Kézirat. Megjelent 834 példányban. Tankönyvi száma: J2-1441.
Értesítőt kérek a kiadóról
A beállítást mentettük, naponta értesítjük a beérkező friss kiadványokról
A beállítást mentettük, naponta értesítjük a beérkező friss kiadványokról
Előszó
Részlet:
A két világháború között a magyar társadalom egységesen a kapitalizmus, pontosabban a monopolkapitalizmus és az állami irányításba fogott kapitalizmus rendszerében él. Tehát...
Tovább
Előszó
Részlet:
A két világháború között a magyar társadalom egységesen a kapitalizmus, pontosabban a monopolkapitalizmus és az állami irányításba fogott kapitalizmus rendszerében él. Tehát osztálytársadalom, amely a termelésben elfoglalt helyzet szerint osztályokra tagozódik. Mégpedig egy vékony polgári osztály alatt aránylag széles kispolgárság és hatalmas munkásosztály helyezkedik el. Ez az osztály szerkezet kétségtelenül érvényes rétegződése társadalmunknak, azonban egyúttal elvont is. Társadalmunk, mint konkrét történeti társadalmi valóság ennél tagozottabb képződmény. Az egyes osztály helyzetekben, a különböző termelési viszonyokban különleges társadalmi képződmények helyezkednek el aszerint, ahogy ezeket a termelésbeli helyeket a történelembeli alakulás kitöltötte. Ebből a szempontból különös és érdekes képződmény a mi társadalmunk, s e különös alakulás megfejtését társadalmunk sajátságos történelmi alakulásában találjuk meg. Nevezetesen a mi társadalomalakulásunkban az történt, hogy a nemesi-nemzeti társadalom mindmáig nem számolódott fel, hanem alkalmazkodva az idő változásához, kisebb-nagyobb módosulásokon átesve mindmáig megőrizte fennállását. Ez a történelmi alapszerkezet: a történelmi-nemzeti társadalom ma is mint egy egységes társadalomszerkezet áll fenn társadalmunkban, csakhogy most már nem fogja át az egész társadalmat, hanem helyet engedett a később kifejlődött polgári társadalomszerkezetnek. Ez a modern polgári társadalom 67 után alakult ki, és abban az időben még alárendelten igazodott a történelmi szerkezethez. Később azonban teljesen elszakadt attól, és ha felső rétegében politikai szövetségre is lépett a másik rendszerrel, különállását és különfejlődését szintén megtartotta. Ennek a két különböző elvű szerkezetnek az egybeszövődése adja a magyar társadalom alapvető jellegét. De az is alapvetően fontos körülmény társadalomszerkezetünkben, hogy mindkét struktúra csak magas szerkezet, tehát nem általános munkaszerkezete közösségünknek, tehát nem a legalsóbb fokig kiépült társadalomszervezet.
Vissza
Tartalom
1. Szárszó
Az 1943. évi balatonszárszói magyar Elet-Tábor előadás- és megbeszéléssorozata 9
2. Darvas József: Szárszó, 1943 (Élet és Irodalom, 1973. szeptember) 39
3. Huszár Tibor: Beszélgetés Bibó Istvánnal (Valóság, 1980. szeptember) 43
4. Csoóri Sándor: A magyar Apokalipszis (Tiszatáj, 1980. október) 46
5. Rákosi Mátyás: Válogatott beszédek és cikkek 46
(Szikra, 1950)
- Ki a felelős? (1943) 46
- Föld, kenyér, szabadság (1945. február) 52
- Harc az újjáépítésért (1945. május) 55
61 A csehek és szlovákok nemzeti frontja kormányának programja 60
(Kassai kormányprogram, 1945)
7. A magyar kormány állásfoglalása a szomszéd államokkal
való baráti együttműködés mellett 62
(1945. december)
8. A Román Kommunista Párt álláspontja a soviniszta és revizionista áramlatokkal kapcsolatban 64
(1946. julius)
9. Részletek az MKP KB-nak a párt III. kongresszusán elhangzott beszámolójából 67
(1946. szeptember)
10. A magyar kormány jegyzéke a nagyhatalmakhoz a békekötés ügyében 68
(1947. február)
11. Szekfü Gyula: Forradalom után - II. fejezet 69
(Cserépfalvi, év nélkül)
12. Balogh-Izsák: Pártok és pártprogramok Magyarországon 83
(1944-48)
13. Dokumentumok a magyar közoktatás reformjáról 99
(1945-48)
14. A magyar közigazgatás reformja a Nemzeti Parasztpárt javaslatában (1946) 132
(Gondolat, 1979)
15. Lukács György: Irodalom és demokrácia 135
(Szikra, 1948)
16. Lukács György: Népi írók a mérlegen 145
(1946)
- Horváth Zoltán hozzászólása 151
- Erdei Ferenc hozzászólása 153
17. Justus Pál: Művészet - valóság - világnézet 156
(Kortárs, 1947]
18. Révai József: Élni tudtunk a szabadsággal 159
(Szikra, 1949)
- Miért harcol a KP? 159
(1945. február)
- Párizs és Miskolc 161
(1946. augusztus)
- Népi kollégiumok 162
(1946. augusztus)
- Célok és kilátások 164
(1947. május)
- A magyar értelmiség útja 165
(1947. szeptember)
- Harmadik út? 168
(1947. december)
- A demokratikus nevelés szelleme 169
(1947. december)
- A NÉKOSZ helyzete és feladatai 169
(1948 szeptember)
- Egyházellenes-e a demokrácia? 172
(1948. május)
- Munkásifjakat az egyetemre és a középiskolába 173
(1948. szeptember)
- A magyar-csehszlovák megegyezés útján 175
(1948. október)
- Népi demokráciánk jellegéről 176
(1949. március)
19. Népi kollégiumok 1939-1949 i78
(Akadémiai, 1977)
- Kardos László: Bevezető 178
- Gyenes Antal -visszaemlékezése ^6
- A Győrffy Kollégium igazgatói beszámolójából 187
(1946)
- A Népi Kollégiumokat Építő Mozgalom 188
- A NÉKOSZ Ifjúsági Akadémiájának programja 1 89
(1946-47. I. félév)
- Rákosi Mátyás hozzászólása a NEKOSZ I. Országos
Nevelésügyi Konferenciáján 189
(1947. január)
- Kardos László visszaemlékezése 190
(1969)
- Horváth Márton felszólalása a III. Közgyűlésen 191
( 1949. július)
- Horváth Márton visszaemlékezése 192
(1973)
20. A valóság pedagógiája - A közösségi nevelés a népi
kollégiumokban 193
(Tankönyvkiadó, 1974)
- Felvételi kérdőív 1945-46-ban 193
- A Móricz Zsigmond Kollégium népbírósági jegyzőkönyve... 194
21. Mérei Ferenc: A művelődés mostoha gyermekei 196
(Valóság, 1947)
22. Jászai Ilona: Egy óbudai téglagyár 200
(Valóság, 1947)
23. Bibó István: A koalíció egyensúlya és az önkormányzati
választások 201
(Válasz, 1946. október)
Bibó István: A békeszerződés és a magyar demokrácia 203
(Válasz, 1946. október)
Bibó István: A kolalíció válaszúton 207
(Válasz, 1947. január)
Bibó István: A magyar társadalomfejlődés és az
1945. évi változás értelme 211
(Válasz, 1947)
Bibó István: A zsidókérdés Magyarországon 214
(Válasz, 1948. október-november)
24. A Magyar Kommunista Párt hároméves terv-javaslata 233
(1947. január)
25. Zsdanov: Bevezető beszéd a szovjet zenei szakemberek
tanácskozásán az SZKP Központi Bizottságában, 1948: in:
A művészet és a filozófia kérdéseiről 243
(Szikra, 1952)
26. Révai József: Irodalmi tanulmányok 249
(Szikra, 1950)
- Beszéd a szovjet festőművészet kiállításának megnyitásán,. 249
- Tanuljunk a szovjet kulturától 240
- Műveit nép 251
- Megjegyzések irodalmunk néhány kérdéséhez 253
Révai József: Kulturális forradalmunk kérdései 362
(Szikra, 1952)
- Az MDP II. Kongresszusán mondott beszéd 362
- A Magyar írók I. Kongresszusán mondott beszéd ----... 369
- Színház- és filmművészetünk kérdéseiről 270
- Az új magyar építészet kérdései 272
Révai József: Megjegyzések, egy regényhez 273
(Társadalmi Szemle, 1952)
Kérdések a „Felelet"-ről 280
(in: Déry; Botladozások, Szépirodalmi, 1972)
Horváth Márton: Lobogónk, Petőfi 282
(Szikra, 1950)
- Bevezetés 282
- A magyar demokrácia irodalmi életének mérlege 286
- A „Válasz" köre 287
- író-diplomaták ( 1949, ápr.) 288
- Lobogónk: Petőfi 289
- A Lukács-vitáról 289
- Magyar irodalom - szovjet irodalom 292
Horváth Márton: A történelmi festészet - Megjegyzések
a képzőművészeti vitához 294
(Szikra, 1952)
Rákosi Mátyás látogatása a tatai edzőtáborban 298
(Népsport, 1952)
Galgóczi Erzsébet: Ki az illetékes? 299
(Műhely, 1979-1.)
