1.061.432

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Szöveg-medialitás-filológia

Költészettörténet és kulturalitás a modernségben

Szerző
Szerkesztő
Budapest
Kiadó: Akadémiai Kiadó
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Fűzött kemény papírkötés
Oldalszám: 274 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 17 cm
ISBN: 963-05-8119-1
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

E kötet tanulmányait elsősorban az a fölismerés köti össze egymással, hogy a modernségben rendkívüli gyorsasággal változtak meg az irodalmi írás mediális feltételei. A médiumok 1900-as és a 2000-es "forradalma" ugyanis alapvetően alakította át mind a szöveg keletkezésének, mind pedig felfogadásának körülményeit. A poiészisz - mint a mű keletkezésének aktusa - éppoly fokozottan van kiszolgáltatva az írással "együtt-gondolkodó" mediális technikáknak, mint az aiszthészisz receptív eseménye az észlelés technikai feltételezettségének. A médiumok ugyanis - miközben előre meghatározzák a tapasztalat hozzáférhetőségének módjait - nem egyszerűen az "üzenet" materiális továbbítóiként viselkednek, hanem aktívan közreműködnek annak artikulációjában s így a jelentésképződés eseményében is. De ahogyan az irodalomalkotás nem csupán kulturális tevékenység, úgy a műalkotások funkciója sem vezethető le a kulturalitásból, pusztán csak azért, mert szövegük létrejöttének ténye elgondolhatatlan a... Tovább

Fülszöveg

E kötet tanulmányait elsősorban az a fölismerés köti össze egymással, hogy a modernségben rendkívüli gyorsasággal változtak meg az irodalmi írás mediális feltételei. A médiumok 1900-as és a 2000-es "forradalma" ugyanis alapvetően alakította át mind a szöveg keletkezésének, mind pedig felfogadásának körülményeit. A poiészisz - mint a mű keletkezésének aktusa - éppoly fokozottan van kiszolgáltatva az írással "együtt-gondolkodó" mediális technikáknak, mint az aiszthészisz receptív eseménye az észlelés technikai feltételezettségének. A médiumok ugyanis - miközben előre meghatározzák a tapasztalat hozzáférhetőségének módjait - nem egyszerűen az "üzenet" materiális továbbítóiként viselkednek, hanem aktívan közreműködnek annak artikulációjában s így a jelentésképződés eseményében is. De ahogyan az irodalomalkotás nem csupán kulturális tevékenység, úgy a műalkotások funkciója sem vezethető le a kulturalitásból, pusztán csak azért, mert szövegük létrejöttének ténye elgondolhatatlan a materiális lejegyzés és rögzítés technikái nélkül. Azaz, az irodalmat a maga kultúrtechnikai médiumra való ráutaltsága még nem veti szükségképpen kulturális kódoltság alá. Mert miközben bizonyosan megnyilvánít kulturális funkciókat, sokkal inkább egyik kitüntetett teremtője annak a diszkurzív valóságnak, amelyben nagy kulturalitás is elhelyezkedik.
Aki e kérdések szövevényes összefüggései között megértésre törekszik, annak - álljon vitában bármely koncepciókkal - elsősorban azt kell engednie, hogy a szóban forgó dolog vezesse. Ami természetesen nem annyit tesz, hogy a nézetkülönbségek során beérhetjük a vélemények puszta függőben hagyásával. Mert aki valóban meg akar ismerni valamit, nem elégedhet meg véleményekkel: egyetlen nézetkülönbséget sem oldott még föl a másik véleményről való puszta elhatárolódás. A közfelfogás nézetéből a megértés keresése persze könnyen az engedékenység gyanújába keverhető. Holott megértésre jutni valamiben - Heidegger figyelmeztet rá - mindig sokkal nehezebb, mint felfüggeszteni az érte folytatott küzdelmet. Vissza

Tartalom

Küszöb és forgóajtó7
Előszó
Nietzsche - az ezredfordulón15
A "végtelen interpretáció" történetisége: nyelviség és antropológia között
Az immateriális beíródás50
Az esztétikai tapasztalat medialitásának kérdéséhez1
Szellemi stúdium vagy a szövegiség technológiája?72
Az irodalomtudomány "helynélkülisége" a modernség záróküszöbén
A látható nyelv elkülönbözése: hermeneutika és filológia91
A nyomolvasás önkénye107
Az archiváló filológia "vidám pozitivizmusáról"
A (nemzeti) kultúra - mint változékony üzenetek metaforája120
Avagy: emlékműve-e önmagának a "hungarológia"?
A hungarológia - hermeneutika és kulturális poétika között133
A különbözés megértése147
Avagy olvashatók-e az irodalom kulturális kódjai?
Költészettörténet és a mediális kultúrtechnikák166
Az elidegenített nyelv "beszéde"179
Az avantgarde hagyomány kérdéséhez
A líra kinetográfiája és az "én" kivülhelyezése196
A mozgás "írhatóságának" avantgarde és későmodern technikái
Egy kisajátíthatatlan klasszikus210
Szabó Lőrinc a líra hatástörténetében
Arc és kánon217
Az önértelmezés (nyelvi) eseményei az Ember és szerepben
"Nincs más menekvés, csak a jól fogalmazott mondat..."231
Márai és az epikai modernség
A felejtés lírai "mnemotechnikái"237
Oravecz Imre és az 1972. szeptember
Poesis memoriae: lírai mnemotechnika és kultrális emlékezet245
Kovács András Ferenc pályakezdése
Támaszpont és izokolon268
Jegyzetek a 90-es évek lírájának hatástörténeti helyzetéhez

Kulcsár Szabó Ernő

Kulcsár Szabó Ernő műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Kulcsár Szabó Ernő könyvek, művek
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem