvasó számára nehezen érthető, ezt az első, jegyzetek nélkül megjelenő kiadás bizonyította. Éppen ezért a jelen kiadást értelmező, s ahol szükséges, magyarázó jegyzetekkel láttuk el, amelyek az oktatás és a tanulás megkönnyítését célozzák. Azt azonban nem tartottuk szükségesnek, hogy a szemelvényeket - még ha röviden is - tartalmilag is interpretáljuk, mert a jegyzet csupán megkönnyíteni hivatott a szöveg elsődleges megértését. Vissza