Huszár Tibor: Adalékok a munkaerkölcs történetéhez
és szociológiájához 303
(Szociológiai fületek, 1980)
Losonczy Ágnes: Zene - ifjúság - mozgalom 306
(Zeneműkiadó, 1974)
Horváth Márton: Művészetpolitika, 20 év távlatából 321
(1973)
Beszélgetés Sárai Tiborral 327
(Kritika, 1975)
Major Máté: Szocialista realista építészetünk kialakításáért!
(1951)
(in; Új építészet-új társadalom, Corvina, 1981)
Darvas József: Népművelési munkánk feladatai
(Művelt. Nép, 1953. november)
Rákosi Mátyás: A népi demokrácia kulturális fejlődése
(MDP III. kongresszus, 1954) 346
Darvas József: A márciusi határozat és a kulturális
forradalom 3 52
(Csillag, 1955. junius)
42. Kritikák és képek 1945-75 361
(Corvina, 1975)
- Korner Éva: Derkovits Gyula (1955) 361
- Ék Sándor: Derkovitsról (1955) 363
- Bencze László Felszólalás a magyar képzőművészek
Szövetségének II. Közgyűlésén (1955) 364
- Konecsni György: Művészek - művészetről (1956) 366
- Fülep Lajos: A mai magyar művészetről (1956) 367
43. Irodalmunk pártosságának kérdéséhez 368
(Társadalmi Szemle, 1955. május)
44. Hermann István Lobogónk, József Attila 372
( Csillag, 1956. július)
45. Szabó Bálint: Népi demokrácia és forradalomelmélet 376
(Kossuth, 1974)
46. Berecz János: Ellenforradalom tollal és fegyverrel 382
(Kossuth, 1981)
47. Magyarország történeti kronológiája 1949-1956 385
Szöveggyűjtemény a művelődéspolitika tanulmányozásához (1943-1956)
Megvásárolható példányok
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.
Google, Facebook, Apple, Microsoft fiókkal való belépés/regisztráció eseténautomatikusan elfogadja az Általános Szerződési Feltételeket.
Elfelejtett jelszó
Kérjük, adja meg azonosítóját, és a hozzá tartozó email címet, hogy jelszavát elküldhessük Önnek!
A *-gal jelölt mezők kitöltése kötelező!
Azonosító név/E-mail cím* Azonosító és e-mail cím megegyező
E-mail cím*
(2009 március óta a regisztrált ügyfelek azonosító neve megegyezik az email címmel)
Ha az azonosítóját sem tudja megadni, kérjük, hívja az ügyfélszolgálati vonalat:
+36-62-452-833
×
1
2
3
Regisztráció
×
Regisztráció
Regisztrációja sikeresen megtörtént.
Megadott e-mail címére megerősítő e-mailt küldtünk. Ahhoz, hogy a regisztrációja véglegesedjen, és le tudja adni rendeléseit, kérjük, kattintson a levélben található linkre. A megerősítő link a kiküldéstől számított 48 óráig érvényes, ezután a regisztrációs adatok törlésre kerülnek.
Kérjük, jelölje meg az érdeklődési körébe tartozó témaköröket!
Mehet
×
Regisztráció
Az ön által megjelölt témakörök:
Temakor_1
Beállíthatja, hogy emailben értesítőt kapjon az újonnan beérkezett példányokról a bejelölt témaköröknek megfelelően.
Beállított értesítőit belépés után bármikor módosíthatja az Értesítő menüpont alatt:
létrehozhat új témaköri értesítőt
inaktiválhatja értesítőjét, ha éppen nem kíván a megadott témában értesítőt kapni
törölheti véglegesen az adott értesítőjét
szerkesztheti jelenlegi értesítőjét, ha még részletesebben szeretné megadni mi érdekli.
Az Ön választása alapján naponta vagy 3 naponta kap tőlünk emailt a beállított értesítőjéről.